Vissza a természetbe!

Vissza a természetbe!

Horváth Lehel szerint vidékünkön az a legkifizetődőbb megoldás, ha mezőgazdasági melléktermékből, vagyis szalmabálából, sárgaföldből és akácfából építkezünk. Lássuk, hogy miért!

A levendulamezőkön át vezet az út a makkhetesi Horváth-tanyáig, ahol madárcsicsergés és érintetlen természet vár bennünket. A szabadkai építőmérnök nappalijában, azaz a fák árnyékában beszélgetünk arról, hogyan lehet természetes, megújuló, a környezetünkben fellelhető anyagokból otthont építeni.


Szalai Attila felvételei

* Honnan ered a természetes anyagok iránti szeretete?

— Amikor megkérdezik, hogy hány éve dolgozom sárral, akkor azt válaszolom, hogy hatvan éve, mert a tanyán, ahol éltünk, már ötéves koromban dagasztottam a sarat, kis házakat építettem belőle. Tudományosan bizonyították, hogy azért szeretik az emberek, főleg a gyerekek, a sarat, mert a sárban van egy baktérium (mycobacterium vaccae), mely örömhormon-termelésre serkenti az agyat. A saraskodó gyerek egyszerűen boldog. Én mindig a sár közelében voltam, sohasem estem depresszióba, és ez annak is köszönhető, hogy ha valami a lelkemmel ellentétben állt, akkor azt nem folytattam tovább. A tanulmányaim alatt és építőmérnökként megtapasztaltam, hogy az építőiparban használatos anyagok mennyire károsak a környezetünkre, ezért visszafordultam a természethez és a természetes anyagokhoz. A modern házak felépítése egy környezetszennyező tevékenység, ráadásul túl drága, hiszen bankokhoz kell folyamodni ahhoz, hogy építeni tudjunk. Egyszer levezettem, hogy ha banki hitelre veszünk házat, akkor egyet a banknak is vettünk, mert annyi pénzt elvisz a kamat. Meg kell hagyni, hogy a természet úgy működjön, ahogy van, és mi alkalmazkodjunk hozzá, ne pedig fordítva. Eltakarták tőlünk a régi tudást, őseink évezredes tapasztalatát, a józan paraszti ész logikáját, amikor is abból építkeztek, ami a természetben megtalálható volt. Én akácfából, sárgaföldből, homokból, bontott, újrafelhasznált anyagból és szalmabálából építkezem. Szívesen adom át a tudásomat másoknak, ezért előadásokat tartok táborokban, illetve nyári műhelyeket szervezek a tanyámon, ahol a fiatal érdeklődőknek tanítom a régi készségeket.

* Melyek a szalmaház előnyei?

— Környezetbarát, hiszen egy szalmaház olcsó és megújuló alapanyagokból készül. Gazdaságos, mert télen meleg, nyáron hűvös. Az egészség megőrzése szempontjából is nagyon előnyös, mert jó a páraháztartása, vagyis télen-nyáron 55-60% a benti levegő relatív páratartalma, ez ideális légnedvesség a nyálkahártyának. A ház építésekor egy úgynevezett „szendvicsrendszert” használunk, vagyis két anyagot kombinálunk. Például az 50 centi szélességű szalmabálát 5-6 cm vastagon, három rétegben bevakoljuk sárral. Ez lesz a hőtároló, a szalma pedig a hőszigetelő rétegünk. Zárásképp pedig ráteszünk egy réteg sarat vagy oltott mész és homok keverékét, ez adja majd a védelmet, mert a szalmát meg kell védeni a tűztől és a víztől. A legrégebbi szalmaház Nebraskában van, jelenleg száznyolc éves. Ezekben a házakban nincsenek gépek, nincs szükség fűtő- és hűtőrendszerre vagy mesterséges szellőzésre. Régen is központi helyen volt a tűzhely, melyet körülvett a család. Tehát a hőszigetelést télen a szalma végzi, hogy megtartsa bent a meleget, a vastag sárréteg pedig nyáron elnyeli a nappali hőt, az éjszakai szellőzéskor pedig ismét visszahűl. Hideg telek, meleg nyarak jellemzőek a vidékünkre, a szalmabálaház mind a két esetben kitűnőre vizsgázik. Alacsony energiaigényű építményről van szó, ezt az energiát nem földgáz, áram és szén adja, hanem megújuló energiaforrások: napenergia, földkő, biomassza (fa és egyéb éghető növények). Ennek folytán a rezsiköltség legfeljebb 7% egy városi lakóházéhoz képest. Ha utánaszámolunk, és hozzátesszük, hogy saját ivóvizünk van, csatornadíj pedig nem létezik, egy 80 négyzetméteres szalmabálaház esetén havonta akár 180 eurót is meg tudunk spórolni. A rosszul kereső családtag otthon maradhat, a saját kertben egészséges élelmet termelhet, és ha kedve tartja, aprójószágot is tarthat. Az épületnek az is fontos tulajdonsága, hogy „lélegzik”, hiszen folyamatosan átjárja az oxigéndús, friss levegő, és ezért nincs befülledés, gombásodás.

* Miről kell lemondania annak, aki szalmaházban szeretne élni?

— Ilyen épületet csakis olyan személyeknek ajánlok, akik hajlandóak feladni a komfortzónájukat, az okoseszközök világát, és kiköltöznének az érintetlen természetbe. Itt jegyezném meg, hogy az ember az egyetlen faj, mely fizet, hogy megélhessen a Föld nevű bolygón. És mind többet fog fizetni... Szóval, aki nem szeret tüzelni, az ne költözzön ilyen házba. A napenergiát is kihasználjuk, hiszen a puffertartályban levő felmelegített víz jó a mosogatáshoz, a mosáshoz, a fürdéshez. A vízöblítéses vécéről azonban le kell mondani, helyette alomszéket kell kialakítani, így nem lesz szennyvíz. Persze a vízöblítéses vécé is elkészíthető, de erről inkább lebeszélném az embereket. Messzebb lesz a család a várostól, hiszen szalmabálaházat csak városszélen, vidéken, tanyán javasolt felépíteni, földszintes kivitelben. Nem kell középkori állapotot elképzelni, mindent meg lehet oldani, azt viszont szem előtt kell tartani, hogy az ember ki lesz szolgáltatva a természetnek. A családnak szüksége lesz egy fúrt kútra. Egyszerűen fel kell hagyni a pazarló életmóddal.

* Mennyi idő alatt tud elkészülni egy szalmaház?

— Ha tavasszal kezdjük, akkor őszig általában végzünk is a munkával. Az ötletelés és a tervrajz nyugodtan készülhet a tél folyamán, tavasszal pedig az alap, a faváz és a tető. Július elején szalmázunk és saralunk, ez nyáron gyönyörűen kiszárad, és a befejező munkálatokra szeptember-október folyamán kerül sor. Ezt nem lehet gyorsabban megcsinálni, mert a sárnak ki kell száradnia. Az alapkoncepció mindig az, hogy maga a ház kicsi legyen, ám a nappalija jó nagy (1000-2000 négyzetméter), hiszen a kert, a természet a nappalink.

* Milyen karbantartást igényel az önellátó ház?

— Ősszel mindenképp át kell nézni. Ha meg van repedve a tetőcserép, akkor azt ki kell cserélni, a ház oldalát pedig meg kell javítani, ha kikezdte a fagy. Mivel én minden tudást átadok annak, aki szalmaházépítésbe fog, nem kell mesterre költeni, hiszen a háztulajdonos a ház mestere és karbantartója is egyúttal. Nagyfokú autonómiát élvez ez a ház és a lakója.

* Mit tanácsol azoknak, akik jobb életminőségben szeretnének élni?

— Először is szívjunk minél több friss levegőt, tartózkodjunk sokat a szabadban, a természetben, hiszen a sejtek oxigénből építkeznek. Igyunk tiszta vizet, és itt nem a műanyagba csomagolt ásványvízre gondolok. Ellenőrzött eredetű táplálékot fogyasszunk, kerüljük a mesterséges anyagokat, és legyünk összhangban a lelkünkkel. Számtalanszor bizonyították már, hogy a rák lelki eredetű, hiszen minden az agyban dől el. Emellett a mozgás fontosságát is hangsúlyoznám. Nem a fülledt konditeremben való edzésre gondolok, hanem a kerti vagy az udvari munkára, mert az kondíciót ad, és hasznos is. Végül, de nem utolsósorban: lakjunk egészséges házban! Nem mindegy, hogy miből van az a parányi, vékony membrán, amely elválaszt bennünket az univerzumtól. A sztiropor, a műanyag padló, a festékek, a lakkok mind-mind sugározzák a mérges gázokat, és ez nagyon egészségtelen. Leginkább a városi értelmiségiek ismerték fel, hogy rossz helyen vannak, ezért menekülnek a rendszerből. Természetesen nem lehet egyszerre és teljesen kiszakadni, viszont törekedni kell rá. Nagy bátorság, családi összefogás és baráti közösség szükséges hozzá. Néhány hólyag a tenyéren ne tántorítson el bennünket. Ki-ki a maga belátása szerint döntsön.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Pech az utolsó körben
Heti Interjúnk
Facebook

Támogatóink