Nemzeti emlékhellyé nyilvánították a volt jugoszláv kommunista vezetők, közöttük Josip Broz Tito örökös elnök óvóhelyét, az egykor titkos boszniai atombunkert. A Zlatar hegybe vájt, 280 méter mély, U alakú objektum építése huszonhat évig (1953 és 1979 között) tartott, és 4,6 milliárd dollárt emésztett fel. A szuperóvóhely 350 ember befogadására és hathavi ellátására volt alkalmas, létezéséről hosszú évekig csak Tito és bizalmasai tudtak. A 6500 négyzetméteres föld alatti erőd 1992-ben vált ismertté, amikor kitört a boszniai háború. Azóta a hadsereg tulajdonában volt, de csak kiállítóhelynek használták. Az emlékművek és emlékhelyek kijelölésével foglalkozó bosnyák kormánybizottság indoklása szerint az egykori atombunker egyedülálló és kivételesen jó állapotban fennmaradt katonai létesítmény a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság idejéből.

Kína nemet mond a Google-ra

Néhány hete a korábbinál is nehezebben vagy egyáltalán nem elérhetők a Google szolgáltatásai Kínában. Az országban régebben sem kedvelt vállalatra immár a kínai-amerikai ellentétek kiéleződése is negatív hatással van. A hazai piac védelme és az internet cenzúrája miatt a kínaiak korábban sem látták szívesen a Google-t. 2010-ben kénytelen volt kivonulni az említett ország piacáról, 2012-ben pedig zenehallgatásra és letöltésre kifejlesztett oldalát, majd internetes vásárlóknak szóló keresőoldalát is kénytelen volt bezárni. Keresőszolgáltatása szintén évről évre veszít versenyképességéből. Tavaly év végén már a nyolcszázalékos piaci részesedést sem érte el.

A kondenzcsíkok hatása

A repülők által húzott kondenzcsíkok a legújabb kutatások szerint befolyásolják az életünket, mivel jobban felerősíthetik az üvegházhatást, mint a repülők által kibocsátott szén-dioxid. Az égboltnak azokon a részein alakulnak ki kondenzcsíkok, ahol a levegő különösen hideg és nedves. Az égen ilyenkor órákon át megmaradhatnak a csíkok, melyek fokozatosan pehelyfelhőkké oszlanak szét. Ezek a napsugarak visszaverésével lehűthetik vagy felmelegíthetik a klímát, ám a modellszámítások azt mutatták, hogy az éghajlat-melegítő hatás erősebb. A repülők elterelésével azonban védeni lehetne az éghajlatot. A légi járműveknek olyan útvonalon kellene közlekedniük, amelyen nem hagynak maguk után kondenzcsíkot — állapították meg brit meteorológusok.

A sivatag és az univerzum

Ibrahim Al-Awadi egyiptomi fotós és blogger lélegzetelállító képeivel valóban alternatív módon jeleníti meg a sivatag világát. A HIMTOX néven is ismert blogger éjszakánként Egyiptom és Tunézia homoktengereit járja, hogy megtalálja azokat a helyeket, ahol a legcsodásabb képeket készítheti a tiszta, csillagos égboltról. Asztro-fotográfiai mestermunkáit neves külföldi kitüntetésekkel is elismerték. Azt állítja, hogy a fotózás számára eszköz az univerzum szépségének és az élet eleganciájának felfedezéséhez. Ibrahim az idén negyedik lett a világ legtekintélyesebb csillagfotós megmérettetésén, a Nemzetközi Föld és Ég Fotóversenyen.