Biztos vagyok benne, hogy sokatoknak származnak felejthetetlen élményei ezeknek a hordozható eszközöknek a forgatása kapcsán, hiszen olyan címek jelentek meg rajtuk, mint például az eredeti és milliók függőségéhez hozzájáruló Tetris, a hardver limitációi ellenére meglepően jó minőségű és kidolgozott Super Mario Land, az eredeti Pokémon széria több színben (Pokémon: Red, Pokémon: Blue), valamint a DS esetében egyebek mellett a Castlevania széria talán legjobb részei.

Akármennyire is kimagaslóan szuper játékok jelentek meg ezekre a gépekre és más nem kézi konzolokra, a hibájuk mindig abban rejlett, hogy egyetlen kiadó legtöbbször zárt ökoszisztémájában mozoghat a felhasználó, azaz akármit is szeretnénk játszani, sohasem kerülhetjük meg a Nintendo esetében a japán anyavállalatot, mely nem mellesleg óriási haszonkulccsal ad tovább a kiadott játékokon. Ennek egy aktuális példa is jó mutatója, mégpedig az, hogy a Nintendo Switchre öt évvel ezelőtt megjelent The Legend of Zelda: Breath of the Wild még mindig 9000 dináros áron szerezhető be a helyi, videójátékokkal foglalkozó üzletekből, miközben egy ötéves játék más konzolokon ennyi idő alatt átlagosan 70 százalékkal válik olcsóbbá.

Forrás: imageio.forbes.com

Emiatt — és jogosan — az emberek arra vártak, hogy a hordozható eszközök lehessenek olyan felhasználóbarátok és nem mellesleg sokoldalúak, mint egy személyi számítógép vagy laptop, azazhogy aki ért hozzá, az valójában bármit és bárhonnan, akár legális vagy illegális módon, de telepíthessen a saját gépére.

Az utóbbi években emiatt nagy durranásnak számított két kínai vállalat, a GPD és a valamivel később harctérre vonuló AYA NEO, mely a felső-középkategóriás laptopok hardverét csomagolta egy nagyobbacska kézi konzol hüvelyébe. A GPD szépen tarolt saját eszközeivel, hiszen az elképzelés papíron már létezett, a vállalat azonban ezt teljes valójában hozta el a felhasználókhoz, ami — mondanom sem kell — hatalmas port kavart a médiában, a kifejezés legszebb értelmében. Néhány évvel ezelőtt már felreppent a hír, s emiatt sokan számítottak arra, hogy a Nintendo Switch korosodó hardverén újítani fognak, mely így majd lehetővé teszi, hogy akár az újgenerációs játékokat is futtathassa majd, de természetesen a Nintendónak ki volt a pénze, így fittyet hányva a felhasználók követeléseire, az új Switch kapott egy 1 hüvelykkel nagyobb AMOLED-kijelzőt, mondván: „Elég lesz ez nektek, nyugi van…” Nos, bár a hibrid konzol tulajainak a legtöbbje beletörődött az újításba, a témához valamicskét értő és ezt a szólásszabadság meg a felhasználói élmény korlátozásának gondoló személyek nem tudták lenyelni. Itt lépett a képbe a Valve és a saját fejlesztésű Steam Deck kézi konzol, mely az édes középúttal szeretett volna élni, mégpedig el akarta hozni a Nintendo eszközök minőségét és tartósságát a tömegeknek, valamint a GPD és az AYA NEO sokoldalúságát, mindezt barátságos áron, merthogy a kínai gyártók vasai sajnos meglehetősen drágák.

Forrás: media.cnn.com

Nagyságához mérten a Steam Deck szuper felszereléssel bír:

— 7 inches, 60 Hz-es, 1280 x 800-as felbontású IPS-kijelzővel,

— vadiúj 4 magos, AMD Zen 2-es szerkezetű CPU-val,

— 8 magos AMD RDNA 2-es grafikai vezérlővel, 1 GB videómemóriával,

— 16 GB LPDDR5 memóriával, melyből 8 GB érhető el a grafikai gyorsító számára,

— 40 wattórás elemmel,

— USB-C ki- és bemenetekkel, melyek valamelyike kijelzőre kapcsolásra is alkalmas,

— kétsávos wifi 5-ös internetelérhetőséggel, Bluetooth 5.0-val, valamint egy, a tárhely bővítésére is szolgáló Micro SD-kártyaolvasóval,

— 3,5 mm-es fejhallgató-bemenettel, mindezt egy 669 grammos komplettben.

El kell még mondanunk, hogy az eszköz három verziója vásárolható meg, három árkategóriában, ezek pedig: a 64 GB eMMC tárhellyel felszerelt, a 256 GB NVMe SSD-s és az 512 GB szintén NVMe SSD-s változat. Ha érdekel benneteket az árazás, akkor nyugodtan nézzetek utána, bármely portálon megtalálhatjátok ezeket az adatokat.

Forrás: techjaja.com

A Steam Decket február 25-én kezdték meg kiszállítani a megrendelők számára, s mint minden kezdet, a Deck esetében sem volt fenékig tejfel az indulás. Az elején a játékok kompatibilitásával fordultak elő gondok, de a Valve kétszer is meggondolja, mire fordítja a pénzét, ezért gyorsan orvosolták a hibákat, sőt, egy kompatibilitási listát is kiadtak a tökéletesen működő játékokkal, mely jegyzék egyre csak bővül, így nem kell aggódni amiatt, hogy a Deck nem lesz képes majd valamit elindítani. Az viszont továbbra is gondot okoz, hogy a gép a Valve saját operációs rendszerét használja, a SteamOS 3.0-t, mely a Linux operációs rendszer Debian disztrója alapján készült el. A Valve már régóta próbálkozik azzal, hogy függetlenítse a játékokat a Windowstól, valójában emiatt is jelentős a Deck, mivel az első, kézzel fogható példája egy ötlet realizációjának — hiszen a Valve korábbi és hasonló célú törekvése a Steam Machine-nel, mely a számítógépes játékok konzolszerű élménnyé varázslására törekedett, sajnos nem volt sikeres.

A szóban forgó cég ezzel a kézi konzollal a kalózkodás ellen is fel szeretne lépni, hiszen egy átlagos felhasználó számára csak a Steam-webáruházban vásárolt játékok érhetőek el a Decken, így természetesen részesülhetünk a többjátékos élményben, valamint a felhőalapú mentésben, de ez egy újabb megkötés egy valóban szabadságra vágyó felhasználó számára. Természetesen az internetes kalózkodást vagy torrentezést nem szabad népszerűsíteni, de legyünk őszinték, sokan folyamodnak ahhoz, hogy egy-egy filmet, játékot vagy sorozatepizódot ingyenesen leszednek valahonnan, mivel a számtalan feliratkozást követelő streamingszolgáltatás vagy a fizetéseink akár 20 százalékát is kitevő játékok megvásárlását nem sokan tudják megengedni magunknak. Persze, vannak visszautasíthatatlan ajánlatok, de ezek nem a legújabb játékokra vonatkoznak. És igen, itt jöhet a hozzászólás, hogy mindenki addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér, de akkor itt hol az empátia: valóban egy újabb digitális kasztrendszerbe szeretnénk sorolni ezáltal az embereket? Én már csaknem tíz éve növelem a Steam-játékkönyvtáram, de őszintén megmondom, hogy a jelenlegi negyvenegy-két játék közül, melyért fizettem is, csak öt-hatnak tervezem a kijátszását. Magyarán, pénzkidobás volt egy digitális kódsorért, melyből sohasem látok viszont semmit. Azért legyünk reálisak: gondoljuk végig az ok-okozati oldalt is, hiszen széles látókörű emberré válni, ha mindenre árcímkét tesznek, igencsak nehézkes.

Nos, visszatérve a Deckre, sajnos még nem vehettem kezembe a Valve üdvöskéjét, ettől függetlenül ha választhatnék, inkább a korábban már említett kínai gyártók eszközeinek az egyikét vásárolnám meg legszívesebben. De ha valóban őszinte szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy egy sokkal több dologhoz is felhasználható, felsőkategóriás noteszgépet vásárolnék a nem létező pénzemen, és kapnék egy billentyűzetet, egy 13—15 colos kijelzőt, olykor jobb üzemidőt, nem utolsósorban pedig egy olyan formatervet, amelyet már több mint tíz éve ismerek.