A topolyai EM Commerce kiskereskedelmi cégből lett a Balkán egyik legnagyobb egyedibútor-gyártója, míg a belgrádi DLC Kft. logisztikai központként működik majd a vajdasági és a térségbeli vállalkozók számára. Ezeknek a cégeknek az új fejlesztéseit látogatta meg Magyar Levente magyar külügyminiszter-helyettes.

30 éves családi vállalkozás Topolyán

A 30 éve működő topolyai EM Commerce folyamatosan bővíti kapacitásait, és ehhez járult hozzá a vajdasági gazdaságfejlesztési program is — a Prosperitati Alapítvány támogatásával 2017 óta bővül a gyár.

Fotók: dr. Pásztor Bálint Facebook-oldala

Gyantár Lajos, a cégvezető Gyantár Igor édesapja a helyszínen elmondta, a családjának volt egy álma, mégpedig az, hogy saját céget nyisson, és ez meg is valósult — a bútorlapok forgalmazásával ma már jelentős szerepet töltenek be a szerb piacon. Hozzátette, a bútorlapok után helyi szinten kezdtek el bútorgyártással foglalkozni, majd a Prosperitati támogatásának köszönhetően modernebb és gyorsabb gépeket vásárolhattak, hogy tartani tudják a lépést a versenytársakkal. Az utóbbi években 8 millió eurót ruháztak be a cégbe, a gépekbe, a csarnokba, és egy bemutatótermet is kialakítottak. Ma már bármilyen bútort el tudnak készíteni, de ehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy egy fiatalokból álló, képzett csapat dolgozik a cégben. 

Magyar Levente, Magyarország Külügyminisztériumának miniszterhelyettese elmondta: tíz éve az EM Commerce még csak bútorgyártással kísérletezett, mára viszont egy világszínvonalú kiállítótermet adtak át.

— Ez lehetne Spanyolországban, Franciaországban vagy Olaszországban is, mert a minőség önmagáért beszél. A kialakítás és a termékpaletta sokszínűsége egyaránt lenyűgöző — emelte ki. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy bár a napi munkát a cég dolgozói végezték, a sikert közösen érték el alig tíz év alatt. Hozzátette: a Vajdasági Magyar Szövetség és annak vezetői teremtették meg a politikai feltételeket egy nagyszabású támogatási program helyi végrehajtásához, emellé a magyar kormány a szükséges forrásokról gondoskodott. A cégcsoport ennek köszönhetően mintegy 4 milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre az elmúlt hét-nyolc évben.

Magyar Levente szerint ez a program elérte célját: a magyar támogatás jó helyre került, amit a gazdasági mutatók is igazolnak.

— Viszont miután mi soha nem azért csináltuk ezt a programot, hogy pusztán a gazdasági számok javuljanak, hiszen a gazdaság egy eszköz a jólét megteremtésére, ezért nagyon boldogok vagyunk, amikor azt látjuk, hogy ma már a demográfiában, a szülőföldön maradás mértékében és az általános jólét tekintetében is mérhető eredményei vannak ennek a programnak — szögezte le. Hozzátette: — Arról nem is beszélve, hogy az emberek ma már sokkal nyíltabban vállalják magyarságukat Vajdaság olyan területein is, ahol korábban nem merték vagy nem akarták megtenni.

— Az EM Commerce története az üzleti bátorság története — hangoztatta dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke. — Azért, mert soha nem elégedtek meg azzal, ami volt, nemcsak a környéken vagy Vajdaságban akartak a legjobbak lenni, hanem mindig többre vágytak, és ehhez nemcsak a munkájukat, hanem a saját tőkéjüket és eszközeiket is hozzátették. Ez azért is fontos, mert az elmúlt tíz évben akadtak, akik azt állították, a VMSZ a Prosperitati által csupán a gazdagokat akarja még gazdagabbá tenni. Itt erről szó sincs. Itt arról van szó, hogy a vajdasági magyar közösség egésze — a munkavállalókon és közösségünk tagjain keresztül — konkrét gazdasági hasznot élvez azokból a fejlesztésekből, amelyeket Magyarország Kormányának támogatásával tudtunk megvalósítani, és amelyekre a jövőben is készülünk — szögezte le. Végül kiemelte: — Ez egy kicsit mindannyiunk sikere, a vajdasági magyar közösség sikere. Ez a fejlesztés is bizonyítja, hogy stratégiai tervezéssel, pályázati forrásokkal, a tulajdonosok üzleti bátorságával, valamint a munkavállalók precizitásával és munkaszokásaival milyen eredményeket tudunk elérni.

Új logisztikai központ Belgrádban

Pásztor Bálint Belgrádban emlékeztetett arra, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési program eddig több mint 16 000 vajdasági magyar sikeres pályázatát, mintegy félmilliárd eurónyi befektetést eredményezett, és hozzájárult a vajdasági magyar közösség tagjainak helyben maradásához. Emellett elősegítette a vállalkozók közötti együttműködések kialakulását is.

— Ha nem lett volna gazdaságfejlesztési terv, ha nem lett volna és nem lenne Prosperitati Alapítvány, akkor ma nem állnánk itt, és nem ünnepelnénk egy új magyar csodát Belgrádban, mert akkor mindenki a nagyvállalkozóink közül a saját vállalkozását építené, ki Adorjánon, ki Csantavéren, ki Topolyán, ki Szabadkán, ki hol éppen, de biztos, hogy nem abban gondolkodtak volna az urak, akik ennek a vállalkozásnak a társtulajdonosai, hogy itt Belgrádban logisztikai központot fognak létrehozni, amivel a vajdasági magyar közösségnek a gazdasági erejét kiterjesztik a Száván és a Dunán túlra is.

Hozzátette, nemcsak a gazdaságfejlesztési terv és a Prosperitati nélkül nem lett volna ebből semmi, hanem Pásztor István, a VMSZ néhai elnöke nélkül sem.

— Pásztor István azért szorgalmazta ennek a közös vállalkozásnak a létrejöttét és működtetését, mert azt szorgalmazta, hogy a vajdasági magyar vállalkozóknak Belgrádban is maradandót kell alkotniuk. Pásztor István ragaszkodott ahhoz, hogy az ország politikai központjában, ahol a döntések születnek, ott ne csak politikai értelemben, hanem gazdasági szinten is jelen legyen a vajdasági magyarság. Hiszen Budapest a nemzet fővárosa, de Belgrád az ország fővárosa, és nem mondhatunk le arról mi, vajdasági magyarok, hogy akár politikai, akár gazdasági értelemben itt is számottevő tényezőnek számítsunk az ország fővárosában.

A VMSZ elnöke azoknak is üzent, akik szerint a Prosperitati Alapítvány arról szól, hogy a gazdagok legyenek még gazdagabbak.

— Ez a beruházás, ez a fejlesztés azt jelenti, hogy ugyan a magyar kormány hozzájárult ehhez 8 millió euróval, de 14 millió eurót a vállalkozóink saját zsebből ebbe beletettek, ahelyett, hogy a saját vállalkozásaikat építették volna, a saját telephelyüket, a saját székhelyüket, a saját településükön működő cégüket, mert az a közösségi érdek, hogy mi itt, Belgrádban is politikailag is, és gazdaságilag is jelen legyünk. Ez a beruházás nemcsak az alapító tagok számára jelent új lehetőséget, hanem minden olyan vállalkozás számára, amely abban gondolkodik, hogy Belgrád felé terjeszkedjen, legyen az vajdasági, magyarországi, régióbeli vagy távolabbról ide érkező — ismertette a részleteket a VMSZ elnöke, aki szerint ez egy új infrastruktúrát, de új stratégiai platformot is jelent majd a vajdasági magyar gazdaság számára. — Ez a projekt azt is bizonyítja, hogy a vajdasági magyar vállalkozók egymásnak nem versenytársai, hanem partnerek egymás számára olyan projektek megvalósításában, amelyek közösségi szempontból fontosak — hangsúlyozta. Pásztor Bálint emlékeztetett arra, hogy készül a második vajdasági magyar gazdaságfejlesztési terv, mely a 2026 és 2033 közötti időszakot öleli fel.

Magyar Levente közölte, a belgrádi helyszínen is ugyanúgy be lehet mutatni, honnan hova jutott el a vajdasági magyar közösség, ahogyan Topolyán is.

— 10 évvel ezelőtt ha azt mondtuk volna, hogy a vajdasági magyar vállalkozóknak Belgrádban lesz egy közel 40 000 négyzetméteres, saját tulajdonú logisztikai kapacitása, ingatlana, amit számos területen lehet hasznosítani, akkor ezt kevesen gondolták volna komolyan. És ha ebben mérjük az elmúlt 10 évnek a sikerét a sok más mérhető siker mellett, akkor ez mindent elmond arról, hogy milyen érdemi segítséget tudtunk nyújtani közösen a VMSZ-szel a magyar kormány részéről a vajdasági magyar vállalkozói közösségnek.