Művelődési Körkép

« Vissza

Melegh Gábor

B. Z. | 2007.05.16.

A sors nem dédelgette a verseci festőművészt, akit gazdag és eredményes munkássága az élvonalba segítette, de aztán váratlanul nyoma veszett... - A bécsi képzőművészeti akadémián szerzett diplomát, a 19. század húszas éveiben műtermet nyithatott Versecen, kortársai mégsem jegyezték fel, hogy mit csi...

A sors nem dédelgette a verseci festőművészt, akit gazdag és eredményes munkássága az élvonalba segítette, de aztán váratlanul nyoma veszett... - A bécsi képzőművészeti akadémián szerzett diplomát, a 19. század húszas éveiben műtermet nyithatott Versecen, kortársai mégsem jegyezték fel, hogy mit csinált, mit alkotott, így élete, munkássága lassan feledésbe merült - Ennélfogva életpályájának részletes leírása elmaradt, mindössze csekély számú megbízható forrásanyag állt a kutatók, elsősorban Kalapis Zoltán rendelkezésére - Valószínűleg 1801. május 14-én született (a verseci római katolikus plébánia keresztelő anyakönyve tanúsága szerint) - Művészünk szövegrajza díszíti Vörösmarty Mihály Toldi című versét, továbbá gróf Mailáth János írását Zrínyi Ilonáról - Igazi területe a portré, a leheletfinom, életképszerűen elrendezett biedermeier képmás, művei kora legjobbjai közé emelték a fiatal művészt, országos hírnevűvé az 1827-ben készült Madonna a gyermekekkel című festménye vált - 1835 tavaszán Triesztben a tengerbe fulladt...
Nem tudom, hogy Kalapis Zoltán elhunyta után akad-e majd olyan elszánt közíró, kutató, kultúrmunkás, aki hozzá hasonlatosan vizsgálódik annak érdekében, hogy mind többet megtudjunk távoli múltunk művészeiről, például Melegh Gáborról, a festőről, akit újra és újra fel kellett fedezni - mégsem törekedhetünk most sem teljességre, mert műveinek befogadása esetleges volt. Több művészettörténész Melegh Gábort a 19. század első fele legkiválóbbjainak sorába emeli. Megbízható katalógus vagy áttekintés műveiről nem készült, az emlékezetből egyszerűen kihullott. Még Versecen is alig emlegetik a nevét, Melegh-képtárról pedig szó nem esik, műveinek felkutatására eddig még senki sem vállalkozott. Bele lehetne foglalni egy tudományos igényű katalógusba életművét, kutatómunkát végezni Romániában, Magyarországon, Ausztriában, sőt még Angliában is, mindenütt, ahol rövid élete során megfordult, mert miniatűrgyűjteménye sok helyütt még megtalálható.
Egy idézet Kalapis Zoltánnak a Festők nyomában című könyvéből, amely képzőművészeti riportokat, tanulmányokat tartalmaz azokról a művészekről, akik Bácskából és a Bánságból indultak el:
,,Melegh Gábor halálának évében, 1835-ben jelent meg Novák Dániel első magyar nyelvű művészlexikonja Hajdan-, közép- és újabbkori híres képírók, szobrászok és rézmetszők életrajza címmel. Ebben azonban a szerző csak a külföldi művészekről írt, s azt az állítását, hogy a képzőművészet terén sokkal hátrább vagyunk nyugati nagy szomszédainkhoz képest, így indokolja meg: Vannak jeles költőink, történetíróink, néhány jó mathematicus is akad... de már a képzőművészet mezején nem találni, s mutathatni fel csak egyet is, kiről ezen írásban még most joggal említést tehetnők, s ki a felhozott jeles férfiakkal csak messziről is összehasonlíthatnók.”
A kortársak - ebből a jegyzetből is kiviláglik - igazságtalanok voltak Meleghy Gáborral szemben. Életéről, munkásságáról úgyszólván semmit sem jegyeztek le, nem méltatták érdemben munkáit. De hát akkor nem létezett művészettörténet-írás, kritika, egyáltalán nem volt képzőművészeti élet. Bécsnél leeresztették a sorompót. A délkelet ,,terra incognita' volt a művészetek terén...
Melegh Gábor Bécsen tanult, talán tudta és érezte, hogy a 19. század első felében lerakhatók az alappillérek, lassan-lassan kezdetét veheti egy mozgalom, s aztán majd a kiváló mesterek, Barabástól Munkácsyig, Munkácsytól Csontváry Kosztka Tivadarig felépítenek olyasmit, amit a nagyvilág is megcsodálhat. Annak a századelőnek az volt a feladata, hogy felrázza az alvó művészeti életet, s ekkor látott munkához Melegh Gábor, s egy korszak jeles képviselőjévé nőtte ki magát.
Lábjegyzet közli, hogy a festő 1801. május 14-én született egy régi temesvári nemes család sarjaként. Édesapja megyei esküdt volt Versecen, vagyis a szolgabíró választott ítélőtársa. Versec lakossága Melegh Gábor születésének évében alig volt több tízezer főnél, de ne feledjük, hogy Zágráb például akkor mindössze 7000 lakost számlált. Melegh Gábor tizenhat évesen utazott fel Bécsbe, és 1817. július 22-én beiratkozhatott a művészeti akadémiára. Egészen 1823-ig szerepel a neve a könyvekben. Jó tanuló volt, többször kitüntették, ösztöndíjat kapott, 1818-ban Gundel-díjjal tüntették ki, emellett más díjakat, köztük több pályadíjat is nyert stb. Kiváló aktfestő volt. Bécsben, esetleg Budapesten került össze Kisfaludy Károllyal, az Aurora című zsebkönyv szerkesztőjével. Kisfaludy maga mellé vette munkatársnak. Igazi területe azonban festőnknek a portré, a leheletfinom, életképszerűen elrendezett biedermeier képmás volt. ,,Melegh Gábor 1830 körül az egyik legjobban felkészült, technikájában legfinomabb művész volt...' - jegyzi le Szabó Júlia a 19. század festészete Magyarországon című munkájában. A művész az olajkép és a miniatűr mestere is, az egyházi festészet terén is maradandót alkotott, elsőrendű munka a Madonna a gyermekekkel című. Melegh Gábor főleg Bécsben dolgozott, de festett gyakran Versecen is, ahol egy ideig rajztanárként működött.
A verseci múzeumban nevének hallatán senki sem kapja fel a fejét. Művészsors...