A Balkán-tengely

A Balkán-tengely

A háborúk utóhatásai — Ha pontos statisztika készülne a fegyverrel elkövetett bűncselekmények mértékéről, akkor a Balkán-félsziget a legelőkelőbb helyek egyikére kerülne. Mindezt rá lehet fogni a történelmi előzményekre vagy az úgynevezett „puskaporos hordó” elméletre, viszont ép ésszel nem lehet megérteni a különféle tömegmészárlásokat, pusztításokat.

Vajdaságot, de mondhatni egész Szerbiát megrázták a martonosi tragikus események. Sokan attól függetlenül megdöbbentek a történteken, hogy a térségben nem először következett be hasonló vérfürdő — az országban a háborúk előtt és után sem rendezték megnyugtató módon a fegyverviselés kérdését és a háborús bűnösök ügyeit. Amíg egy ország legfelső vezetősége és ezáltal a társadalom többsége nem fogja fel a balkáni vérfürdők hatását és következményeit, illetve nem ismeri el, és nem vállal felelősséget a haláltáborokért, a nők és gyerekek megerőszakolásáért, a tömegsírokért, addig egy cseppet sem lehet csodálkozni azon, hogy egyesek céltáblának használnak másokat. A háborúk után az épeszű emberek azt gondolták, hogy az állam a lehető leggyorsabban megszigorítja a fegyverviselés lehetőségét, mégpedig úgy, hogy a hatóságokon kívül szinte senki ne tudjon hozzáférni az éleslőszerekhez. Ezenkívül a háborúk alatt felgyülemlett, hihetetlen mennyiségű fegyver összegyűjtésére is nagy hangsúlyt kellett volna helyezni. Ehelyett azonban szinte minden második ember birtokol valamilyen fegyvert. Az államot továbbra sem izgatja igazán a társadalom pszichológiai állapota, a fegyverhasználat, a fegyverek legalizálása utáni évi bevételek azonban annál inkább. Jó üzlet tehát a több mint egymillió engedélyezett lőfegyver, hát még a három-négy millió illegálisan birtokolt eszköz.

Azt is le kell azonban szögezni, hogy nemcsak a háborús térségekben okoz gondot a fegyverkezés. Az Egyesült Államok lakossága világelső a fegyverviselésben, azaz az amerikai a legfelfegyverzettebb társadalom. Nem csoda, hogy szinte naponta értesülünk fegyveres leszámolásokról, iskolai vagy éttermi tömegmészárlásokról. Mindez egyúttal arra is utal, hogy a világ úgynevezett fejlett államai sem kezelik túlságosan jól a kérdést.

A fegyverkereskedelem útjai

Visszatérve térségünkhöz, igencsak lesújtó az az adat, amely szerint Európa nyugati részébe továbbra is Boszniából, Koszovóból, Horvátországból és Szerbiából érkezik a legtöbb illegális fegyver. A felsorolt országokon kívül még az egykori Szovjetunió területének is fontos szerepe van a fegyverkereskedelemben. A szervezett bűnözői hálózatok nagy része egyébként általában nem kizárólag a fegyverüzletre helyezi a hangsúlyt. Ezt a legtöbb esetben egyéb illegális cselekmények mintegy kiegészítő tevékenységeként végzik — haszonszerzés céljából. A volt jugoszláv térségben továbbra is a háborúkból fennmaradt fegyvereket értékesítik. Az újabb típusokat pedig vagy ellopják valahonnan, majd továbbadják, vagy pedig illegális fegyverüzemeket működtetnek. A nemzetközi hatóságok a Balkán-félszigeten két csoportra osztják fel az illegális fegyverkereskedőket: szláv és albán nyelvet beszélőkre. A szláv nyelveket beszélők hálózata nemzetközi szinten is tevékenykedik, miközben az albán nyelvű fegyvercsempészek a térségben működnek. A fegyverkereskedelem útjainak kiépítése a különféle etnikai csoportok közös célja, az együttműködésben még a nemzeti, etnikai és üzleti különbségek sem gátló tényezők. Az efféle útvonalak kiépítésének „eredménye” egyébként a régióban tapasztalható illegális bevándorlók számának emelkedése is. A Balkán-tengelynek nevezett kereskedelmi útvonalon tehát nemcsak fegyver és kábítószer „utazik” tonnaszámra, hanem szerencsétlen menekültek tízezrei is. Szerbiát az EU-tagjelölti státusz évek óta kötelezi a szervezett bűnözés elleni határozott harcra. A küzdelem eredményességét, illetve a harc sikerességének mértékét mindenki állapítsa meg maga.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A Balkán-tengely
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
A Balkán-tengely
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink