„Termő, ékes ág...”

„Termő, ékes ág...”

Május első vasárnapja legyen hálaadás az anyákért és az anyaságunkért ≈ A szocialista-kommunista gondolkodásmóddal kaptuk ajándékba a nemzetközi nőnapot — 1857. március 8-án ≈ Az anyák napját először 1907-ben a philadelphiai származású Anna M. Jaris próbálta világi, azaz nemzetközi ünneppé nyilvánítani ≈ Nálunk, Vajdaságban még nem vert gyökeret ez a hagyomány, noha a múlt század 90-es éveitől a református, valamint az evangélikus egyház már nyilvánosan ünnepli.

„...te, jó anya, / életemnek első asszonya, / nagy meleg virág-ágy, / párna-hely, / hajnal harmatával telt kehely, / benned kaptam első fészkemet,/ szivem a sziveddel lüktetett...” (Weöres Sándor: Anyámnak)

40 000 textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt New Yorkban a béregyenlőségért és a munkaidő-csökkentésért, majd az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin beszélt a nők munkához való jogáról, az anyák és a gyerekek védelméről — s a múlt századi hagyomány mindmáig erősen tartja magát. Nem mintha Clara Zetkin követelései nem lettek — lennének még ma is — jogosak, értelemszerűek, de a nők közül mégis sokan úgy vélik, hogy idejét múlt eszményképeket ápolnak. Ezért hát napjainkban egyre hangsúlyosabb ünneppé válik az anyák napja, amely ugyancsak az Amerikai Egyesült Államokból indult hódító útjára, noha története egészen az ókorig vezethető vissza (az ókori görögök tavasszal az istenek anyját, Rheát köszöntötték, aki újjáteremti a világmindenséget, s ebből eredően az édesanyákat is kellő tisztelettel vették körül). A középkori Angliában már vallási színezetet kapott az „anyák vasárnapja” (a húsvét utáni negyedik vasárnap), s Máriát, Jézus édesanyját dicsőítették.

Az anyák napját először 1907-ben a philadelphiai származású Anna M. Jaris próbálta világi, azaz nemzetközi ünneppé nyilvánítani, s jóllehet törekvésével elérte célját — az Egyesült Államok kongresszusa 1914-ben valóban állami ünneppé nyilvánította május második vasárnapját —, Anna ekkorra már megbánta tettét, látván, hogy az ünnep csak a virágárusoknak, kereskedőknek hozott profitot, az anyaság tényleges tisztelete, megbecsülése azonban elmaradt. Ennek ellenére a mozgalom az 1920-as években Európában is elterjedt, sőt a II. világháború idején Németországban például Hitler külön érdemrenddel tüntette ki a többgyermekes anyákat. Sztálin Szovjetuniójában pedig Hős Anya jelvényt kaptak a tíz gyermeket szülő nők. Az egykori Jugoszláviában Tito keresztapaságot vállalt a tizedik gyermeknél, s hathatós anyagi támogatásban részesítette a családot.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta meg az első anyák napi ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. A szervezet a lapjában így indokolta kezdeményezését: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó »Anyák napját«, ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.” 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját, amelyet Magyarországon május első vasárnapján tartanak meg.

Nálunk, Vajdaságban még nem vert gyökeret ez a hagyomány, noha a múlt század 90-es éveitől a református, valamint az evangélikus egyház már nyilvánosan ünnepli.

„A Szentlélek tanításának engedelmeskedünk, amidőn fölemlítjük, hogy május első vasárnapja református egyházunkban az anyák napja. A bibliai szülőtiszteletnek és gyermekszeretetnek egyik áldott alkalmához nyílik út valamennyiünk számára a megbizonyítás külső lehetősége által. Az anyák napja az élet csodáját, a teremtő Úr művében való részvétel páratlan méltóságát állítja szemünk elé (1Mózes 1, 28). Bizonyos, hogy nemcsak a gyermekeknek, a fiaknak és a leányoknak kell édesanyjukra és édesatyjukra tekinteniök (2Mózes 20,12), hanem fordítva is: a szülőknek gyermekeikre, mint az »anyaméh« zsoltáros gyümölcseire (zsoltárok 127, 3; Efézus 6, 1—4). Istenem, milyen sok kérdés merül fel (kiváltképpen a magyar nyelvterületen) akár a születések mértéke, akár a természetellenes halálozások (öngyilkosságok) összefüggésében! Anyák napján válik minden-minden idevágó kérdés világossá: a hívők elfogadják a teremtó Úr ajándékát, és engedetlenül nem pusztítják el azt; mint ilyent hagyják életben és éltetik, illetve gondozzák mindaddig, míg csak »az anyaméh jutalmát« az ajándékozó Úr szent tetszése tőlük megköveteli” (Tőkés István: Hétköznapok — ünnepnapok).

Az idén május 4-én Kishegyesen is megünnepeljük az anyák napját. A rendezvény védnöke Kishegyes Helyi Közösség. Társszervezők: Kishegyesi Nők Fóruma, KINCSE, Ady Endre Kísérleti Általános Iskola.           

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Mozaik rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Termő, ékes ág...”
Mozaik
  • Csermák Zoltán
  • 2019.09.18.
  • LXXIV. évfolyam 37. szám
„Termő, ékes ág...”
Mozaik
  • Csermák Zoltán
  • 2019.07.11.
  • LXXIV. évfolyam 28. szám
Facebook

Támogatóink