„Nemzetegyesítő politikát folytatunk az Európai Parlamentben”

„Nemzetegyesítő politikát folytatunk az Európai Parlamentben”

Európában egyes nemzetállamok ellenségesek az őshonos kisebbségekkel szemben, ezért az Európai Parlamentben a magyar képviselők feladata az, hogy megértessék a többi európai képviselővel, hogy a magyarok helyzete más, mint a többi országé.

Azért más, mert Magyarország történelme úgy alakult, hogy jelentős nemzetrészek kerültek határon túlra. Igazságtalanság történt, és ezt az emberi jogok alapján korrigálni kell — emelte ki a lapunknak adott interjújában dr. Szájer József, aki már tizenöt éve képviseli Magyarországot az Európai Parlamentben. A Fidesz politikusa 2004 és 2009 között az Európai Néppárt és Európai Demokraták Képviselőcsoportjának volt alelnöke, 2009-től pedig az Európai Néppárt jogalkotásért felelős alelnöke. A 2019. évi Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 36. legbefolyásosabb személye.

* Nagyon fontos választásra készülünk, mi, vajdasági magyarok pedig hozzájárulhatunk a szavazás végeredményéhez. Erre nem véletlenül adódott lehetőségünk.

— Az itt élő magyarok — annak ellenére, hogy ez a térség még nem tagja az Európai Uniónak, bár mi minden tekintetben támogatjuk Szerbia uniós csatlakozását — a közjogi nemzetegyesítés jegyében szavazhatnak az európai parlamenti választáson. Ez egy új szabály az Európai Unió történetében is, hiszen elvileg a kettős állampolgárság már öt évvel ezelőtt is lehetséges volt, hiszen az állampolgárságról szóló törvény már az Orbán-kormánynak az első évében megszületett, de akkor az európai uniós szabályok még mások voltak. A legutóbbi választáson Deli Andor, aki ezt a térséget képviseli, és a Fidesz listáján került be az Európai Parlamentbe, már tudott küzdeni ennek az új szabálynak az elfogadásáért. Mi segítettük őt, de ő volt az egyik élharcosa ennek a folyamatnak. Egy jogszabály születéséről sokszor nem szerencsés beszélni, mert olyan, mint a kolbász: csak a végeredményt kell látni, nem pedig azt, hogy hogyan készült. Egy jogszabály megszületése során alkukat is kell kötni. Hogy az Európai Parlament megválasztásán részt vehessenek az Európai Unió területén kívüli országok állampolgárai is, az nem volt benne az eredeti szabályokban. Annak érdekében, hogy ez belekerüljön, elkezdtünk alkudozni a németekkel, akiknek egy másik dolog volt fontos. Ők az 5%-os küszöböt szerették volna bevinni, a német alkotmánybíróság döntött ugyanis arról, hogy az 5% nem feltétlenül szükséges. A németek viszont ezt nem szerették volna, hiszen így Németországból nagyon sok kicsi és komolytalan párt is bejutott volna az Európai Parlamentbe, mint ahogyan be is jutott 2014-ben. Azt kérték tőlünk, hogy mi támogassuk az ő elképzeléseiket, mi meg azt mondtuk, hogy nekünk is van egy kérésünk, és megalkudtunk. Így született meg az a jogszabály, amelynek az eredményeként ezen a választáson már részt vehetnek azok a magyar állampolgárok is, akiknek Magyarországon nincs állandó lakcímük.


Dr. Szájer József (a szerző felvétele)

* A Fidesz—KDNP politikusai az európai parlamenti választások után hogyan fognak viszonyulni az európai őshonos kisebbségekhez?

— Az elmúlt tizenöt évben, amióta ott vagyunk az Európai Parlamentben, mi egy nemzetegyesítő politikát folytatunk. Minden héten összeülünk az erdélyi és a felvidéki magyarokkal, amióta pedig Bocskor Andrea és Deli Andor is ott vannak, azóta a Kárpátalján és a Délvidéken élő magyaroknak is van képviseletük. Együtt tárgyalunk meg minden konkrét ügyet. Nem úgy tekintünk a határon túli, őshonos kisebbségekre, mint amelyeket csak segíteni kell, hanem az ő energiájukat, tudásukat és képességeiket is felhasználjuk. Európában nagyon nehéz, mert egyes nemzetállamok igen ellenségesek az őshonos kisebbségekkel, illetve a kisebbségi jogokkal szemben, mert náluk már súlyos konfliktusok vannak ebből. A mi dolgunk az, hogy megmagyarázzuk az európai képviselőknek — ez sem egy könnyű feladat —, hogy a mi helyzetünk merőben más. Azért más, mert Magyarország történelme úgy alakult, hogy nagyon jelentős nemzetrészek kerültek a határon túlra. Igazságtalanság történt, és ezt az emberi jogok alapján korrigálni kell. Vannak más kérdésekben is konfliktusok, de a dolog lényege mégiscsak ebben rejlik.

* Az Európai Parlament politikusai között az utóbbi időben az eddig megszokottól eltérően kialakult egy másfajta törésvonal is. Ön szerint a május 26-ai választás után e tekintetben történik-e majd érdemi változás?

— Eddig a jobb- és a baloldal között volt a választóvonal, ideológiai különbségek alapján. Most viszont, a 2015-ös nagy bevándorlási válság óta egyre inkább ez a szempont erősödik. Ennek a jelei már korábban is láthatóak voltak, hiszen Nyugat-Európában ez már egy régebb óta létező kérdés, a 2015-ös válság csak rámutatott arra, hogy ez a probléma hirtelen, egy egyszeri, drasztikus hullám keretében is megjelenhet. Ez ránk is hatással volt, mert Magyarországon — ugyanúgy, ahogy ezen a térségen is — átáramlott ez a menekülthullám mindaddig, amíg meg nem állítottuk. Egyre inkább ez határozza meg az Európai Parlamenten belüli mozgásokat, és ez egyre csak erősödik. Az európai parlamenti választásnak éppen ez a tétje, hogy sikerül-e végre egyrészt az eddigi baloldali dominanciát valamilyen módon visszaszorítani, másrészt pedig sikerül-e a bevándorlást ellenző politikusokat helyzetbe juttatni. Véleményünk szerint az nem megoldás, hogy folyamatosan arról beszélünk, hogy Európában elosztjuk ezeket az embereket, mert ezt kívülről úgy értékelik, mintha meghívnánk őket. A sok millió ember közül, aki szegényebb körülmények között él, mint az európai életszínvonal, sokan elgondolkodnak azon, hogy szerencsét próbálnak. Természetesen segíteni kell azoknak, akiket üldöznek, akiknek az élete veszélyben forog, erre vannak is nemzetközi jogi kötelezettségek, de arra már nincsenek, hogy olyanokat is befogadjunk, akik csupán a jobb élet reményében keltek útra. Minden ország maga kell hogy eldöntse, kit enged be. Az EU az elmúlt években olyan szabályokat akart megalkotni, amelyekben nem az adott tagország dönthette volna el azt, hogy kiket enged be a saját területére. Előbb azt mondták, hogy csak néhány ezer emberről van szó, aztán a következő héten már azt, hogy nincs is felső határ. Abban a jogszabályban, amely jelen pillanatban az Európai Tanács asztalán hever, és amelyet az Európai Parlament is javasol, már nincsen felső határ, viszont benne van a családegyesítésre vonatkozó szabály is. Így az Európai Unió, illetve Brüsszel akarja megmondani nekünk, hogy kikkel éljünk együtt. Mi nem szeretnénk ezt, és ezért azokat az erőket kell erősíteni, amelyek ellenzik a bevándorlást. Magyarországon a Fidesz—KDNP-n kívül nincs még egy olyan párt, amely ezt az álláspontot képviselné. Bár vannak olyanok, akik néha mondanak ilyet, de amikor megnézzük, hogy hogyan szavaznak ezekben a kérdésekben, akkor kiderül az igazság.

* Magyarország már az elején felvállalta, és nem rejtette véka alá a témával kapcsolatos álláspontját, más országok pedig csak lassan eszméltek rá arra, hogy mi is a helyzet. Ön szerint hogyan alakult Magyarország megítélése a világpolitikában?

— Az elején mindenki minket szidott, utána pedig mindenki elkezdte azt csinálni, amit mi is csinálunk. Hozzáteszem, nem mondják azt, hogy mi elöl jártunk, de nem is várunk hálát érte. Ebben az összefüggésben csak egy dolog a fontos, mégpedig az, hogy ne kényszerítsenek bennünket olyanra, amit mi nem akarunk. Hogyha ők úgy döntenek, hogy egy bevándorlótársadalmat szeretnének, elfogadják a különböző kultúrák integrációjának a nehézségeit, azt, hogy a Közel-Keletről, Afrikából, illetve a világ legkülönbözőbb részeiről konfliktusokat importálnak a saját országukba, ám tegyék, ez az ő dolguk. Ha elég gazdagok, liberálisok és merészek hozzá, akkor tegyék ezt, de minket ne kényszerítsenek rá. Nem akarjuk őket megváltoztatni, de mi a saját utunkat akarjuk járni. Magyarország nemrég vívta ki a függetlenségét, ez a magyar történelemben egy egészen kivételes állapot, és nem szeretnénk ismét egy olyan helyzetbe kerülni, hogy mások mondják meg például azt, hogy mi kikkel éljünk együtt.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink