„Amikor legördül a függöny, s a teremben ismét felgyúlnak a fények”

„Amikor legördül a függöny, s a teremben ismét felgyúlnak a fények”

November harmadik vasárnapján az új erőre kapott torontálvásárhelyi színtársulat Székelykevén, magyarságunknak egyik legdélebbi végvárán vendégszerepelt a Kilencen, mint a gonoszok című háromfelvonásossal.

A falu kultúréletéről a találkozó moderátorával, a székelykevei művelődési egyesületeket és civil szervezeteket egyesítő szövetség (SZMECISZ) elnökével az előadás után beszélgettünk.

— Amikor legördül a függöny, s a teremben ismét felgyúlnak a fények, akkor kap az ember igazán valódi képet arról, mekkora vonzereje maradt még a művelődésnek. Kiváltképpen faluhelyen — vázolta fel a helyzetet Szatmári Mihály, a SZMECISZ elnöke, aki szerteágazó amatőr művelődésszervezői, illetve főállású tanári tevékenysége mellett néhány hónapja a helyi Igaz Szó havilap szerkesztését is újra elvállalta. Noha közlendőjét igyekezett a lehető legdiplomatikusabban megfogalmazni, az elmondottak mögül egy bizonyos fokú személyes csalódottság is kiérzett, mely főleg az esetenként megmagyarázhatatlanul gyér érdeklődésre vonatkozott. Ezt a jelenséget — megítélése szerint — megalkuvó tévedés volna egyértelműen a pénztelenségre fogni.

— Talán elfogultnak hangzok, de mivel falunkban azért mégsem vendégeskedik sem napi, sem heti rendszerességgel (szín)társulat, úgy érzem, illő volna nekünk magunknak is jobban méltányolnunk az idelátogatók igyekezetét. Ezek ugyanis nem véletlenszerű „betoppanások”, hanem céltudatos érkezések. Egy tisztán és érthetően megfogalmazott üzenettel: a magyarság végvárának őrzői sincsenek magukra hagyva! Noha olykor elfog a csüggedés az üresen maradt széksorok láttán, bízom benne, hogy a szín- és az előadó-művészetet pártoló székeliek „magjához”, mely töretlenül jelen van minden előadáson, hamarosan újabb színházlátogatók is csatlakoznak majd.

Gondosan lajstromba véve az elmúlt három és fél hónap „felhozatalát”, a székelykevei művelődési eseményeket nyilvántartó krónika több hazai és külhoni/anyaországi vendégcsoport fellépéséről számol be. Az idei Nyári Estek rendezvénysorozat keretében a nagybecskereki Madách Amatőr Színház lépett fel Az úr vadászni jár című vígjátékkal, november elején pedig az Újvidéki Színház csapata mutatta be az MNT által támogatott Neusatzer Cabaret című darabot.

— Szeptember derekán az akkortájt tizenhárom délvidéki települést érintő tanulmányútjukon tartózkodó budapesti Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola ötvenfős, diák—tanár—kísérő szülő összetételű delegációját láttuk vendégül. A vendégek a zenés előadásuk zárómomentumaként iskolánk diákjainak könyvcsomagot ajándékoztak. Október elején a bakonyszombathelyi elemisták turistacsoportja kereste fel falunkat. Az ő látogatásuk is bensőséges művelődési műsorral ért véget, melyből a helyi Szalmaszál ME népi- és moderntánc-csoportja is derekasan kivette a részét. Két napra befogadó házigazdái voltunk az 53 magyar film nevet viselő projektumnak is. Az első esten Bán Frigyes Talpalatnyi föld című filmjét tekinthették meg a jelenlévők, a második napon Fábry Zoltán Húsz óra című mozgóképes alkotása került vetítővászonra. Szóval volt, van, és hiszem, hogy a továbbiakban is lesz mit felmutatnunk! Érdemes kimozdulni hazulról — kerekítette le nyilatkozatát nyílt üzenettel Szatmári Mihály, a közös fedél alá hozott székelykevei művelődési egyesületek és civil szervezetek elnöke.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Amikor legördül a függöny, s a teremben ismét felgyúlnak a fények”
Bánáti Újság
  • Borbély Tivadar
  • 2019.10.11.
  • LXXIV. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink