home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Vízben álló szántóink
Tomek Viktor
2005.04.13.
LX. évf. 15. szám
Vízben álló szántóink

Áll a víz a földekenAzt hiszem, bizonyos szempontból szerencsésnek mondhatom magam. Városi gyerekként még sohasem gyűlt meg a bajom a természettel. A legutóbbi irgalmatlan felhőszakadás is csak annyiban érintett, hogy a hatalmas villámcsapások egyike kiütötte a biztosítékot, a barátnőm pedi...

Áll a víz a földeken

Azt hiszem, bizonyos szempontból szerencsésnek mondhatom magam. Városi gyerekként még sohasem gyűlt meg a bajom a természettel. A legutóbbi irgalmatlan felhőszakadás is csak annyiban érintett, hogy a hatalmas villámcsapások egyike kiütötte a biztosítékot, a barátnőm pedig ijedtében az asztal alá szökött. Még a szomszéd is áttelefonált, hogy nézzem meg a garázslejáratot, nehogy befolyjon a víz, amely az utcánkban addigra már térdig ért. Más a helyzet a falvakban. A mindennapi életet a természet, az időjárás érzékenyen befolyásolja. Horgoson a három héttel ezelőtti zuhé után két öreg ház vált lakhatatlanná. Sajnos, horgosi látogatásom során egyik megrongálódott épület tulajdonosát sem tudtam elérni - a falubeliek zöme kinn, a földeken dolgozott.
A városi ember valamelyest kész megbékélni ezekkel a természeti csapásokkal, mert abból indul ki: a Föld talán így torolja meg a sérelmeit. A falusiaknak és a gazdáknak azonban nagy bosszúságot okoz a természetnek ez a soha nem tapasztalt szeszélyessége. Az idén már két csapás is érte a földműveseket: az egyik a sokáig elhúzódó tél, a másik az irdatlan mennyiségű csapadék. A horgosi határban a gyümölcsösök egy része megközelíthetetlenné, a termőföldek pedig megművelhetetlenné és járhatatlanná váltak.
Ennek a természeti csapásnak a település kedvezőtlen földrajzi adottsága mellett, sajnos, emberi tényezői is vannak. SZÉCSI Gusztáv, a horgosi helyi közösség tanácsának elnöke erről a következőket mondja:
- Ha a térképre nézünk, tisztán kirajzolódik, hogy Horgos a Pannon-medence egyik legalacsonyabban fekvő része. Az átlagos tengerszint feletti magasság nyolcvannégy méter, ami azt jelenti, hogy a környező vidékhez viszonyítva mélyebben fekszik. Márpedig a fizika törvényei szerint a víz mindig lefelé folyik. A talajadottságok sem a legmegfelelőbbek. Gyakran előfordult a múltban is, hogy a talajvíz a felszínre tört. Ez azonban nem okozott nagyobb problémákat - csak ha az időjárás nagyon szélsőségesre fordult -, hiszen ezek a vizek természetes úton távoztak. Korábban természetes lefolyásai voltak a felgyülemlett hatalmas vízmennyiségnek. Ezeket a nyomsávokat, amelyek még a jégkorszak idején keletkeztek, a természet alakította csatornává. A problémák a 2000. évtől kezdődtek, s egyre gyakoribbak. Az autóút és a kísérőlétesítmények építésekor tulajdonképpen megsemmisültek a természetes nyomvonalak, ahol korábban a nagy mennyiségben összegyülemlett víz távozni tudott. A faluban szinte egyetlen ház sincs, amelynél valamilyen formában ne okozott volna kárt a sok eső. Mindenki igyekszik a házát a telek legmagasabban fekvő pontjára építeni, egy kiadós zápor után szinte minden kertben áll a víz. Hogy mennyire magas a talajvíz Horgoson, azt az is példázza: ha a falu határában lévő Madarász folyó kilép a medréből, akkor általában itt, a kertekben is feljön a víz. A múlt hónapban a helyi közösségek elnökeinek a találkozóján, a tartományi vízgazdálkodási illetékesek sugallatára, válságstábot alakítottunk. A problémára közös erővel próbálunk megoldást találni. Ennek feladata a csatornák karbantartása, újak ásása lesz. Egyszóval: a belvizek okozta károk megelőzése az egyik legfontosabb feladatok közé tartozik. Most ott tartunk, hogy megpróbáljuk felmérni: mennyi pénzre volna szükség a legfontosabb munkálatok elvégzéséhez. A jelenlegi felmérések alapján körülbelül három-négy millió dinár kellene, lehetőségeink viszont nagyon korlátozottak. A helyi közösség eszközforrásai nem elegendőek ennek a gondnak a kezelésére. A helyi járulékból eredő összeg tízszeresére lenne szükség ahhoz, hogy hosszú távon is elérjünk valamilyen eredményt. Az a gyanúm, a felsőbb fórumokhoz kell támogatásért fordulnunk, ha érdemben akarunk tenni valamit. Horgoson nincs olyan parasztember, aki ne lenne érintett ebben a kérdésben.
SERFŐZŐ Jenőt, a Horgosi Termelők Klubjának elnökét munka közben sikerült elérnem. Mintaszerű falusi földműves módjára éppen az idei vetésre készült: az istállótrágyát hányták a traktor pótkocsijára.
- Az ember azt gondolná, hogy homokvidéken a belvíz nem okoz gondot, holott épp az ellenkezőjét tapasztalni Horgoson. Noha a határban a földek nagyobb része homok, a víz mégis megmarad rajtuk, főleg, ha egyszerre nagyobb mennyiségű eső veri. Ilyenkor rémfilmbe illő élőmocsárrá változnak a parcellák, amelyek még a hatalmas traktorokat is képesek lennének elnyelni. A csatornahálózatok olyanok, amilyenek: vagy nincsenek, vagy nem fejezték be a kiépítésüket, ez is hozzájárul az ,,élőmocsarak kialakulásához. Akinek egy kicsit is alacsonyabban fekszik a földje vagy a gyümölcsöse, annak biztosan vízben fog állni a parcellája egy kiadós eső után. Bizonyos szempontból viszont szerencsésnek mondhatók azok a gazdák, akik a gyümölcstermelésből élnek. Ha a tavasz egy kicsit korábban érkezik, akkor bizonyára még a mostaninál is nagyobb károk keletkeznek. Nekem már pállottak ki őszibarackfáim: kirohadtak a vizes talajban. Két hold gyümölcsös, ezer fa ment így tönkre. Az almafák sem tűrik a sok vizet. Még szerencse, hogy a tél elhúzódott. Azok a mezőgazdászok pedig, akik a különböző takarmánynövények termesztéséből élnek, kétszeresen is sújtva vannak. Elhúzódott a tél, késik a vetés, a tavaszi árpának, a cukorrépának már rég a földben kellene lennie.
Ðurašinov Sava horgosi termelőt a határban, a gyümölcsösében, értem tetten munka közben - éppen gyümölcsfái körül szorgoskodott.
- Szerencsére a belvíz a gyümölcsösömben nem okozott kárt, mert viszonylag magasan fekszik a parcellám. Viszont a két hold szántóföldem az Ugaron - a Horgostól délre található földeket nevezik így - megközelíthetetlen, áll a víz rajta. Ha nem esik több eső, akkor talán egy hónap múlva megkezdhetem a munkát. Nyilván majd csak május után látunk hozzá a kukorica és a répa vetéséhez. Ez mind attól függ, hogy mikor tudjuk a talajt előkészíteni.
Sokszor voltam már Horgoson, mindig csodájára jártam a falusi életmódnak. Az ottani embernek, az egyszerű földművesnek nyugodt és barátságos a természete, hiányzik belőle az a bizonyos nagyvárosi rohanás, stressz. Látogatásaim során bárkit megszólítottam, bárkivel beszéltem, az mind segítőkész volt. Ez a ,,hiányérzet most is megvolt bennem. A súlyos problémák ellenére mindenki a munkával volt elfoglalva. A parasztembernek kevesebb ideje jut az élet értelmén, az aktuális politikai helyzeten elgondolkodnia, inkább dolgozik, hiszen munka, az akad bőven.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..