„Vándor, ki elhaladsz mellettem…”

„Vándor, ki elhaladsz mellettem…”

​​​​​​​A Pilisben azért még hó födi be a tájat. Ösvényeit ez év február tizenhetedikén kerestük fel.

„Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjúságodat. Én vagyok a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed. Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet: — Ne bánts!”

(Hannes Tuch (1906–1986) német erdész; Fekete István fordítása)


Még több kép, a szerző felvételei!▼

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Barangoló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Vándor, ki elhaladsz mellettem…”
Barangoló
Facebook

Támogatóink