A fejértelepi tanácskozás részvevői

Ez év május 16-án Fejértelepen rajtol a dél-bánáti magyar művelődési egyesületek szemléje, sorrendben a huszadik alkalommal, negyven esztendővel a rendezvény útnak indítását követően. Március elején döntöttek ekképpen a megjelent ürményházi, verseci, hertelendyfalvi, sándoregyházai, udvarszállási, pancsovai, fehértemplomi és torontálvásárhelyi küldöttek, valamint a házigazda képviselői az Ady Endre Művelődési Egyesület által meghirdetett előtanácskozáson. Ezen az összejövetelen úgy döntöttek a küldöttek, hogy a továbbiakban a szemle elnevezést használják az elmúlt esztendőben Ürményházán megszavaz(tat)ott találkozó helyett, s továbbra sem lesz rangsorolás, csak a csoportvezetők és a szakbizottság utólag értékelnek.
- Fontos, hogy szemle maradjon továbbra is a Szemle - nyilatkozta Balassa Julianna, a Pancsovai Televízió Magyar Percek c. műsorának szerkesztő asszonya -, mert a Szemle fogalma összenőtt a negyven évvel. Igenis összeültünk utólag is megtárgyalni, elemezni a történteket, és ez a tény teljesen lehetővé teszi, hogy szemlének nevezhessük a találkozónkat.
- Ha esetleg az idők szele egy szigorúbb benevezési mércéjű Durindót és Gyöngyösbokrétát is hozna majd - jegyezte meg veteráni óvatossággal Erdei Ernő -, a jegyzőkönyveztetett szakbizottsági értékelésekkel akár igazolhatják is magukat régiónk magyarságának művelődési egyesületei: ők igenis megmérettettek!
A Szemlék újraindítása óta (1997) azonban egyre gyakrabban szorult háttérbe a felhozatal minősége. Tudják és érzik ezt a csoportvezetők, még akkor is, ha nem dörgölik állandóan az orruk alá - kerültek terítékre a beszélgetés során az újabb gondok. Orvoslásukhoz mindenekelőtt a magyar tagozatra íratott gyerekek számának további csökkenését kellene megakadályozni. Erről is szól ez a rendezvény. S arról is, hogy miközben az ''öregek” műsora peregne, a gyerekek közös játékokban, foglalkozásokon keresztül ismernék meg egymást.
- Mert egyébként nem társalognak, csak a saját csoportjukon belül - figyelmeztetett Krizbai Hajnalka verseci tanítónő. - Nem feledkezhetünk meg arról, hogy nem a hatvan-hetven éves kórustagokra, hanem ezekre a gyerekekre, a mi dél-bánáti gyerekeinkre marad majd a Dél-Bánáti Szemle.
A Dél-Bánáti Magyar Művelődési Egyesületek első találkozóját 1969-ben tartották meg Hertelendyfalván. Szemleként került be a köztudatba, habár sohasem tartalmazta a szemlékre oly jellemző rivalizálást. Ellenben megóvta a dél-bánsági szórványmagyarságot a begubózástól, lehetővé tette a tapasztalatcserét. Felrázta őket a tetszhalotti állapotból, sőt, összefogásra serkentő eredményeként itt, a Dél-Bánságban is kibonthatta szárnyait egy időre a magyar középiskolai oktatás - olvashatjuk Nagy Sívó Zoltán tanár úr A főváros árnyékában című könyvében. Már útnak indításától kezdve szálka volt egyesek szemében ''a magyar értelmiségiek vertikális szervezkedése”, amire végül kimondatják a szentencát: mindaddig szünetel, amíg önigazgatásilag nem rendezi dolgait. Így szakadt meg 1976 és 1997 között a hagyomány, és a keletkezett űrt csak az újraindított találkozók tudták némileg betölteni. Egymásra találásunk ünnepnapja lett, amelyen a ránk bízott ''javakkal” is illik elszámolni, megvitatni kultúránk, entitásunk sarkalatos kérdéseit. Erről vallanak a veteránok, a még élő alapító tagok, akiknek a bölcsességére igenis számítanak az ifjúi lendülettel fellépő fejértelepiek.
Egyébként Fejértelep, ez a piciny homokpusztai falu a verseci községben fél évtized alatt immár másodízben veszi vállára a Szemle megszervezésének kihívásait, örömét, jármát, nyűgét... Egy bölcs gondolattól vezérelve: csak a bátor és összefogni képes közösségnek van jövője! A 2005. évi rendezvény után jelentős beruházások történtek a faluban, és lesznek továbbiak is - tudtuk meg Csányi Lászlótól, a helyi közösség elnökétől -, amelyek komoly és sikeres lépéseknek bizonyultak a helyben maradás fontosságának megerősítéséhez.