„Maradnak az igazak és a jók...”

„Maradnak az igazak és a jók...”

Mottó: „Mert elfut a víz, és csak a kő marad, de a kő marad” (Wass Albert: Üzenet haza). — Wass Albert idézeteinek szellemében került sor szeptember havának tizenkettedik napján Hertelendyfalván a dél-bánáti magyar művelődési egyesületek sorrendben huszonhatodik szemléjére.

Közös tanácskozásra, tapasztalatcserére, ökumenikus istentiszteletre, végül ünneplésre szólítva és fogadva egyazon fedél alá a régió szórványmagyarságának éltetőit.

A szemle, annak rendje és módja szerint, tanácskozással rajtolt. A szervező házigazda egyesület nevében felvezetőként Lőcsei Vilmos, a Tamási Áron Székely—Magyar Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket: a helyi, a székelykevei, az udvarszállási, a pancsovai, a kevevárai, a sándoregyházi és a torontálvásárhelyi magyar művelődési egyesületek küldöttségét, a szemle veteránjait, a katolikus és a református egyházközségek jelen lévő elöljáróit, továbbá mgr. Hajnal Jenőt, az MNT, illetve Dudás Károlyt, a VMMSZ elnökét.

A Nemcsek Márina diáklány tolmácsolásában elhangzó Wass Albert-vers után az egyesületek álló- és mozgóképes összeállításokkal, sajátos megközelítésekből igyekeztek rámutatni településük magyar vonatkozású tárgyi és szellemi értékeire. Nemritkán sajnos az évtizedek/századok forgatagában igencsak megkopott, lecsupaszított és elkótyavetyélt örökségre is. A délkeleti alrégió mélyszórványának üzenetét a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének II. riporttáborában készült fotók sorozata próbálta hitelesen tolmácsolni.

Az Értékeink számbavétele II. munkacímet viselő tanácskozás folytatásában előbb kiértékelték a munkák üzeneteit, majd hivatalosan is rögzült a jövő évi szemle helyszíne. Végül a gyergyószentmiklósi Gál Veronika rövid szakmai bemutatkozása következett, aki a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által beindított Petőfi Sándor-program ösztöndíjasaként került e tájra ez év augusztusának végén.

A szemlék egyik meghatározó kísérőrendezvényének, a dél-bánsági magyar településeken működő kézimunkacsoportok alkotásait bemutató szakmai kiállításnak a vojlovitzi református imaház adott befogadó helyszínt. A tárlatot, melyen a vendégfogadó mellett a pancsovai, a fejértelepi és a sándoregyházi művelődési egyesület szakcsoportja, illetve a székelykevei Varrócska, valamint a torontálvásárhelyi Pipacs Nőegylet és a Magyar Művelődési és Művészeti Központ is bemutatkozott, Varga Erzsébet méltatta. Nagymesteri minősítésű székelyvarrottasai mellett a pancsovai Erős Mária ezúttal nemezelt munkáit is közszemlére tette.

A valódi értelemben vett ünnepre hangolódás a fellépő csoportok érkezésével egyidejűleg kezdődött el. A korábbi esztendőkhöz viszonyítva a sokadalom — számban ugyan tovább fogyatkozva, de mégis — emelt fővel lépegetett végig a néhai önálló falu Temető (Grobljanska) utcáján (minő jelkép!) a Kárpát-medence legdélibb református templomában tartott ökumenikus istentiszteletre. Az ünnepi szertartást ft. Halász Béla, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke, ft. Pastyik Róbert pancsovai plébános és nt. Szilágyi Zoltán hertelendyfalvi református segédlelkész vezette. Az elbocsátó áldás után a Nemzeti ima akkordjai csendültek fel. 

Az idei közösségépítő találkozás végül a késő délutáni művelődési műsorral teljesedett ki a hertelendyfalvi székely—magyar művelődési egyesületben. Köszöntőt Erős János, az 1969-ben útjára indított szemle legfiatalabb veteránja mondott, majd újra a Dél Pacsirtái gyermekkórus kért figyelmet. A házigazdák színeit a gyermektánccsoportjuk és a citerakísérettel fellépő népdalkórusuk mellett Borošan Ivana kisleányka is képviselte, aki énekszón keresztül ismerkedik a magyar felmenőinek nyelvi szépségeivel. Az udvarszállásiak — rácáfolva az agyonhangoztatott kilátástalanságra — a régió viharsarkában felejtett, falujuk tenni akaró fiataljainak erejére támaszkodva tértek vissza. Rengeteg esztendőnyi távolmaradás után, melyhez idővel a szervezett egyesületi nemlét is társult. A 2016. évi szemle házigazdája, a kevevárai Keve Magyar Művelődési Egyesület is hallatta hangját a tíztagú vegyes kórusa által. Egy vérpezsdítő táncprodukció erejéig a fejértelepi Ady Endre Művelődési Egyesület fiataljai bizonyítottak, majd a székelykevei Szalmaszál IME énekcsoportjának válogatása következett. A torontálvásárhelyi József Attila Művelődési Otthon színeit a gyermektánccsoport és a nemrég megalakult gyermek-citerazenekar képviselte, a tömegességében és szívós lendületességében szinte felülmúlhatatlan verseci Petőfi Sándor Kultúregyesület pedig az anyanyelvápoló gyermekcsoportját, az ifjú táncosait és végül a kórusát küldte színre. Az est a sándoregyházi Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület női énekcsoportjának és a pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület vegyes énekcsoportjának bemutatkozásával, a szemle vándorjelképeinek átadásával és fogadásával, illetve a Székely himnusz mélyről fakadó üzenetével ért véget.

A szerző felvételei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Maradnak az igazak és a jók...”
Bánáti Újság
„Maradnak az igazak és a jók...”
Bánáti Újság
  • Martinek Imre, Kónya-Kovács Otília
  • 2019.10.19.
  • LXXIV. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink