„Nem vagyok híve a fast fashionnek”

„Nem vagyok híve a fast fashionnek”

Sütő Andreával és kalapjaival néhány évvel ezelőtt találkoztam. Akkor modellt ült a fejem néhány, általa tervezett és készített fejfedőhöz, így magam is megtapasztalhattam, hogy egy jó kalap mennyire megváltoztatja viselőjét.

Mint egy magas sarkú cipő, melyben kecsesebbnek tűnik a láb, és sétára is nőiesebb mozgással indul benne az ember lánya. Egy kalap is egészen más „nyaktartást” követel magának. Visszahoz egy picit a lovas kocsis idők akácillatú utcáiból. Andrea, azaz az Annity kalapjai ilyenek. Hogy őt idézzem: „Az Annity a múlt méltóságából merítve teremti meg a jelen emelkedettségét, helyreállítva az elveszett női önbecsülést.”

„A magyar nyelvben a gondolatok fonálból szerveződnek, akár egy szőttes. A gondolat fonalát felvehetjük vagy elveszíthetjük. Ezt a varázslatos fonalat, melyből gondolataink szövevénye, az ember szellemi teljesítménye létrejön, kalapjaimon valóságos fonalak öntik formába: egyszerű szálak sokaságából jön létre a mondanivaló” (Sütő Andrea).

* Honnan ered a gondolat fonala, hogy éppen kalapokra specializálódj, és mit csináltál előtte?

-- Eredetileg az ősi ornamentikák ejtettek bűvöletbe, azok kutatásával foglalkoztam, ellenállhatatlan vágyat éreztem szimbolikájuk megfejtése iránt. Így kerültem közelebbi kapcsolatba a hímzéssel, mely nagyszerű lehetőséget adott a minták tanulmányozására, elemzésére, és egyúttal magába a tevékenységbe is beleszerettem. Hihetetlen nyugalmat ad az embernek, és csodálatos átélni, végigkísérni azt a folyamatot, amelynek során egy üres felület megelevenedik, megtelik élettel. Hogy mindez kalapokon jelenjen meg, az már gyorsan adta magát. Ha ugyanis egységben szemléljük a világot, magától értetődő, hogy gondolataink, az, amit magunkról szeretnénk elmesélni, a fejünkön legyen megjelenítve, mert mégiscsak ez a szellemi központunk helye. Ez tehát az én értelmezésemben egy lehetőség az önkifejezésre, ezért nem tudok nagyon azonosulni az olyan, lóversenyeken látható kalapokkal, amelyeken tükörtojás, zöldségek, fejtetőre állított városok és hasonló érdekességek vannak. Bár nyilván ez is kifejez valamit viselőjéről, de én ilyen kalapot soha nem fogok készíteni senkinek.

* A márkaneved egy összetett szó, az antique és a modernity. A régi-új dizájn szerelmese vagy?

-- Igen, így van, a márkanevem az antique és a modernity szavak játékából áll össze, ami inkább azt igyekszik kifejezni, hogy a hagyományos értékek mentén gondolkodva tervezem kalapjaimat, melyeket megpróbálok mégis modern köntösbe bújtatni, hogy a ma emberének is érdekes, szerethető, hordható, divatos kiegészítői legyenek.

* Régen a kalaposok nagy becsben álltak, és maguk a kalapok is, külön dobozokban szállították őket. A mai korban ki vásárol kalapot? Mennyire számít luxuscikknek? Mi az üzenete?

-- Régen valóban társadalmi rangot is jelzett a kalap, ez egy kicsit még ma is fellelhető nyomokban, elég csak az angol királyi családra gondolni. Én azonban úgy látom, hogy napjainkban, főleg a fiatalabb korosztálynál, kezd újra divatba jönni a kalap/sapka mint érdekes önkifejező eszköz. Aki egy kicsit meg akarja különböztetni magát a tömegtől, meg akarja mutatni, hogy színesebb egyéniség, nos, az akar, mer is kalapot hordani. Nem feltétlenül elegáns eseményeken, és nem is estélyivel, hanem hétköznapi ruhával, az utcán. Fontos megkülönböztetni a két jelenséget, mert ezek párhuzamosan, egymás mellett vannak jelen napjainkban. Úgyhogy azt megállapíthatjuk, hogy a kalap részben luxuscikknek számít, bizonyos körökben (pl. derbykalapok), de van emellett egy nagyon is elérhető, hogy úgy mondjam, a hétköznapi ember számára is érdekes formája. Ez utóbbi üzenete mindenképp az egyéniség kifejezése, de azt hiszem, abban nincs különbség, hogy aki kalapot tesz a fejére, legyen az bármilyen, mindenképp a nőiességét akarja hangsúlyozni. Érdekes módon még a fedora típusú kalap is, mely eredetileg egy férfikalapforma, hölgy viselőjét valahogy olyan „nőcisen vagánnyá” teszi. (A fent leírtak természetesen nők esetében érvényesek.)

* „Női kalapokról lévén szó, a nőiséget, a női minőséget igyekszem méltón kifejezni velük. Azt a nőiséget, amit számomra jelent klasszikus értelemben. Nem az eltorzult világ nőiségét, a karrierista nőt, vagy a fakanalat görcsösen szorongató családanyát. A kettő között keresem magamat, keresem a NŐ-t” -- olvasom a honlapodon. Férfikalap ezért nincs repertoáron?

-- Nem ez az oka. Egyrészt a hímzéssel való díszítés szerintem nem túl férfias, másrészt valahogy mindig olyan vonalvezetésű, lágy formavilágú kalapok jönnek ki a kezeim közül, amelyek szóba sem jöhetnek egy férfiember számára. Ez nyilván akaratlanul jön belőlem, de érdekes kihívás lenne férfiaknak is kitalálni valami újat, mert a fedorán és a flat capen vagy newsboysapkán kívül egyelőre nincs túl sok lehetőségük kalapügyben.

* Milyen anyagokat, milyen mintákat szeretsz legjobban?

-- Én kizárólag nyúlszőr nemezzel dolgozom, ez egy sokkal vékonyabb, elegánsabb, könnyebben alakítható anyag, mint a gyapjúnemez. Imádok a színekkel játszani, szeretem látni, hogy a különböző színtípusba tartozó emberek szépségét mennyire ki tudja emelni a saját színpalettájukból összeállított kalap. Hihetetlen változást tud eredményezni, hiszen közel van az arcunkhoz! Hímzett mintát csak egyéni megrendelés alapján készítek, nem is lehetne máshogy, mert annak illeszkedni kell akár egy konkrét ruhához, de még a megrendelő egyéniségéhez is. Nem mindenki kedveli például a matyó hímzést. Én nagyon szeretem az olyan feladatokat is, amikor egy modern festményből vagy Miróból, Picassóból inspirálódhatok, vagy akár ha konkrét elképzelése van valakinek bármilyen nonfiguratív stílusban. Forma tekintetében mindig igyekszem modern hatást kelteni, nem is igen készítek „hagyományos”kalapokat. Fedorát, egyszerű, nagy karimásat bárki tud venni bármelyik nagyáruházban. Igaz, hogy rettenetes alapanyagokból, de nagyon olcsón. Ezzel nem is lehet, nem is akarok versenyezni. Én minden egyes formát gondosan megtervezek, imádok szobrászkodni. Nem is használok hagyományos fa kalapformákat. Ez így sokkal nagyobb lehetőségeket ad számomra formák tekintetében. 

* Egy kalapot mennyi ideig tart elkészíteni?

-- Ha megvan a forma, akkor a kalap nagyon gyorsan elkészül. Egy nap, ennyi a száradási idő. A nagyobb munka a hímzés, valamint az utómunkálatok. Ha szükséges a dróttal merevítés, bélelés... A hímzés a leghosszadalmasabb, akár hetekig is eltarthat. Jó példa erre a fekete kalap, melyet a londoni kalapkiállításra készítettem, azt négy hétig csináltam!

* Valahogy úgy képzelem, hogy egy kalaptervező, -készítő egy picit a múltban is él, szereti a kosztümös filmeket, s a lakásában is több antik tárgy található. Ez így van?

-- Igen. Mindig is imádtam a kosztümös filmeket, csodálattal szemlélem azokat a tárgyakat, akár mindennapos használati tárgyakat, ruhákat, amelyeket a régi korok emberei oly nagy gonddal, tökéletes művészi érzékkel készítettek el. Nem is lehet egy napon említeni egy mai furnérbútort egy faragott-tölgyfa komóddal! Ez a fajta „elsilányosodás” mindig is zavart. Nem is vagyok nagy híve a fast fashionnek, de megértem, hogy annyi ember igényét, amennyi ma a világon van, nem nagyon lehet máshogy kielégíteni. Mindenkinek saját döntése, a lehetőségei szerint, hogy a minőség irányába fordul-e, vagy sem.

Aki kedvet kapott, látogasson el Andrea honlapjára, s válasszon magának egy fejre illőt. Van miből válogatni.

Andrea, le, azaz fel a kalappal!


Még több kép!▼ 

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Nem vagyok híve a fast fashionnek”
Múzsaidéző
„Nem vagyok híve a fast fashionnek”
Múzsaidéző
  • Csermák Zoltán
  • 2020.05.20.
  • LXXV. évfolyam 21. szám
Facebook

Támogatóink