A közép-bácskai régió területén az ősszel elvetett gabona a kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően most jó állapotban van. A szakemberek figyelmeztetnek, hogy a talaj felső rétegében a sokévi átlagnál több nitrogén halmozódott fel, ezért február második felében redukált fejtrágyázást javasolnak. A mennyiséget pedig mindenképpen ajánlatos a talajelemzések alapján meghatározni.
A topolyai és a kishegyesi községek területén mintegy 60 000 hektár művelhető területet tartanak nyilván. A búza vetésterülete valamivel meghaladja a 15 000 hektárt, árpával pedig az ősszel kevesebb mint 3000 hektárt vetettek be. Az árpa vetésterülete némileg csökkent, a búzáé pedig hosszú idő óta először mutat csekély növekedést a topolyai mezőgazdasági szaktanácsadói szolgálat adatai alapján. Az időjárási körülmények mostanáig kedveztek a búza fejlődésének. A termelők közül sokan elmondták, hogy kipróbálták már a külföldi nemesítésű fajtákat, éppen ezért a hazaiakat részesítik előnyben. A katarina a legnépszerűbb most, a területek ötöde lett ezzel a fajtával bevetve. Emellett a simonida és az NS-40S fajta is nagyon népszerű, mert megbízhatóan terem. Az árpa esetében a nonius a legnépszerűbb fajta, a területek több mint a felén díszlik.
Barcsik Márta, a szolgálat növényvédő szakembere szerint észlelhető a rágcsálók kártétele, illetve a padlásról vettet búza esetében gombabetegségek nyoma is, de a helyzet egyelőre kielégítő, és ebben az időszakban nem ajánlott semmilyen növényvédő tevékenység. Dragan Kljajić mezőgazdasági mérnök pedig arra figyelmeztetett, hogy a legtöbb adat arra utal, hogy a telecskai dombok vidékén nagyobb a talajban a nitrogén mennyisége, mint általában. Helyenként 179 kilogrammot is kimutattak hektáronként, ez 70 kg-mal haladja meg a sokévi átlagot. Arra azonban figyelmeztettek a szakemberek, hogy bizonyos parcellák akár merőben eltérő adatokat is mutathatnak, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy kevesebb fejtrágyát kell szórni. Az illetékesek arra is emlékeztettek, hogy analízis nélkül csak találgatni lehet. Szerintük a búza esetében az 5 t/ha-os termésmennyiség eléréséhez 135 kg nitrogénre, 68 kg foszforra és mintegy 100 kg káliumra van szükség. A nitrogén túladagolása azért is veszélyes, mert a túl gyorsan fejlődő növények később megdőlhetnek, ami a minőség romlását eredményezheti.
Az őszi vetésű árpa és a búza a termelők egyöntetű véleménye szerint viszonylag jó állapotban van — tudtuk meg azon a januárban megtartott, topolyai mezőgazdasági szakelőadáson, amelyre a szaktanácsadói szolgálat szervezésében a művelődési ház kiállítótermében került sor. Radomir Šuša, a szolgálat igazgatója elmondta, hogy az ősszel az elhúzódó esőzés miatt a búzát a területek mintegy 70 százalékán az optimális időn túl vetették el. Ennek ellenére a kenyérgabona vetésterülete mintegy 6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, az árpáé viszont 10 százalékkal csökkent. A decemberi enyhe időjárásnak köszönhetően a növények szépen fejlődtek, és mostanra szinte mindenhol háromleveles fázisban vannak, ám a bokrosodás még nem kezdődött meg. Šuša sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy kevesen élnek az ingyenes talajminta-elemzés lehetőségével, illetve hogy még mindig sokan a padlásról vetnek, azaz nem vásárolnak megbízható eredetű és megfelelően kezelt vetőmagot, aminek esetenként következményei is vannak. A termelők és a szakemberek is kedvezőtlen körülménynek ítélték meg, hogy a világpiacon a gabonaárak már harmadik éve mérséklődnek. Ezúttal is a nyomott árakra, a gyér keresletre panaszkodtak. A topolyai szaktanácsadói szolgálat következő téli előadására február elején kerül majd sor.
