Rácz Szabó László és Širková Anikó

Az új hatalmi koalíció megalakulása óta a zentai városházán rendszeressé váltak a sajtótájékoztatók. A múlt héten viszont az történt, hogy ugyanazon a napon invitálták találkozóra az újságírókat az önkormányzat vezetői és az ellenzékben tevékenykedő Magyar Koalíció tanácsnokai. Ennek oka az volt, hogy megkezdődtek az előkészületek a községi képviselő-testület ülésére (az elsőre a DP és a VMSZ partnerségének a felbomlása óta), amelyet éppen lapunk megjelenésének napján, vagyis március 31-én tartanak -- megközelítőleg száz napirendi ponttal.
Rácz Szabó Lászlótól, a községi képviselő-testület elnökétől megtudtuk, a ''legütősebb” téma minden bizonnyal a külső revízió alkalmazásáról szóló határozat meghozatala lesz, de nagy érdeklődésre tarthat számot a vendéglátó-ipari, kereskedelmi és kisipari létesítmények nyitvatartási idejének a meghosszabbítására vonatkozó javaslat is. A község honlapján található anyagokból kiderül, a vendéglők a jövőben azért fogadhatják a látogatókat az eddigi két óra helyett hajnali háromig, mert az illetékesek úgy vélik, ebben a súlyos gazdasági helyzetben ezzel is segítik a vállalkozók versenyképességét a környező községekhez viszonyítva.
Az ülés legtöbb napirendi pontja a bizottságokban bekövetkező személyi változásokat tárgyalja. Rácz Szabó László hangsúlyozta, most nem ismétlődik meg az a pár évvel ezelőtti eset, amikor azokat a személyeket, akik kiszorultak a hatalomból, a különböző bizottságokból is eltávolították. A képviselő-testületi bizottságokban a választási eredmények alapján kialakult arányok nem változnak, de az igazgatóbizottságokban személycserék várhatóak. A magyarázat szerint ez természetes folyamat, hiszen a városvezetés felelős az intézmények és a közvállalatok munkájáért is, de ezt csak akkor tudja érvényesíteni, ha az igazgatóbizottságokban a hatalmat gyakorló pártok képviselői vannak többségben.
Nagy Abonyi Zoltán, a VMSZ zentai körzeti szervezetének elnöke a párt új irodájában, a régi internátus épületében fogadta a sajtó képviselőit. Elmondta, a Magyar Koalíció zentai képviselő-testületi csoportja egy új napirendi pont felvételét javasolja, konkrétan annak a kezdeményezésnek a megvitatását, hogy Zentát Észak-Bánátból csatolják vissza a természetes környezetébe, vagyis az észak-bácskai körzetbe. Ezzel nem egy pártügy, hanem a lakosság régi vágya teljesülne. Több képviselői kérdést is beadtak, amelyek közül az egyik az egyházak vagyonának a visszaszármaztatására vonatkozik. A zentai pravoszláv egyház már visszakapta az Adai út 2-es szám alatt lévő épületet, amely több pártnak és civil szervezetnek volt a székhelye, többek között a VMSZ zentai körzeti szervezetének is. Természetesen nagyon örülnek annak, hogy beindult ez a folyamat, de érdeklődnének, tesz-e valamit az önkormányzat annak érdekében, hogy a többi történelmi egyház is ilyen gyorsan visszaszerezze az őt megillető javakat. Az is érdekli a Magyar Koalíció tanácsnokait, megalapozott-e az egy évvel ezelőtt elfogadott nyitvatartási idő (hajnali két óra) megváltoztatása, mert ezt csak akkor támogathatják, ha az elmúlt időszakban kimutathatóan javult a közbiztonsági helyzet Zentán.
A közbiztonság egyébként gyakori témája az önkormányzati sajtótájékoztatóknak is. A Tisza-parti város polgárai nemrégiben azon háborodtak fel, hogy vandálok teljesen használhatatlanná tettek tíz padot a Népkertben -- egyszerűen lefűrészelték és elvitték az ülőalkalmatosságok fa részeit. A rongálók gyakran hagyják ott kézjegyüket a folyó gesztenyefás sétányán, a Révész-szobor környékén is. Rácz Szabó László szerint a polgárok egyre inkább érzik, hogy ők is felelősek a környezetükért, ha visszásságot tapasztalnak, értesítik az önkormányzatot. Így sikerült például lefülelni azokat az elkövetőket, akik a szennyvízzel teli tartálykocsi tartalmát nem a megfelelő helyen ürítették is. A községi képviselő-testület elnöke bejelentette, a közvagyon ellenségei a jövőben civilek járőrözésével számolhatnak. Biztonságpolitikai okokból ezeknek a személyeknek a kilétét nem fedik fel, mert így a tilosban járók és a randalírozók sohasem tudhatják, melyik pillanatban ki az, aki éppen figyeli őket és felvételt készít róluk. A kíváncsiskodó újságíróknak annyit még sikerült kideríteniük, hogy ezt a feladatot nem egy meghatározott szervezet tagjai végzik majd, sőt, ezért a munkáért fizetés sem jár.
Az önkormányzat egyébként éjjel-nappali őrszolgálatot vezetett be a Népkertben, a falopáson rajtakapott személyeket pedig feljelentik az illetékes szerveknél. Adalékként: a tavalyi év folyamán, a zentai önkormányzat a megrongált közvagyon pótlására mintegy 770 000 dinárt költött el.
Az eddig vázoltakon kívül mindenképpen szót kell ejteni a zentai polgárok egyik kedvenc kérdéséről is, amely így hangzik: Ön mire használná a kaszárnya épületét? A laktanya ügyéről Širková Anikó polgármester asszony és Zsíros-Jankelić Anikó köztársasági képviselő tárgyalt nemrégiben Dragan Šutanovac védelmi miniszterrel. A megbeszélésen ígéretet kaptak arra, hogy a kaszárnya azon területét, amelyet 1933-ban a város ajándékozott a katonaságnak, Zenta a lehető legrövidebb időn belül térítésmentesen visszakapja. A szóban forgó három hektár az a sarki rész, ahol a főépületek helyezkednek el. A gyakorlótér, valamint az a hátsó rész, ahol a hangárok és raktárak találhatók, marad a katonaság tulajdonában. Zenta a kaszárnyát annak a szerződésnek az alapján kéri és kapja vissza, amelyet Tari László helytörténész talált meg a zentai levéltárban. Az értékes dokumentum hetedik pontjában ez áll: ''ha a katonaságot Zentáról elhelyezik, s a város katonaság nélkül marad, akkor az ajándékba adott telket az összes és az utólag épülő objektumokkal együtt térítésmentesen és bármilyen kártérítés nélkül Zenta városának vissza kell adni”.