''Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár''

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

''Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár''

1944 őszén Tito partizánjai Csúrogot ,,magyartalanították'', vagyis etnikailag megtisztították. Mindent megsemmisítettek, ami magyar volt: ledöntötték a katolikus templomot, feldúlták a katolikus temetőt, sőt a helyén a mai napig is szeméttelep van. 1944 őszén Csúrogon, a napjainkra...

1944 őszén Tito partizánjai Csúrogot ,,magyartalanították'', vagyis etnikailag megtisztították. Mindent megsemmisítettek, ami magyar volt: ledöntötték a katolikus templomot, feldúlták a katolikus temetőt, sőt a helyén a mai napig is szeméttelep van.
1944 őszén Csúrogon, a napjainkra már csak szerbek lakta településnek a határában levő sintérgödörbe a halotthordók vallomása szerint 3000 magyart temettek el. A dögtemetőbe hordák azoknak az ártatlanul kivégzett magyaroknak is a holttestét, akik a környékbeli falvakban (Mozsorban, Zsablyán és Csúrogon) estek a vérbosszú áldozataivá. Az 1950-es években egy szemtanú - aki a sintérgödör melletti téglagyárban dolgozott - arról számolt be, hogy a csontokat egy éjszaka kiásták, és kamionokkal elszállították a kúlai bőrgyárba.
A délvidéki magyarok az idén halottak napján a 15. alkalommal emlékeztek Csúrogon - a romatelep melletti dögtemetőben - a vérbosszú áldozataira. Soha korábban nem voltak ilyen sokan a sintérgödörnél tartott megemlékezésen. Elsőnek Teleki Júlia szervező, a borzalmak egyik túlélője üdvözölte az emlékezőket. ,,Októberben vitték el apáinkat, és októberben végezték ki őket. Nézzenek körül, és győződjenek meg arról, hogy milyen méltatlan körülmények között kell emlékeznünk az áldozatokra. Tizenötödik alkalommal tesszük le a keresztet, és minden évben újat kell hoznunk, mert minden alkalommal elégetik vagy összeverik. Arra kérek mindenkit, aki segíteni tud és akar, járuljon hozzá egy olyan emlékhely létrehozásához, amelyet nem lehet ledönteni, lerombolni'' - mondta Teleki Júlia, majd hozzátette: azáltal, hogy az agyonlőtt magyarokat a dögtemetőben földelték el, nemcsak őket gyalázták meg, hanem a hozzátartozóikat, gyászolóikat is, akik immár 15. éve tisztességtelen körülmények között emlékeznek rájuk. Bogdán József törökkanizsai plébános szent helynek nevezte a csúrogi dögtemetőt, mert annak földjét a 64 évvel ezelőtt ártatlanul kivégzett magyarok vére áztatta. Fuderer László óbecsei plébános a megtorlás áldozatainak lelki üdvéért mondott imát. Dr. Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő beszédében elmondta: a halottakhoz való jog mindenkit megillet. ,,Szeretném azt kérni az itt lévő politikusoktól, a vajdaságiaktól, hogy azokon a helyeken, ahol méltatlan módon vannak elföldelve a halottaink, hivatalos emlékműveket állíthassunk. Ezzel együtt javaslom, hogy kezdődjék gyűjtés egy méltó emlékmű felállításáért'' - mondta dr. Becsey. Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház elnöke arról beszélt, hogy a tartományi parlament 2003 márciusában elfogadta a kollektív bűnösség eltörléséről szóló rezolúciót, most pedig már a köztársaságon a sor. ,,Nem szabad felejtenünk, mert ha felejtünk, akkor az olyan, mintha a gyökereinket vágnánk el'' - mondta Egeresi Sándor. Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő ígéretet tett arra, hogy a szerb képviselőházban felvetik majd az 1944-es vérbosszú kérdését, és elvárják, hogy a parlament mondja ki: a második világháború idején a partizánok által kivégzett emberek ártatlanok voltak, és jogalap nélkül fosztották meg őket az életüktől, a családjukat pedig jogtalanul fosztották meg vagyonuktól. A megemlékezésen szólt még a gyászolókhoz Éhn József, a Társaság a Kárpát-Medence Magyarságáért elnöke, dr. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Rácz Szabó László, a MPSZ elnöke, dr. Páll Sándor, a VMDK elnöke, M. Szabó Imre és Szöőr Anna, a magyarországi Október 23. Bizottság Alapítvány tagjai. A megemlékezésen jelen volt még dr. Varga László köztársasági parlamenti képviselő, Csíkos János tartományi ifjúsági és sporttitkárhelyettes. A megemlékezés végén a hozzátartozók, a pártok vezetői és a magyarországi vendégek is elhelyezték az emlékhelyen az újonnan felállított keresztnél a kegyelet virágait. A kopjafán a következő felirat olvasható: ,,Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár''.
Megbékélés majd akkor lesz, ha a szerbiai hatalom megteremti annak lehetőségét, hogy méltó helyen emlékezzenek a halottakra, ha elismeri, hogy ártatlan magyarokat gyilkoltak meg és telepítettek ki, ha majd rehabilitálják mindazokat, akiket elűztek, és felmentik őket a kollektív bűnösség vádja alól.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

''Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár''
Heti Interjúnk
''Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár''
Múzsaidéző
Facebook

Támogatóink