A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban megtartott sajtótájékoztató szerint a támogatást három éven át folyósítja Magyarország 11 kiemelt jelentőségű projektum befejezésére.

A támogatásnak köszönhetően Vajdaságban újabb beruházások tudnak megindulni, illetve az eddigi beruházások folytatása valósulhat meg az idei év hátralevő részében, illetve 2020-ban és 2021-ben, a magyar kormány ugyanis július 8-án döntött arról, hogy újabb több mint 1 milliárd forintot folyósít a vajdasági magyarság fejlődésére, beruházásai megkezdésére, folytatására és befejezésére — emelte ki Potápi. Mint mondta, az idén 1,089 milliárdot folyósít a kormány, 2020-ban 325 milliót, 2021-ben pedig 290 milliót. Ebből a támogatásból Vajdaságban 11 projektum fog megvalósulni.

A szerző felvételei

— Az elmúlt két évtizedben talán a vajdasági nemzetrész és ez a régió járt be legnagyobb fejlődést, hiszen ha visszagondolunk a ’90-es évekre vagy a 2000-es évek fordulójára, akkor Szerbia nagyon nehéz gazdasági, politikai, társadalmi és talán morális válságban is volt. Egy olyan történelmi helyzet volt, amikor az ottani magyarság élete és fizikai léte is kérdésessé vált, ennek ellenére az ottani magyarság nem azzal válaszolt, hogy pakolt, és elhagyta a szülőföldjét, hanem megmaradt, kitartott, és minden nehézség ellenére, minden szempontból fejlődött, és az összefogásban kereste a kiutat. Mára pedig a magyar nemzet egyik legszervezettebb része lett, és minden szempontból a fejlődés jegyei láthatóak, politikai szempontból, intézményi struktúrában, akár az önkormányzatok, a községek, vagy akár a tudomány terén. A két ország közeledése szempontjából kimagasló utat jártak be, ennek köszönhetően a két ország és a két kormány jó került kapcsolatba egymással, a vajdasági magyar nemzetrész pedig sokat tett annak érdekében is, hogy a két nemzet közötti történelmi megbékélés útján egy óriásit lépjünk előre. Ebben a munkában kimagasló szerepet játszott a VMSZ és az MNT is — mondta Potápi.

Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát, szélesebb értelmezésben ránk vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy az anya folyamatosan próbál odafigyelni, esetünkben ez a magyar kormány, hogy mit akar mondani a gyerek, a gyereknek meg az a dolga, hogy a racionalitás talaján megfogalmazza az elképzeléseit. Ennek a párbeszédnek az eredménye ez az újabb anyaországi támogatás is — fejtette ki Pásztor.

— A kisebbségi politizálásnak az egyik feladata, hogy folyamatosan kísérje a realitást, mert annak a megismerése teszi lehetővé, hogy ötleteket fogalmazzon meg. A vajdasági magyar közösség több mint 10 éve azt a fajta politizálást műveli, hogy megismeri a realitást, folyamatosan elemzi, és megpróbál szembemenni azokkal a folyamatokkal, amelyek károsak rá nézve, kísérletet téve arra, hogy változtasson. A Vajdasági Magyar Szövetségnek kettős feladata van. Egyrészt megtenni mindent annak érdekében, hogy a Szerbiában, elsősorban a Vajdaság területén élő magyar közösség meg tudja őrizni az identitását, ebben segít hihetetlenül sokat a magyar kormány. Ez teszi lehetővé, hogy 100 év után először kerültünk abba a helyzetbe, hogy előnyt jelent magyarnak lenni Szerbiában. Nem mondunk le egyetlenegy olyan lehetőségről sem, ami minket adófizető polgárként Szerbiában megillet, és minden olyan kormányzati és költségvetési lehetőséggel élni kívánunk, ami az összes szerbiai polgár számára hozzáférhető. Emellett pedig a magyar kormány kiemelt támogatásának köszönhetően egy sokkal erőteljesebb mozgást tudunk megvalósítani. Az elmúlt 100 évben soha nem jelentett előnyt magyarnak lenni, és mindig dupla teljesítmény kellett ahhoz, hogy az ember úgy tudjon előrehaladni, mint a többségi nemzet tagjai. 2010-től ez a helyzet alapjaiban változott meg.

Az identitás megőrzésén túl a vajdasági magyarság helyzete eltér az összes többi határon túli magyar közösség alapállásától, hiszen a vajdasági magyarok érdekeltek abban, hogy Szerbia előre haladjon, és ebben a haladásban mi személyesen is, pártilag is, és közösségileg is terhet vállalunk — nyomatékosította a VMSZ elnöke.

— Ez eredményezte a két ország kapcsolatrendszerének a javulását. Jóformán az összes többi határon túli magyar közösségtől eltérően a vajdasági magyar közösséget nem biztonsági kockázatként ítélik meg Szerbiában, hanem egy olyan közösségként, amelyikre a szerb társadalom felnéz, amelyiket megbecsül, és amelyikre számít abban az országépítésben, ami mindannyiunk érdeke. Ez egy olyan helyzet, ami nem tipikus a Kárpát-medencében, és ennek a létrejöttében nemcsak a magyar és a szerb kormánynak, de nekünk is fontos szerepünk volt, és elemi érdekünk, hogy ez a viszonyrendszer ilyen maradjon.

Ennek az építkezésnek az eleme az a kormánydöntés is, amely július 8-án született meg, és amely lehetővé teszi a tizenegy beruházás befejezését.

— Ilyen például a szabadkai könyvtár megkezdett felújításának és bővítésének a befejezése, a horgosi művelődési ház befejezése, amit tíz évvel ezelőtt kezdtünk el, és ez idáig folyamatosan elsősorban szerbiai állami forrásokat vettük igénybe, most magyarországi forrásokból fejezzük be. Ilyen még a noszai művelődési ház is, amit eddig szintén szerbiai forrásokból építettünk, a befejezéshez pedig fontos a magyar kormány támogatása. Ez a bácsfeketehegyi Bányai János Emlékházat is érinti, amelyet pár évvel ezelőtt magyar kormányzati támogatásból indítottunk el, és reményeink szerint ebből a jóváhagyott összegből az idei évben be is tudjuk fejezni. Ilyen jelentős beruházás még, ami szintén az identitás megőrzést szolgálja, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ közösségi tereinek a felújítása és felszerelése. Külön szeretném kiemelni a verbászi evangélikus templom építésének a lehetőségét, amit ez a kormánydöntés megvalósíthatóvá tesz.

Pásztor kiemelt projektumként megemlítette a szerb—magyar középszótár elkészítését és az aracsi pusztatemplom felújítását is.

— A szótár kiadásán Hajnal Jenő, az MNT elnöke elkötelezetten dolgozik évekre visszamenőleg. Elemi érdekünk, hogy a kétnyelvűség és a szakmaiság szempontjából rendelkezésünkre álljanak ilyen kapitális könyvek és anyagok. Egy ilyen szótár megjelenésének politikai üzenete is van, másrészről pedig azt bizonyítja, hogy a vajdasági magyar közösség bármennyire is megfogyatkozott számszerűségében, rendelkezik azzal a tudással, azzal az elkötelezettséggel, amellyel egy ilyen monumentális könyvet az asztalra tud rakni. Az aracsi pusztatemplom felújítása pedig az elkövetkező két-három-négy év legnagyobb kulturális érték- és állagmegőrző beruházása lesz. A támogatásnak köszönhetően jövőre hozzá tudunk fogni ehhez a nagy léptékű kulturális beruházáshoz, ami messze meghaladja a vajdasági magyar közösség határait, ugyanis ez egy nemzeti érték.

Pásztor köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért, majd a két ország kapcsolatépítésének a fontosságát is hangsúlyozta, szerinte ugyanis ez azt eredményezte, hogy Magyarországnak jelenleg nincs jobb szomszédja, mint Szerbia, és Szerbiának nincs jobb szomszédja, mint Magyarország, függetlenül attól, hogy az egész Kárpát-medencében nincs két olyan ország, amelynek annyira véres lett volna a közös történelme, mint a magyarok és a szerbek esetében. Mint mondta, egy olyan utat tettünk meg, amely európai kitekintésben talán a francia—német megbékéléshez hasonlítható. Hozzátette, ha Magyarországnak ilyen múlttal sikerült ilyen kapcsolatokat kialakítania Szerbiával, akkor az, hogy ez nem sikerül Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával, nem Magyarország hibája, és hogyha ezt a szerbeknek sikerült Magyarországgal, akkor az, hogy nem sikerül nekik Horvátországgal, a bosnyákokkal és az albánokkal, akkor az nem Szerbia hibája. Kiemelte, hogy ezek olyan üzenetek, amelyek messze meghaladják a két ország kapcsolatát, hiszen regionális hatásuk van, a legnagyobb haszonélvezői pedig a vajdasági magyarok, ezért szerinte életbevágóan fontos úgy politizálni, hogy megmaradjon ez az állapot.