A jobbközép szerb haladó párti Aleksandar Vučić vezette kormányt 2014. április 27-én választotta meg a belgrádi parlament. A 250 fős törvényhozásban 198 képviselő biztosította támogatásáról a Szerb Haladó Párt (SNS), a baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) koalíciós kormányát. A kormányalakítás a sajtó akkori értékelése szerint rekordgyorsan történt, aminek a legfőbb okát abban látták, hogy a márciusi előre hozott választásokon az SNS elsöprő győzelmet aratott, és 158 mandátumot szerzett a parlamentben, így nem kellett nehéz koalíciós tárgyalásokba bonyolódnia.

Annak ellenére, hogy gyakorlatilag egy éve alakult meg a kormány, mégsem lehet csak a 2014 óta tartó időszakot figyelembe venni, amikor az eredményekről van szó — fogalmazott a Vreme című hetilap. A Vučić-kormány ugyanis összetételét és politikai irányultságát tekintve a 2012-ben megalakult, a szocialista Ivica Dačić vezette kabinet „egyenes ági leszármazottja".

Egy évvel ezelőtt Aleksandar Vučić a kormány programját ismertetve azt mondta, három fő feladat vár az új szerb kabinetre: a gazdaság reformja, a magánszektor fejlesztése és a költségvetés rendezése.

A Nedeljnik című hetilapnak adott értékelő interjújában a miniszterelnök éppen e feladatok megkezdését nevezte a legnagyobb sikernek. Szerinte 15 évnyi „szőnyeg alá söprés" után végre megkezdődhettek a gazdasági reformok. Ezek között első helyen a munkaügyi törvény módosítását nevezte meg a szerb kormányfő. A jogszabály egyebek mellett a nők nyugdíjkorhatárának emelését, valamint a munkaerőpiac liberalizációját irányozza elő. A kormányfő sikeresnek nevezte a pénzügyi konszolidációs lépéseket is, azaz a közszférában dolgozók béreinek, valamint a nyugdíjaknak a csökkentését. Állítása szerint a szerb lakosság jól fogadta ezeket az intézkedéseket.

A mostani interjúban Vučić nem tért ki a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hároméves készenléti hitelről szóló megállapodásra, a Vreme című hetilap szakértői viszont éppen az IMF-fel kötött megállapodást tartják az egy éve regnáló kabinet legnagyobb sikerének. A hitel-megállapodás feltételei között szerepelt egyébként a bérek és a nyugdíjak csökkentése, valamint a veszteséges állami vállalatok támogatásának megszűntetése. Srđan Janićijević közgazdász szerint ezek olyan intézkedések voltak, amelyekre mindenképp szükség volt, az hogy az IMF ezeket feltételként szabta, csak gyorsított a folyamaton. Milojko Arsić egyetemi tanár szerint a pénzügyi konszolidáció első eredményei bíztatóak, de nem olyan látványosak, mint amilyeneknek a kormány beállítaná őket.

Aleksandar Vučić elismerte, hogy a gazdaság haldoklik, és nincs az emberekben vállalkozói szellem. Szerinte a szerb légitársaság és a szendrői acélgyár problémáinak megoldásával a kormány bebizonyította, hogy igenis lehet sikeres vállalkozásokat működtetni az országban, de „az eredményekért meg kell dolgozni". A Vreme szakértője szerint a kis- és közepes vállalkozásokba kellene inkább fektetni, ezzel lehetne beindítani a szerb gazdaságot. Srdjan Janicijevic szerint ugyanis az országban nem tapasztalható gazdasági optimizmus, és a munkanélküliség is óriási.

A miniszterelnök saját legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy nem koncentrált jobban egyes ügyekre, például utak és autópályák építésére. Az országra nézve pedig a legnagyobb veszélynek a szélsőjobb nacionalista pártok támogatottságának növekedését nevezte.

Miniszterelnöki expozéjában egy évvel ezelőtt Aleksandar Vučić arról is beszélt, hogy minden miniszter köteles lesz félévente jelentést adni munkájáról, és aki nem jól végzi a munkáját, azt jobbra cserélik majd. A Nedeljniknek a lehetséges kormányátalakítással kapcsolatban azt mondta: nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem hogy mikor.

Az átalakítással valószínűleg a kormánykritikus Vreme című hetilapnak nyilatkozó szakértők is egyetértenének. Jovo Bakić egyetemi docens például az oktatásügyi minisztert bírálta, amiért nem sikerült javítania az oktatás helyzetén. Hozzátette, hogy Szerbia eddigi leghosszabb tanügyi sztrájkja is Srdjan Verbić minisztersége idején alakult ki. (A tanügyi dolgozók novemberben léptek sztrájkba, a munkabeszüntetésnek az interjú elkészülte után, pénteken lett vége.)

Sem a miniszterelnök, sem a Vreme című hetilap nem érintette Szerbia európai integrációjának kérdését, jóllehet Aleksandar Vučić egy évvel ezelőtt a gazdaság reformja mellett ezt nevezte a nyugat-balkáni ország legfontosabb feladatának. Tavaly Vučić még azt remélte, hogy 2018-ra Belgrád minden csatlakozási fejezetet lezárhat Brüsszellel, ám erre már nem sok esély van, mert még egyik tárgyalási fejezetet sem nyitották meg.