A budapesti Gyalog galopp

A budapesti Gyalog galopp

Avagy a Nemzeti Vágtán jártunk

Szombaton hajnali 5 órakor indultunk a magyar fővárosba. Horgosnál szokás szerint hosszasan el kellett időzni, de a szurkolók pezsgését ez nem befolyásolta, hiszen hamarosan megpillanthatták a Hősök terét annak teljes pompájában. 12 órára megérkeztünk, s elvegyültünk a számos nemzet között, hiszen egy ilyen futam a külföldi vendégek számára nagy turisztikai látványosság és érdekesség.

A tér arculata ilyenkor egészen más, hiszen a végtelennek tűnő kordonok, a félkörben elhelyezett lelátók és az 1300 tonna homok sokat változtat az összképen. Miután bejutottam a nézőtérre, akkor világosodtam meg, hogy milyen különleges is az a szellem, amelyet magában hordoz ez a rendezvény, mely összehozza a néhai elcsatolt országrészek lovasait, akik — lovasnemzethez hűen — megmérettetik tehetségüket a nyeregben.

Az ünnepélyes megnyitó után következett a versenyzők felvonulása, akiket a közönség nagyon szívélyesen fogadott, hiszen az első sorban a díszhuszárok mögött vonultak csoportosan a kiválasztott elővágták győztesei, akik megérdemelten vehettek részt a Nemzeti Vágtán. A nagy felvonulás után erőgépekkel elegyengették a pályát, hogy semmi se akadályozhassa a lovakat versenyükben. A közönség szórakoztatásáért felelős műsorvezető átadta a szót a sportkommentátornak, és megkezdődtek az előfutamok. Az első hármon a 16 éven aluliak kategóriája indult, ez volt a Kishuszár Vágta. A megnevezés azonban senkit se tévesszen meg, hiszen a fiatalok tapasztalt lovasokat megszégyenítve szelték az aszfaltra szórt homokot.

A futam végeztével Mórocz Mercédesszel beszélgettem, ő Orosháza színeiben vonult fel a pályára, s az előfutamon az első helyet érte el. Elmondta, hogy ez az utolsó Kishuszár Vágtája, merthogy betöltötte tizenhatodik életévét, így a továbbiakban már nem jogosult ebben a számban versenyezni.

— Ez a hetedik alkalom, hogy a saját pónimmal indulhattam a Nemzeti Vágtán. Még mindig nagyon izgultunk lovammal, Morcossal, hogy az előfutamon kikkel állunk majd pályára. A próbaköröknél azonban már sejtettem, hogy az első helyen fogok végezni, és a jóslatom be is teljesült — magyarázta a fiatal lovas. Hozzátette, hogy tizennyolc éves korában újra jelentkezni fog a vágtára, akkor már felnőtt kategóriában. Mercédesz a vasárnapi döntő futamon a második helyen végzett a kishuszárok között.

A felnőtt kategóriában induló Göntér Alexander a szlovéniai Dobronak színeiben indult, illetve szerzett hatodik helyezést az előfutamon. Elmondta, hogy a Lendván megrendezett Muravidéki Vágta számukra ünnepség volt.

— Nálunk kevesen foglalkoznak profi szinten lovaglással, a legtöbben csak hobbiként tartjuk az állatokat. Én nagyjából tizenöt éve szerettem bele az ügetésbe, otthon is van három lovam, ezek amerikai appaloosák, melyek terepre a legalkalmasabbak. Ami az előfutamokat illeti, igaz, hogy nem jutottam be a döntőbe, de mindenképp megérte megpróbálkozni vele, hiszen egy álmom vált valóra azzal, hogy itt lehettem. Az a másfél perc, ameddig a pályán voltunk, olyan adrenalindózist adott a lovamnak és nekem, hogy csak a célt láttuk a szemünk előtt. Abban a pillanatban semmi más nem volt fontos. Egy felejthetetlen élménnyel gazdagodtam.

A huszonhárom éves Földes Bence Heves színeiben lépett pályára szabad kártyás versenyzőként. Lovát, Martint az óbecsei Fantast kastélyszálló istállójában készítették fel a versenyre Fantáziával, a tavalyi nyertes versenylóval együtt.

— Hetente jártam a Vajdaságba, hogy ellenőrizzem, hogyan is halad a ló trenírozása. Fontos, hogy a lovas és lova együtt tudjon felkészülni. Ami a futamokat illeti, a többi versenyző munkásságát is ismerem, hiszen a lovasközösség nagyon zárt — mondta Bence, majd hozzátette, hogy verseny közben fontos a higgadtság megőrzése, mivel az izgalom a lóra is átragad. — A verseny előtt nagyon oda kell figyelni, hogy jó legyen a start, mivel ez perdöntő is lehet. Próbálok hideg fejjel gondolkodni, hogy a lovamat jól tudjam irányítani a pályán, és hogy megfelelő ívben vegyem be a kanyarokat. Az energiával való gazdálkodás is fontos, azazhogy milyen ütemben használjuk fel a futamon, mivel a legvégére is tartogatni kell belőle. A versenylovak olyanok, mint a legjobb atléták, hihetetlen teljesítményt tudnak produkálni, és hatalmas terhelésnek vannak kitéve. Ezért fontos, hogy többéves, szisztematikus és mértékletes felkészülésen vegyenek részt. Verseny közben a lovak csontjai, izmai, ínszalagjai tonnákat kénytelenek elbírni, és a lovast még nem is számoltuk bele. Egy lónak nagyjából másfél évre van szüksége ahhoz, hogy egy versenyen részt vehessen, de ez nagyon változó. Martint már három éve lovagolják, és ez idő alatt néhány kisebb sérülést szerzett, melyek hátráltatták a felkészülését. Most viszont tökéletes állapotban van.

Nagy Arnolddal, a tavalyi győztessel az előfutamon elért legjobb idő megszerzése után tudtam szót váltani. A futam körülményeit részletezte.

— A verseny elég szoros volt, hiszen egy rosszabb starttal sikerült indítanom. Emiatt elég sokáig hátul maradtunk, de az utolsó körben megerőltettük magunkat, és a végső szakaszon sikerült előre törnünk, onnantól uraltuk a mezőnyt. A futam nagyon gyors lefolyású volt, ezért megerőltető is egyúttal, de ezzel párhuzamosan mi értük el a legjobb időt. Hátulról indultunk, mivel mindkét oldalról forgolódtak a versenytársak paripái, amit Fantázia is nagyon szeret. Ilyenkor azért forgolódnak a lovak, mert érzik, hogy itt bizony futam lesz, és nem képesek lenyugodni, mivel dúl bennük a versenyszellem — nyilatkozta a temerini lovas, majd arra tért át, hogy Fantáziával nem könnyű együtt dolgozni. — Ennek az az oka, hogy túl gyorsan felpörög, és ilyenkor nehezen kezelhető. Ezeknek az állatoknak a személyisége nagyon változatos. Lehet, hogy egy ló nyugodt, de a természete nem játszik közre abban, hogy mennyire versenyeztethető — emelte ki Nagy Arnold, aki az idei Nemzeti Vágta döntőjében is első helyezést ért el.


Fotó: vagta.hu

Ladányi Kovács Zoltán szervező szerint az, hogy egy hónappal későbbre tolták ki a verseny időpontját, nagyon kockázatos volt.

— Úgy látszik, odafent is kedvelik a Nemzeti Vágtát, mivel nem szokványos, hogy október vége felé 23 fok legyen. Tizenhat elővágtát bonyolítottunk le 2019-ben, a határon túli magyarság részvételével is, tehát a vágta tizenkét év után valójában az egész Kárpát-medence magyarságának közösség-összekovácsoló és -szervező erejévé válik. A tizenhat elővágtán mintegy 300 lovas indult, közülük 69-en jogosultak a Nemzeti Vágtán való részvételre. Azt gondolom, hogy mind a lovassportok népszerűsítésében, mind pedig a hagyományos lovasnemzet-tudatnak a társadalomba való beültetésében és továbbvitelében is hatalmas szerepet tölt be ez az esemény. Úgy vélem, hogy a szórványokban megtartott elővágták mindegyike hozzájárul a magyar nemzettudat erősítéséhez — fejtette ki a szervező.

Az előfutamok lekövetése után valami nagyon megragadta a figyelmemet, pedig nem értek a lovakhoz. Amikor azt láttam, hogy a verseny végén a lovasok átölelték bajtársaikat, a paripáikat, melyekkel közösen készültek fel, elképzeltem, hogy mi mindenen mehettek át közösen, hogy ide juthassanak, s azonosulni tudtam ezzel az érzéssel. Ez lehet a Nemzeti Vágta egyik erénye a közösség- és nemzettudat-építés mellett, melyből jövőre is akarok, méghozzá testközelből.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A budapesti Gyalog galopp
Riport
A budapesti Gyalog galopp
Riport
Facebook

Támogatóink