„A többség itthon maradt”

„A többség itthon maradt”

Kövér László: az egyébként is meglévő demográfiai gondjaink mellett ha a legfiatalabb generációk hagyják el a Délvidéket, akkor eljutunk arra a pontra, amikor már nagyon nehéz lesz fönntartani egy közösséget.


Szabó Attila felvétele

A múlt héten hivatalos látogatásra érkezett Szerbiába Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. Az első napon Szabadkán Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével tartott megbeszélést. A háromnapos itt-tartózkodása során ellátogatott Belgrádba is, ahol tárgyalt Maja Gojković házelnökkel, Aleksandar Vučić miniszterelnökkel, valamint Tomislav Nikolić államfővel, és felkereste a Székelykevén, valamint a Hertelendyfalván élő magyar közösséget is.

Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország és Szerbia jószomszédi viszonyt ápol, de még mindig sok a teendő a megbékélési folyamatban.

* Magyarország és Szerbia kapcsolatáról az utóbbi időben szuperlatívuszokban illik beszélni. Ön is úgy gondolja, hogy a két állam közötti kapcsolat történelmi csúcson van?

— Ha a többi szomszédos országgal kialakult — a régóta hűvös szlovák—magyar vagy a még hűvösebb román—magyar — viszonyhoz mérem, akkor a szerb—magyar kapcsolatot üdítő kivételnek nevezném. A mostani helyzet nem véletlenszerűen jött létre, nem azért, mert a többiekkel megromlott a viszony, hanem mert a kölcsönös érdekek alapján dolgoztunk. A kölcsönös érdekeken kívül a kölcsönös értékeket is sikerült meglelnünk, illetve egymás máltóságára, érzelmeire is tekintettel lennünk. A megbékélési folyamat kibontakozását kulcsmomentumnak tartom, és ebben elévülhetetlen érdemei vannak a két ország köztársasági elnökének.

* Kétségtelen, hogy szerb részről történtek gesztusok — közös főhajtás, a Mozsor, Csúrog, Zsablya magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabály eltörlése —, de őszintének nevezhető-e mindez akkor, ha még nem került sor a bocsánatkérésre, és mi garantálja, hogy Szerbia az EU-tagsága után nem módosít a kisebbségpolitikáján?

— Nem vagyunk egyformák, különböző emberek művelik a politikát, ez igaz Szerbiára, Romániára és Magyarországra is. Bizonyára vannak, akik ezeket a gesztusokat őszintének gondolják, és úgy vélik — ami szerintem a legfontosabb tényezője a közép-európai létnek —, hogy mi itt mindnyájan reménytelen módon össze vagyunk keveredve, és hogy ha nem tudunk békében, egymást elviselve, egymásra támaszkodva élni, akkor ezek a népek mindig a rövidebbet húzzák. Ha Szerbia bekerül az Európai Unióba, akkor nem feltétlenül változik meg az ország hozzáállása, nem rosszabbodik a kisebbségek helyzete, hiszen akkor is egymásra leszünk utalva. De vegyünk egy példát, nézzük meg, hogyan is szakadt ketté az EU: az újonnan felvett tagállamoknak a helyzete, érdeke demonstratív módon szemben áll az unió régebbi tagállamainak, szerencsésebb sorsú, fejlettebb országainak az érdekeivel. Ha egyenként próbálnánk érvényt szerezni az érdekeinknek, akkor nem sokra mennénk. Abban bízom, hogy az érdekek, az egymásrautaltság meg tudja alapozni a további jó viszonyt, és mindazok az érzelmi gátak, amelyek a történelem során kialakultak, eltűnnek. Persze nem vagyok annyira naiv, mint ahogyan ezt talán a szavaim sugallják. Még mindig sok a teendő a megbékélés folyamatában, de a restitúciós törvény akadozását is fel lehetne hozni. Tisztában vagyunk ezekkel a kérdésekkel, és azt is tudjuk, hogy azok az ügyészek, bírák, akik ezt szándékosan lassítják, nem feltétlenül a magyar nemzet nagy barátai. De hangsúlyozom, hogy a magyar állam nem szeretne a legitimációval bíró helyi érdekképviselet, jelesül a VMSZ elébe tolakodni akkor, amikor a szerb—magyar viszony kerül előtérbe.

* A két ország jószomszédi viszonyának kiépítésében miként tudott hozzájárulni a Magyar—Szerb Baráti Tagozat?

— A parlamentek közötti együttműködés gyümölcsöző. A kétoldalú baráti tagozat rendszere a nemzetközi diplomáciában bevett dolog. A magyar parlamentben van a Magyar—Szerb Baráti Tagozat, melynek Pánczél Károly képviselő a vezetője, aki egyúttal a Nemzeti Összetartozás Bizottságnak is az elnöke. Ő is itt van a küldöttségben, mint ahogyan Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. Jó fórum a tagozat arra, hogy a protokollon kívül kötöttségmentesen, a találkozón őszintén tudjunk beszélni azokról a kérdésekről, amelyeket csak érintőlegesen említettünk.

* Szerbia sokat tanulhat Magyarországtól, hiszen most teszi meg az első lépéseket az EU-integráció felé. Miben segít Magyarország?

— Tanja Miščević szerb EU-főtárgyaló mellett dolgozik egy magyar szakértő, akit a magyar agrárminisztérium delegált. Deli Andor EP-képviselő is sokat tud segíteni, és egyébként bármikor, ha a szerb kormány egyik tagja igényt tart rá, állunk rendelkezésre, és hadd említsem még meg a Magyar Országgyűlés Hivatalát. Ez az intézmény Európában egyedülálló módon kilenc olyan programon van túl, amelynek az a célja, hogy segítse a csatlakozásra váró országok parlamentjének a felkészítését. Valójában a nyugat-balkáni térség minden országában ott vagyunk.

* Könnyített honosítás, magyar útlevél. A Szerbiában élő magyar ajkú lakosok — akik megszerezték a magyar állampolgárságot — tömegével hagyják el szülőhazájukat. Magyarországnak van-e rá kapacitása, hogy hasson erre a folyamatra?

— Úgy gondolom, hogy a kettős állampolgárság lehetőségének a megadása és ezzel együtt a magyar útlevél nem rontott a helyzeten. A többség itthon maradt. De kétségtelen, hogy az egyébként is meglévő demográfiai gondjaink mellett — melyek a népesség elöregedéséből, a születésszám drasztikus visszaeséséből fakadnak — ha a legfiatalabb, legaktívabb, legmozgékonyabb generációk hagyják el Magyarországot, a Délvidéket, akkor eljutunk arra a pontra, amikor már nagyon nehéz lesz fönntartani egy közösséget gazdasági értelemben. Mindent meg kell tenni érte, hogy a munkahelyteremtést segítsük. A magyar kormány is — a családok megerősítésén kívül — a munkahelyteremtést tartja a legfontosabb feladatának. Pásztor István, a VMSZ elnöke néhány nappal ezelőtt találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Pásztor Budapesten bemutatta azt a gazdaságfejlesztési programot, amelyhez a segítségünket kérte. Mi nagy örömmel teszünk meg mindet annak érdekében, hogy támogassuk a programot. Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár hamarosan Vajdaságba látogat, és az elvi egyetértés eredményeképpen konkrét tennivalókat is megtárgyalnak. Az elmúlt négy esztendőben a szimbolikus döntéseknek köszönhetően nagyot léptünk előre, hiszen a nemzet egységét nemcsak deklaráltuk, hanem a közjogi feltételrendszerét is megteremtettük. Most arra kell koncentrálnunk — azonkívül, hogy megadtuk a lehetőséget rá, hogy valaki magyarnak vallja magát —, hogy az ember meg tudjon maradni magyarnak a szülőföldjén, ehhez pedig munkahely, megélhetés kell.


Tomek Viktor a Hét Nap főszerkesztője.
A képre kattintva megtekintheti az adatlapját is!

 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink