''Anyád nyelvét bízták rád a századok”

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

''Anyád nyelvét bízták rád a századok”

A tanácskozás részvevőinek egy csoportja - A szerző fotójaJanuár 22-e, a magyar kultúra napja nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, de már hosszú évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak....

A tanácskozás részvevőinek egy csoportja - A szerző fotója

Január 22-e, a magyar kultúra napja nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, de már hosszú évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak. Ezen a napon különböző rendezvények emlékeztetnek minket évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra. Esetenként még arra is, hogy valamikor ugyanabban az országban éltünk.
A magyar kultúra napja alkalmából sajátos hangulatú rendezvény zajlott a szlovéniai, muravidéki Lendván, ahol ebből az alkalomból Vajdaság és a horvátországi Drávaszög részvételével Délvidéki Találkozót tartottak. Hogy az összejövetel még különlegesebb legyen, ahhoz a szarajevói magyarok küldöttsége és az anyaországi vendégek is hozzájárultak.
Az eseménysorozat január 22-én Zsáki István topolyai festőművész tárlatának a megnyitójával kezdődött a Lendvai Színház- és Hangversenyterem előcsarnokában. A rövid alkalmi műsort Hajnal Anna és Bakos Árpád szolgáltatta.
A másnapi kisebbségvédelmi és politikai fórumon Kocon József, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) Tanácsának elnöke köszöntötte a jelenlévőket, vitaindítót dr. Göncz László, szlovéniai kisebbségi parlamenti képviselő és Kucsera Géza, a Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának elnöke tartott. A tanácskozás után Kucsera Géza rövid összefoglalót adott lapunknak:
- Megpróbáltuk összegezni a kisebbségpolitika megvalósulását és eredményeit a régiókban. Dr. Göncz László bevezető beszámolója tulajdonképpen történelmi összefoglaló volt a szlovéniai magyarság helyzetének alakulásáról, én viszont a nemzeti tanácsokról szóló új törvényről beszéltem. Kiemeltem, hogy a törvény sok újdonságot hozott, a legfontosabb azonban, hogy élni tudunk azokkal a hatáskörökkel, amelyeket az okmány a tanácsokra ruházott át.
A felszólalók általában a kultúra közösségépítő erejét méltatták, vázolták az érintkezési pontokat, a lehetséges közös utat. Sokan az anyaország tevékenységét nem tartják elég gondosnak, úgy érzik, a külhoni magyar közösségek közül inkább a nagyobbakat részesítik előnyben. Néhány konkrét dologról is szó esett, például a szlovéniai kétnyelvű oktatásról, amelynek kapcsán az identitásvesztés veszélyére hívták fel a figyelmet.
Úgy vélem, a jövőben tematikussá kellene tenni ezeket a találkozókat, külön-külön foglalkozhatnánk az oktatással, a művelődéssel, a tájékoztatással. Most, miután megismertük egymás gondját-baját, konkrét javaslatokkal, programokkal tudunk előállni. Mindez előrevisz minket, de a tervek megvalósulása attól is függ, hogy a magyar közösségek azokban az országokban, ahol élnek, mennyire tudják a politikában is érvényesíteni elképzeléseiket.
Az esti műsor közönségét Kepe Lili, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója köszöntötte. Hangsúlyozta, himnuszunk befogadásához nem kell más, csak magyarnak lenni. Aki érti a szövegét, és lelkét megérinti a tartalma, annak himnusza, még akkor is, ha nem egy véletlenszerűen kijelölt országhatáron belül lakik. Az ünnep szónoka Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt, aki utalt a magyar kultúra értékmegőrző, -fejlesztő, közösségmegtartó erejére, az intézményrendszer kiépítésének fontosságára és nem utolsósorban a régiók közötti együttműködés jelentőségére.
A Füst Milántól kölcsönzött Anyád nyelvét bízták rád a századok című közös délvidéki műsorban közreműködött a Vajdasági Nagyzenekar, Bakos Árpád, Csizmadia Anna, Micsik Béla, Dudás Júlia, Kovács Nemes Andor, a Róna táncegyüttes, a Cirkalom és a Ropogó táncegyüttes szólistái Vajdaságból, a Talicska Ifjúsági Néptáncegyüttes Horvátországból és a Muravidék Néptáncegyüttes. A nagy sikert arató összeállítás rendezője Hernyák György volt, a zenei rendezés Juhász Gábor, a koreográfia Brezovszki Roland nevéhez fűződik.
A magyar kultúra napja alkalmából a Muravidéken is kitüntetik az arra érdemes személyeket. Az idén Életmű Díjban részesült Gábor Zoltán festőművész, író; Nívó Díjat kapott Marton Ferenc hagyományőrző és Fehér Tjaša színjátszó, műsorvezető, a különdíjasok pedig Török Károlyné M. Marianna művelődésszervező, népművelő és Gerlecz László koreográfus.
A rendezvényt a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a budapesti Égtájak Iroda szervezte helyi és anyaországi támogatással.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink