''A kormány többszólamú hangszeren játszik”

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

''A kormány többszólamú hangszeren játszik”

- Szabó Attila felvétele* Egyre több belföldi és külföldi elemző érzi úgy, hogy az új szerb kormány képes ugyan vezetni, illetve irányítani az országot, de a módszerei inkább a múltba vezetnek vissza. Megalakulása után rögtön, úgy tűnik, kétfrontos harcba kezdett a kormány, egyrészt Vajdaság...

- Szabó Attila felvétele

* Egyre több belföldi és külföldi elemző érzi úgy, hogy az új szerb kormány képes ugyan vezetni, illetve irányítani az országot, de a módszerei inkább a múltba vezetnek vissza. Megalakulása után rögtön, úgy tűnik, kétfrontos harcba kezdett a kormány, egyrészt Vajdasággal, másrészt a nemzetközi pénzügyi képviseletekkel szemben. Hova vezet ez az út?
- Szerintem különbséget kell tenni a külföldi elemzők, illetve vezető újságírók és a tekintélyesebb politikusok nyilatkozatai között. Hiszen egyrészt igaz, hogy a külföldi elemzésekben és kommentárokban bírálják a jelenlegi kormány tevékenységét, másrészt viszont az is igaz, hogy az unió vezetői, illetve az Egyesült Államok külügyminisztériuma ad még némi türelmi időt az új kormány számára. Ami viszont a tartomány, azaz Vajdaság kérdését illeti, megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság ítélete nem vonatkoztatható el a közhangulattól. Azaz cseppet sem meglepő, hogy az új kormány az elmúlt évtizedekben közismertté vált politikáját folytatja. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy teljes mértékben nem lehet a jelenlegi kormány nyakába varrni mindazt, ami a vajdasági hatásköri törvényt illetően történt, mivel az alkotmánybírósági döntés még az új kormány megalakulása előtt megszületett. Ilyen értelemben nem teljesen fedi a valóságot az a kijelentés, hogy kizárólag az új kormány indított konfrontatív politikát Vajdasággal szemben. Ettől a ténytől függetlenül a közhangulat érzékelhető módon megváltozott. A jelenlegi kormány valódi arcát, illetve Vajdaság-politikáját majd a jövő évi költségvetési törvény fogja megmutatni. Továbbá az, hogy képes lesz-e Belgrád és Újvidék sikeres egyeztetési folyamatot kialakítani a tartományt érintő alkotmánybírósági döntések kapcsán. A nemzetközi pénzügyi képviseletekkel kapcsolatban szintén nem teljesen egyértelmű a kép, mivel a kormány többszólamú hangszeren játszik. Amíg egyesek a nemzetközi pénzintézetekkel való megegyezést sürgetik, addig mások olyan intézkedéseket jelentenek be, amelyek pont ezt a megállapodást gátolják. Csak reménykedni tudok benne, hogy a kormány számára világos: a valutaalappal valamilyen módon meg kell egyezni.
* Sajnos, az Európai Uniót nem érinti érzékenyebben a tartomány vagy a kisebbség jogköreinek szűkítése. A jegybankot érintő szabályok önkényes változatásának azonban már hosszú távú következményei lehetnek. Mennyiben vannak veszélyeztetve az európai integráció során eddig elért eredmények?
- Az európai integrációs folyamat továbbra is két csapásvonalon halad. Egyrészt létezik a stabilizációs és társulási tárgyalósok ratifikációs folyamata, másrészt a teljes jogú tagság elnyeréséhez vezető út. A társulási megállapodást illetően biztosra vehető, hogy ami az elmúlt hetekben, illetve hónapokban történt, az nem fogja arra késztetni az Európai Unió vezető tagállamait, hogy gyakoroljanak nyomást Litvániára. Mint ismeretes, Litvániának utolsó uniós országként kellene ratifikálnia Szerbia társulási megállapodását. Ha a szerb politika komolyabban teljesítené a rá vonatkozó uniós elvárásokat vagy követelményeket, abban az esetben vélhetően nagyobb nyomást fejtenének ki a vezető uniós tagállamok Litvániára azzal kapcsolatosan, hogy utolsóként ratifikálja a megállapodást. Mivel azonban az EU úgy érzékeli, hogy Szerbia továbbra sem teljesíti kötelezettségeit, ezért Litvániát sem sürgeti. A csatlakozási tárgyalásokat illetően viszont fontos kiemelni néhány dolgot. Az új kormánynak egyrészt szüksége van egy bizonyos türelmi vagy felkészülési időszakra, amíg teljes értékű munkát tud kifejteni, azaz amíg kialakítja saját kormányzati struktúráját. Minden új kormány esetében így van ez, a világ bármelyik pontján. Másrészt az uniós csatlakozás, avagy közeledés végett rendkívül fontos lenne elkezdenie a dialógust Prištinával. Úgy tűnik, hogy ez a dialógus az eddigieknél magasabb szintre fog emelkedni, mivel az Európai Unió részéről Catherine Ashton, az EU legmagasabb pozíciójú külügyi képviselője fogja irányítani a tárgyalásokat. Ez pedig nyilván azt fogja eredményezni, hogy Szerbia, illetve Kosovo is a legmagasabb szinten fogja képviseltetni magát ezeken a tárgyalásokon. Azaz köztársaság elnöki vagy miniszterelnöki szinten. Rossz hír viszont, hogy az Európai Unióval eddig megkötött megállapodások Szerbiai részéről több hónapos késedelmet szenvednek. Ez pedig semmiképpen sem fogja segíteni a tárgyalásokat. Szerbia rendkívül nehezen teljesíthető kötelezettségeket vállalt, melyeket időhúzás nélkül kellene teljesíteni. Sajnos a rövid távú kilátásaink nem azt mutatják, hogy októberben az Európai Bizottság javasolja majd az Európai Unió államai és kormányfői számára, hogy jelöljék ki a Szerbiára vonatkozó csatlakozási tárgyalások kezdő időpontját. Ráadásul a nemzeti bankról szóló törvény megváltoztatása tovább gyengíti a csatlakozási tárgyalások esélyét, mivel a tagjelölti státus megszerzésének egyik legfontosabb feltétele a független intézmények szuverenitásának biztosítása.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

''A kormány többszólamú hangszeren játszik”
Körkép
  • BAJTAI Kornél
  • 2013.02.06.
  • LXVIII. évfolyam 6. szám
Facebook

Támogatóink