„Előbb a has jön, aztán a morál”

„Előbb a has jön, aztán a morál”

Az Újvidéki Művészeti Akadémia végzős hallgatói: Dévai Zoltán, Kucsov Borisz, László Judit, Lőrinc Tímea, Nagyabonyi Emese, Nešić Máté, Papp Arnold, Rutonić Róbert és Virág György, Körmöci Petronella színművésznő közreműködésével a Zentai Magyar Kamaraszínházban mutatták be vizsgaelőadásukat, Bertolt Brecht Koldusopera című művét.

A fiatalok számára nagyon jelentős volt ez az esemény, hiszen nemcsak a tanulmányaikat zárták le, hanem a leendő közönségüknek is bemutatkoztak, ugyanis ősztől a Tisza parti város új társulatában alkalmazzák őket.

Bertolt Brecht (1898—1956) német drámaíró, költő, az epikus színház megteremtője az 1928-ban színpadra került, Kurt Weill zenéjével készült groteszk hangvételű Koldusoperával vált világhírűvé. A dráma mondanivalója egyébként ma is aktuális, a cselekményt figyelve ráismerhetünk, ha a saját életünkre nem is, de a tágabb környezetünkben zajló eseményekre mindenképpen.

A történet szerint a Soho legmélyén, koldusok, kurvák és bűnözők világában, Penge Mackie, a sármos rablógyilkos titokban feleségül veszi Jonathan Jeremiah Peachumnak, a koldushálózatot működtető üzletembernek az egyetlen leányát, Pollyt. A kolduskirály azonban nem nézi jó szemmel a frigyet, és feleségével bosszút forral a bandavezér ellen. Brecht kiváló ábrázolója annak a környezetnek, ahol minden eladó és mindennek pénzben meghatározható ára van. Ebben a világban nincs becsület, az érzelmek hamisak, pár pennyért bárki elárulja a barátját, a szerelmét, mert „előbb a has jön, aztán a morál”.

A szereplők megszólítják a közönséget, elmondják, mi zajlik a színen, kommentárokat fűznek hozzá. A dalokat a színpad szélén álló, elkülönített mikrofonoknál adják elő, vagyis különválasztják, kivonják őket a játékból. A kisebb-nagyobb képkeretekből álló díszlet rendkívül egyszerű, de mégis különleges. Gondolhatunk a keretek vagy korlátok közé szorított létre, de arra is, hogy mindenki élete, cselekedete közszemlére van téve, mint a festmények a falon. Kicsit furcsa volt, hogy a zentai előadásban a főhőst Penge Mackie-nek hívják, vagyis nem használják a meghonosodott és megszokott magyar nevét, a Bicska Maxit.

A társulat tagjai közül néhányan két, sőt, három szerepet is alakítanak, a férfiak nőt, a nők férfit játszanak, és ez időnként elég nagy próbatétel elé állítja őket. Mindemellett énekelnek, hangszereken játszanak, vagyis igyekeznek bizonyítani a sokoldalúságukat, merthogy vizsgadarabról van szó. Vagy nem csak ezért?

Osztályvezető tanáraik, László Sándor és Balázs Áron büszkék lehetnek rájuk, jól teljesítettek, és egyértelművé tették, készen állnak a további kihívásokra.
 

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Előbb a has jön, aztán a morál”
Művelődési Körkép
  • Összeállította: Martinek Imre
  • 2016.02.01.
„Előbb a has jön, aztán a morál”
Művelődési Körkép
  • SZARKA Ákos
  • 2013.08.14.
  • LXVIII. évfolyam 33. szám
Facebook

Támogatóink