''Világosan meghatároztuk a céljainkat”

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

''Világosan meghatároztuk a céljainkat”

* Sok minden történt a Magyar Nemzeti Tanács háza táján a mögöttünk álló időszakban. Az intézmény 5 stratégiát fogadott el, és 23 rendes ülést tartott. Sikerült-e teljesíteni a céljaikat?- A Magyar Nemzeti Tanács elmúlt két esztendei munkájának értékelése végett egy ötvenoldalas dokumentumot...

* Sok minden történt a Magyar Nemzeti Tanács háza táján a mögöttünk álló időszakban. Az intézmény 5 stratégiát fogadott el, és 23 rendes ülést tartott. Sikerült-e teljesíteni a céljaikat?
- A Magyar Nemzeti Tanács elmúlt két esztendei munkájának értékelése végett egy ötvenoldalas dokumentumot hoztunk nyilvánosságra a legutóbbi ülésünkön. Ez az ötvenoldalas beszámoló rengeteg adatot és eseményt fűz egy csokorba, annak érdekében, hogy a közvélemény és minden polgár értékelhesse az eddigi tevékenységünket. Hiszen nem feltétlenül nekem, hanem elsősorban a közvéleménynek, illetve a médiának kell értékelnie az elért eredményeinket. Ennek szellemében állítottuk össze a beszámolónkat is, azaz megpróbáltunk tárgyilagosak lenni. Nem értékeltük túl benne az eredményességünket, a hatékonyságunkat, illetve a sikereinket. Azt azonban nagyon fontosnak tartottuk, hogy mindenki számára, aki reális értékelést kíván adni munkánkról, megfelelő adathalmazt vagy tényhalmazt adjunk a kezébe. Így mindenki saját maga vonhatja le a következtetéseket, osztályozhatja a munkánkat, azaz kifejezheti elégedettségét vagy elégedetlenségét a tevékenységünkkel kapcsolatban. Véleményem szerint közösségünk szervezettségének vonatkozásában valóban rengeteget tettünk. Két esztendő alatt öt stratégiai fejlesztési tervezetet fogadtunk el, amelyek szakmai alapra helyezik a közösségi érdekérvényesítést. Ezáltal világosan meghatároztuk a céljainkat, így a jövőben a munkánk kevésbé lesz improvizatív jellegű. Nem kullogunk az események után, hanem megpróbáljuk előre gondosan megtervezni a programjainkat. A céljaink, azaz programjaink kialakításába pedig megpróbáltunk minél több embert bevonni. Nem néhány bölcs ember akadémiai értekezését szerettünk volna papírra vetni, amelyet senki sem fog elolvasni, hanem a különféle területen tevékenykedő emberek többségére vonatkozó reális célokat gyűjtöttük össze. A programok következetes végrehajtásával pedig valóban sok területen mutathatunk fel pozitív változásokat a jövőben is.
* Sajnos, az országos politika korántsem nyújt ilyen kedvező képet. Azok a politikai erők alakíthatnak kormányt, amelyek jelentős mértékbe felelősek az ország tönkretételéért. Mi a véleménye az újonnan kirajzolódó hatalomról?
- Ez valójában egy új-régi, illetve régi-új kormány. Hiszen ha megvizsgáljuk az összetételét, akkor rájövünk, hogy számos tagja tulajdonképpen a 2000 október 5-ei rendszerváltás óta kormányzati szerepkörben van. A nagy változást mindenképpen az jelenti, hogy a Demokrata Párt most kormányon kívül rekedt, a radikálisokból kialakult Szerb Haladó Párt pedig kormányzó erővé vált. Ez sokak számára nagyon rossz hír talán. Számomra az igazi kérdés az, hogy ugyanazok az arcok, amelyek az elmúlt évtized politikáját testesítették meg, mennyire fognak megváltozni. A megváltozás ugyanis nem elképzelhetetlen, hiszen civilizáltabb országokban is változnak az egyes politikusok és pártok. Joschka Fischerből például egy Európa-szerte elfogadott balközép politikus lett, pedig radikális anarchista volt. Vagy Magyarországon mivé lett a rendszerváltás óta az SZDSZ, vagy a Fidesz? Tehát nem elképzelhetetlen a politikai metamorfózis. Számomra ez lenne a pozitív forgatókönyv, azaz bízom abban, hogy az egykori borzalmas eseményekhez köthető arcok, illetve politikusok megváltoznak a jövőben. Természetesen továbbra is nagy kérdés, hogy ezek az emberek képesek lesznek-e folytatni az európai integrációs politikát, illetve ápolni a jószomszédi kapcsolatokat. Reménykedjünk, hogy ha értékrendjük vonatkozásában nem is változtak meg nagyobb mértékben, de legalább pragmatikusabbá váltak. Személy szerint azt gondolom, hogy a háborúk ideje nem tér vissza, ahhoz nincsenek meg jelenleg sem a politikai, sem a geostratégiai feltételek, de félek a régi negatív reflexektől.
* Az új kormány mentalitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy első lépésben megvonták a tartomány fővárosi rangját és jelentős döntéshozatali jogköröket vontak meg a tartománytól. A Magyar Nemzeti Tanács, illetve az autonómia különféle intézményei mennyiben vannak veszélyeztetve?
- Mi mindenképpen meg szeretnénk óvni a Magyar Nemzeti Tanács intézményét. Hiszen nemrég kezdtünk el egy építkezési folyamatot, amelyhez megteremtettük a jogi kereteket. Bármilyen visszalépés nagy gondot okozna számunkra. Ha az alkotmánybíróság ugyanolyan konzervatív módon fogja elbírálni a nemzeti tanácsokról szóló törvény ellen benyújtott nyolc törvénytervezet, mint a hatásköri törvényt, akkor nem lepődnék meg azon, ha jelentősen csorbulnának jogaink. A tartománnyal kifejezetten jól együttműködtünk eddig, s ha a tartomány mozgásterét szűkítik, logikus módon a mi mozgásterünk is szűkülni fog. Ha a nemzeti tanácsokról szóló törvény megváltozatják, azaz szűkítik a jogokat, akkor kétségtelen, hogy az támadás lesz a magyarság kollektív jogaival szemben.
* Feltételezhető, hogy a jövőbeli kormánypolitika számára nem lesznek fontosak a föderalizmus, a regionalizmus és a decentralizáció elvei. Vajon elfogadható mindez az Európai Unió számára?
- Ezzel kapcsolatban nem vagyok annyira szkeptikus, mivel a társulás, azaz az uniós csatlakozás folyamatában nem a kisebbségi jogokat tartják legfontosabb tényezőnek, hanem az ország gazdasági állapotát, illetve az ország biztonságpolitikai helyzetét. A kisebbség ügyei sajnos nem döntő szempont, hiszen az Európai Uniónak valójában nincs is koherens kisebbségpolitikája. Ettől függetlenül nekünk továbbra is fontosak lesznek a közösségünkre vonatkozó jogok. Az Unió számára viszont az a fontos, hogy Szerbiának mennyire sikerül stabilizálnia viszonyát Kosovóval, illetve lesz-e kapacitása a kormányzatnak arra, hogy az uniós szabályrendszert átvegye. Tehát elsősorban a külpolitika, azaz a szomszédokkal való kapcsolat, a korrupció elleni harc, a piaci verseny szabadságát informálisan korlátozó tényezők megszüntetése és az uniós jogrendszer átvétele a fontos. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor reális esélye van az országnak arra, hogy 2020-ban az Európai Unió tagjává váljon. Természetesen az a jövő kérdése, hogy addig az Európai Unió mennyire fog átalakulni.
* A kormány tagjai viszont jól élnek, nekik nem feltétlen érdekük a csatlakozás. Európának pedig szintén nincs feltétlenül szüksége Szerbiára...
- Az ország vezetőinek egész egyszerűen arra kellene rádöbbenniük, hogy az Unión kívül csakis az életképes és versenyképes gazdaságú országok létezhetnek. Ezek a kelet-közép-európai országok, Szerbia azonban gazdaságilag nem tud megállni a saját lábán. Az Európai Uniónak pedig érdeke a piacának kiterjesztése és a saját országainak stratégiai stabilitása. Azaz egy folyamatosan háborús veszélyt jelentő országra nincs szüksége az Uniónak. Tehát mindenképpen érdekeltek abban, hogy Szerbia stabil, demokratikus rendszerbe foglalt és ellenőrzött területté váljon, azaz európai uniós taggá.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink