„Jaj, az, hogy Szabadka kihalt, és nincs mit csinálni, nagyon nem igaz!”

„Jaj, az, hogy Szabadka kihalt, és nincs mit csinálni, nagyon nem igaz!”

Rengeteg látnivaló és ingyenes városnéző túra vár mindenkire

Tegye fel a kezét az a szabadkai, aki észrevette, hogy a Korzón, az egykori gazdasági bank homlokzatát az egyik ablak mellett két oldalon gyűjtögető mókusok díszítik, a bejárati ajtó felett pedig egy méhkas lapul!


Roncsák Alexander felvételei
 

Bevallom, én most láttam először, amikor Szabadka-csodáló körútra indultam Tóth Borisz idegenvezetővel, aki kíváncsi városlakóknak és angol turistáknak mutatta be két órában, mennyi felfedezésre váró épületgyöngyszem és -részlet tárulhat az érdeklődő, befogadásra kész szemek elé.

Azt gondolnánk, hogy Szabadka Város Idegenforgalmi Szervezetére és a Turisztikai Információs Központra kevesen nyitják rá az ajtót, pedig nem így van — magyarázza Borisz. A városba érkező külföldiek gyakran betérnek tájékoztató anyagokért, és közben a figyelmükbe ajánlják, hogy idegenvezetővel meg lehet tekinteni a várost. Sokan élnek is a lehetőséggel! — teszi hozzá, és máris meséli, hogy általában angol és szerb nyelven kalauzolják át a vendégeket a belvároson, ám előfordul, hogy magyar turisták is csatlakoznak, no, az fantasztikus!

* Túra közben annyi érdekes történetet meséltél a városról! Mesélj most az olvasóknak is! 

— Kevesen tudják, hogy a Kárpátia, a hajó, mely elsőként sietett a Titanic túlélőinek a segítségére, két orvost is magával vitt, az egyik Lengyel Árpád volt Budapestről, a másik pedig Munk Artúr, aki Szabadka város szülöttje, lakosa volt nagyon sokáig. Fiatal orvosként érkezett erre a hajóra, és a Köszönöm addig is önéletrajzi írásában a többi közt a Titanicról is megemlékezik. Ő egyébként a bajai temetőben nyugszik, és ugyebár a városban, a munkaközvetítő előtti téren van egy mellszobra.

— Aztán itt van egy másik: az első filmbeli Drakula gróf a XX. század elején Szabadkán kezdte a karrierjét. Ő Lugosi Béla volt, aki több évig játszott a szabadkai színházban, és innen vitte tovább az élet és az útja Hollywood, Amerika felé, ahol aztán belekezdett a filmiparba, és eljátszotta Drakula grófot. Annyira szimpatikus volt ott a keleties akcentusa, hogy onnantól kezdve általában keleti főgonoszok szerepét kapta!

Aztán itt van a ferences templom és a kolostor, városunk legrégebbi épülete, mely régen várkastély volt, és egy boltívben még látni a régi falakat, ablakokat. Ebből az épületből kezdett fejlődni maga a város. A török hódoltság idején dzsámiként működött, majd amikor 1717-ben megérkeztek a ferencesek, átvették nemcsak a vallási, hanem a kulturális életet is. Ebben az épületben tartották meg az első színházi előadásokat, itt láttak vendégül utazó színjátszó társulatokat, sőt még iskolát is működtettek a kolostor falain belül. És persze a gazdasági bank épülete a Korzón! A mókus és a méh a gyűjtögetés szimbóluma, szóval arra asszociálnak, ahogyan az emberek a pénzt gyűjtötték egykor és ma is az akkori bank épületében.

* Mit érdemes megnézni a városban? Nemcsak külföldi turistaként, hanem szabadkaiként is. 

— A városházát, tüzetesen! A zsinagógát, a Szent Teréz-székesegyházat, a könyvtárat! Utánaolvasni a részleteknek, mert nagyon-nagyon érdekes történetek vannak, s ezeket kevesen ismerjük. Amikor egy kicsit jobban belemélyedünk, akkor jövünk rá igazán, hogy a világ nem is olyan nagy, hanem inkább nagyon kicsi. Akár a Monarchiára fókuszálva, akár nagyobb, európai dimenziókban gondolkodva észrevehetjük, hogy a történelem meg a kultúra mennyire összefüggött, és Szabadkára is reflektálódott.

* Turisztikai szempontból mit tud kínálni a város, miért érdemes ide jönni? 

— Nagyon szép az építészete, sok a látnivaló, és a gasztronómia, az abban is megmutatkozó többnemzetűség mindenképp egyedi. Jó ételek-italok kerülnek az asztalokra, ráadásul nagyon jó áron! És nemcsak a központban, hanem a környező tanyavilágban, falvakban is. Most épül az új akvapark, remélem, hogy nagyon sok helyi embert meg fog tartani, illetve még több turistát fog idecsábítani. És természetesen az ócskapiac, a bolhapiac. Az mindig is, és most is — nem, nem visz mindent, de sokat… 

* A bámészkodáson, evésen-iváson kívül mit tud még Szabadka nyújtani?

— Tavasszal és ősszel főleg koncerteket a Szent Teréz-székesegyházban, a zsinagógában, felolvasóesteket a Raichle-palotában. Ezek általában ingyenesek, vagy szimbolikus az áruk. Pubok, bárok, sörözők, kézművessörözők nyílnak a városban. No, megint visszatértünk az éttermekhez! Úgyhogy van itt mit csinálni két-három nap alatt. 

* S akkor még itt vannak a fesztiválok!

— Igen, a nyár a fesztiváloké. Palicsi filmfesztivál, Interetno, városnap, Etnofest, aratóünnepség… És a kísérőprogramok, melyek e fesztiválok előtt és után is attraktívak, illetve programlehetőséget adnak a városban. Úgyhogy az, hogy a városban nincs mit csinálni, egy nagy humbug! Jaj, az, hogy Szabadka kihalt, és nincs mit csinálni, nagyon nem igaz!

 * Persze hogy nem! És a városvezető túrák ötlete kinek a fejéből pattant ki?

— Ezek európai ihletésűek, Szabadka Város Idegenforgalmi Szervezete szervezi, és az idegenforgalmi irodában kell bejelentkezni. Szerdánként 10 órától, szombatonként pedig 13 órától tartjuk ezeket a túrákat, a gyülekező mindig a kék szökőkútnál van, négyen-öten vagyunk idegenvezetők. 

* Mindig ugyanaz az útvonal, vagy érdemes többször is bejelentkezni?

— Egyelőre ugyanaz az útvonal: városháza, Szent Teréz-bazilika, gimnázium, zsinagóga, Raichle-palota, a ferencesek és a szerb ortodox templom, majd végig a korzón, a színház, a könyvtár. (Tudták egyébként, hogy miért nem hagyományos stílusban épült a szerb templom? Hát azért, mert a Monarchia engedélyezte ugyan építését, de megszabta, hogy a kor stílusát kell figyelembe venni — no, így lett barokk a szabadkai pravoszláv templom!) 

* Kapcsolódnak hozzá más programok is? A múzeum városházai vezetésére invitáltad a túra után a városnézőket. Vagy ez véletlenül alakult így?

— Dehogy véletlenül! Úgy szervezzük, hogy szerdánként a túrát 12 óráig befejezzük, hogy aki szeretne részt venni a múzeum által szervezett városháza-látogatáson, meg tudja tenni. Szombatonként pedig a városháza megtekintése után vesszük át a csoportokat, az érdeklődőket, és kalauzoljuk őket a városon keresztül. 

* Te miért foglalkozol ezzel? Nyilván pénz, pénz, pénz, de mi még?

— Én turizmust tanultam, idegenvezetek, illetve idegenforgalmi menedzser is vagyok, közgazdász, tehát külföldre és belföldre is szervezek utakat. Viszont elsősorban azért csinálom, mert szeretem a városomat. Szeretek emberekkel dolgozni, embereknek prezentálni és emberektől tanulni is, tehát ezekből az emberközi kapcsolatokból. Szeretem megmutatni azt, hogy Szabadka igenis szép város, annak ellenére, hogy itt is, mint a térségünkben sok más helyen, vannak dolgok, melyek még nem befejezettek, vagy vannak problémák, viszont emellett nagyon sok jó is van a városban, amelyet meg kell mutatni az embereknek, és ide kell őket csábítani. Úgy gondolom, ha egyre több turista fog érkezni, akkor ez valahol a gazdaságra is reflektálódni fog, nemcsak a vendéglátóiparra, hanem ezzel együtt a kísérőiparok is fellendülhetnek. Nem nagymértékben, de annyiban, amennyiben én segíthetem a városomat, igyekszem ennek eleget tenni.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Úton-Itthon rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Jaj, az, hogy Szabadka kihalt, és nincs mit csinálni, nagyon nem igaz!”
Úton-Itthon
„Jaj, az, hogy Szabadka kihalt, és nincs mit csinálni, nagyon nem igaz!”
Úton-Itthon
Facebook

Támogatóink