„Némi jóakarattal meg egy nagy adag összefogással…”

„Némi jóakarattal meg egy nagy adag összefogással…”

Versecen, a Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesületben ez év februárjában vezetőségválasztás történt.

A cseréből, mivel a fiatalok nagy része kivándorolt, „mindössze” a fiatalítás maradt ki, csatasorba pedig újra a régi választmány állíttatott.

Erről, vagyis az egyesület jelenéről, illetve terveiről beszélgettünk a titkári teendőket ismét felvállalni kényszerült Krizbai Hajnalka nyugalmazott tanítónővel.

— Sajnos a tíz ujjunkon meg tudjuk számolni, hány felnőtt fiatalunk maradt még idehaza, akire számíthatunk. Nem tart(ott)unk panasznapo(ka)t, helyette inkább igyekszünk a pozitív dolgokra összpontosítani, és folytatni/tető alá hozni az előző vezetőség által megkezdett, építő jellegű elképzeléseket. Gyakorlati síkon is. Kellemetlen epizód volt mindnyájunk számára, hogy a 2018. év elején rajtoló felújítási munkálatok kivitelezését felvállaló mesterek néhány hónap ténykedés után szinte egyik napról a másikra „felszívódtak”. Félkész állapotban hagyva maguk után a munkát. Hónapok teltek el, újra és újra megtett, ténylegesen viszont soha be nem váltott kivitelezői ígérgetésekkel tarkítva. A holtpontról végül a helyi erőkkel közösen összefogva sikerült elmozdulnunk. Februári közgyűlésünk óta nagytermünk külcsíne is megszépülhetett. A falak friss meszelést kaptak, a meglévő faburkolatot pedig hamarosan téglával tervezzük helyettesíteni. A padlóra csiszolás és lakkozás vár, valamint két, kulccsal zárható nagykapu is készül a városi galambászokkal közösen használt udvarunk és a benne lévő tulajdonunk biztonsága érdekében. Remélhetőleg ezáltal az épület végében lévő, ugyancsak mostanság felújított illemhelyünk is végre megszűnik mindenki vizeldéjének lenni.


A verseci magyar kultúregyesület tánccsoportja

A belső építkezés persze a városban élő magyaroknak a közösséggé formálását, illetve ennek erősítését is felöleli.

— Miként azt a március 15-ei összejövetelünk is megmutatta, a verseci magyarságnak igenis van igénye közösségben lenni és tenni! Mi több, a régióban élőknek is, akik éppenséggel lakhelyileg sem élnek annyira távol egymástól. Már-már közhely, mégis való: némi jóakarattal meg egy nagy adag összefogással rengeteg mindent meg tudnánk valósítani! És nemcsak egy-egy ünnepi műsort, melyen több település is képviselteti magát…

Kívülről érkezett, de idebentről tevékenykedő segítségnek számít egyébként a verseci magyar házban Izsák Zoltán Sotiris, a Petőfi Sándor Program keretében érkező ösztöndíjas is. A magyarországi táncpedagógus szolgálatával Versec, Udvarszállás, Fejértelep és Ürményháza szórványmagyarságának közössége ezúttal elsősorban a néptánc által fonódik egybe. A tavalyi ösztöndíjas az anyanyelvápolás terén tevékenykedett.

— Nálunk, itt délen az anyanyelvápolás igencsak érzékeny téma. Keserű tapasztalat, de polgártársaink motivációja az utóbbi években leginkább a magyar útlevélhez szükséges alapfokú nyelvtudás elsajátítása. Azok az emberek, akik rendszeresen följárnak az egyesületbe, mélyebben is igénylik a magyar történéseket. Közülük viszont többen is sajnos legfeljebb csak (meg)értik a színpadi események nyelvét. Gondolok itt a legfiatalabbakra, akik számára a tőszomszédságunkban lévő Vuk Karadžić-tanintézményben van szervezett iskolai anyanyelvápolás. Ezeket a gyerekeket kívánjuk a továbbiakban is megszólítani és megszólaltatni. Nemcsak szemlélőivé, de aktív résztvevőivé is téve őket a berkeinkben folyó munkának. Jelenleg tizenhét fiatalabb és nagyjából ugyanennyi felsős diákról tudunk. Szeretnénk számukra hétvégi foglalkozásokat is beiktatni, s mihelyt állandósul a csoport, akár az utánpótlást, azaz a táncformációt is létrehívhatjuk soraikból. A nagyobbak a június első hétvégéjére meghirdetett, sorrendben ötvenegyedik Gyöngyösbokrétára készülnek.

A verseci magyar művelődésbeliek rendezvényei között, mint hallottuk, az idén is helyet kap a Herczeg Ferenc Emléknapok. Noha a vonatkozó részletek majd csak a 2018 tavaszán megalakult emlékbizottság májusi ülése után bontakoznak ki, annyi máris bizonyosnak vehető, hogy az irodalmi találkozó a szélesebb magyar közösségi rétegeket is meg kívánja szólítani. Egész Temesvárig!

— Szeretnénk megmozdítani az embereket. Adminisztratív (el)választóvonalak és korhatár nélkül. Hogy tollat ragadjanak, és kiírják magukból érzéseiket, gondolataikat egy-egy témával kapcsolatban. Jelen lenni saját és egymás életében — ez az igazi kihívás! A határokon átnyúló kapcsolataink közül a romániai Dettával ápolunk kölcsönösen bensőséges viszonyt, illetve a Kecskemét melletti Helvéciával és a felvidéki Zétény városával. Ez utóbbi település szervezésében körvonalazódik egyébként az idei, tartalmában és folytonosságában egyaránt hagyományosnak mondható Kárpát-medencei (mozgó)diáktábor. A meghívás már megérkezett, melynek örömmel tervezünk eleget tenni.


szerző felvételei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Némi jóakarattal meg egy nagy adag összefogással…”
Bánáti Újság
  • Borbély Tivadar
  • 2019.10.11.
  • LXXIV. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink