„Hát nincsen itt virág?”

„Hát nincsen itt virág?”

Hirtelen ötlettől vezérelve álltunk meg a Csóka és Kanizsamonostor között található Macahalmán. Az egykori mintabirtokon. Hogy készítsünk egy-két fotót. Amiből végül sokkal több lett. Mert nem tudtunk betelni az enyészet, a pusztulás, az emberi nemtörődömség látványával.

Mintha a fényképezőgép gombjának nyomkodásával, a szaporodó felvételkockákkal bármin is segíthettünk volna. Mintha a lehangoló képek nyilvánosságra hozásával bármin is változtathatnánk. És a sóhajainkkal, amelyekkel szintén nem fukarkodtunk.
Körbejártuk az épületeket. A tető, ajtó és ablak nélkül maholnap térdre rogyókat, de azokat is, amelyeknek még csak a vakolatuk omladozik. Bementünk a szobákba, próbáltuk kitalálni, melyik milyen célt szolgált. Egyes helyiségeknek már a fapadlóját is felszaggatták és elvitték, másokban viszonylag ép bútorokat találtunk. A villanyvezetéket viszont nemcsak a karókról vágták le, hanem a kábeleket is kitépték minden egyes falból. Helyük hosszú sebhelyként húzódik… Mint ahogyan sebhelyként éghet a major emléke azokban, akik még emlékeznek rá, milyen volt fénykorában.
Macahalmáról a vidék nagy tudású krónikása, Cs. Simon István már másfél évtizeddel ezelőtt megírta: „Nevezetes, rendezett, a virágmagtermesztés egyik országos központja volt egykor ez a major. Falunyi nép lakta. Lórévasútja, szeszgyára, ritkaságszámba menő szelektáló gépe (Vilha), boltja, színházterme és iskolája stb. is volt egy időben. Eredetmondája is van Macahalmának, mely szerint a sanyarú sorsú, öngyilkos cselédlányról, a kis Macáról nevezték el... Megrázó a kis Maca kútba ugrásának a feledésbe merülő története, és lehangoló a major állapota. Huzatos, üres, gazdátlan.”
Amikor a Léderer fivérek az 1800-as évek második felében megvették a csókai uradalmat, híres gazdaságot hoztak létre. Föllendítették a növénytermesztést és az állattenyésztést, szőlészetet, borászatot alapítottak, a magtermesztésben, pontosabban a virágok szaporítóanyagának az előállításában jeleskedtek. Négy szeszgyárat építettek a környéken, az egyiket éppen Macahalmán. Ma már nyomuk sincs. Ahogyan lassan nem lesz Árenda majornak, Réti majornak, Új majornak, Sörháznak és Macahalmának sem.
„Hej, égig nyúló giz-gazok,/ Hát nincsen itt virág?”
(Ady Endre: A magyar Ugaron)
Tavasszal bizonyára akad pár szál. A valamikori pompásan illatozó virágmezők helyett.
 

Címkék: Macahalma

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Facebook

Támogatóink