A tájházak is a falusi turizmus egyik látványosságai lehetnek

- A falusi turizmus a XX. század elején alakult ki Nyugat-Európában, ott is elsősorban Ausztriában és a mostani Németországban. Már akkor felismerték, hogy a falusi vendéglátás a városból elszármazottaknak, illetve azoknak a városi polgároknak nyújt újfajta üdülési lehetőséget, akik nem a felkapott nyári, tengerparti nyaralóhelyre szeretnének menni. Szerepet játszott az is, hogy az előző században megkezdődött az iparosodás, és nagyon sokan beköltöztek vidékről városba, és ők egyfajta nosztalgiával gondoltak a vidékre. Vissza a gyökerekhez! felkiáltással vette kezdetét ez az egész folyamat - mondja beszélgetőtársam.
Magyarországon a falusi turizmus kezdetei visszavezethetőek az 1920-as,1930-as évekre. A II. világháborúig igen dinamikusan fejlődött, az 50-es évek agrárpolitikája, az iparosodás és a kényszerű szövetkezetesítés hatására azonban szinte teljesen megszűnt. Az 1980-as években aztán ismét egyre többen kezdték kiadni a házaikat. A szervezetlenség és az igénytelenség elkerülésére 1989-ben megalakult a Falusi és Tanyasi Vendégfogadók Szövetsége, majd 1994-ben a Falusi Turizmus Országos Szövetsége (FTOSZ). A szövetség egy ernyőszervezet, mely az ország különböző részein működő egyesületeket fogja össze, így közösen képviselik a turizmusnak ezt a formáját.
- Vajdaságban az üdülőhelyek a nyolcvanas években jöttek létre, majd a 90-es években egyfajta stagnálás volt észlelhető, illetve meg is szűntek ezek a helyek. Az elmúlt öt évben tapasztalható némi változás, létrejött néhány falusi vendéglátóhely, de falusi turizmussal nagyon kevesen foglalkoznak - mondta Ricz.
Vajdaságban most kezd kialakulni a falusi turizmus. Az elmúlt években több ilyen szervezet alakult, amelyek egyelőre a képzésre helyezik a hangsúlyt. Ricz András úgy gondolja, hogy a képzés mellett a feltételek megteremtésére is nagyobb időt és energiát kellene fordítani. Alapfeltétel a megfelelő szálláslehetőség biztosítása, és fontos, hogy programokat szervezzenek az üdülni vágyóknak. Magyarországon a falusi vendéglátóhelyeket is díjazzák, nem csillagokkal, mint a hoteleket, hanem napraforgókkal. A négy napraforgó a legrangosabb elismerés. Ez is ösztönözheti a tulajdonosokat a minél színvonalasabb és gazdagabb vendéglátásra.
- A falusi vendéglátóhely és a falusi turizmus között az a különbség, hogy az utóbbinál a szállás mellett programokat is szerveznek, a kézműves tevékenységtől (kosárfonás, nemezelés, agyagozás, fafaragás) kezdve egészen a disznótorig. Fontos az étkezés biztosítása. A törvény szerint az a család, amely falusi turizmussal foglalkozik, saját termékeit is felkínálhatja a vendégeknek, semmilyen külön engedélyt nem kell kiváltania. Mivel nem fizetővendég-szolgálatról van szó, a falusi turizmusnak tulajdonképpen a családias hangulat megteremtése is egy fontos mozzanata. Ugyanakkor fontos, hogy a vendéglátó a maga által megtermelt portékát értékesítse, ezért gazdasági szempontból is jól jár. Ezt nevezik a több lábon állás megteremtésének - fejtegette Ricz András.
Az agrárágazatban Európa-szerte bekövetkezett változások és válságok, a jövedelemcsökkenés és a munkanélküliség hatására az erősen mezőgazdasági területek hátrányos helyzetbe kerültek. A helyzet javítására több szempontból is alkalmasnak látszik a falusi turizmus. Elsősorban jövedelem-kiegészítési célokat szolgál, erre azért van szükség, mert a mezőgazdasági termékek értékesítése egyre inkább nehézségekbe ütközik. Oroszországgal, Dél-Amerikával vagy Ázsiával az Európai Unió, az európai gazdák nem tudják felvenni a versenyt. Ezért az európai gazdáknak újabb lehetőségeket kell kiaknázniuk ahhoz, hogy talpon tudjanak maradni. A mezőgazdaság mellett mással is foglalkozniuk kell, és így a turizmus egy újabb bevételi forrást jelenthet. A szép, érintetlen táj a turizmus sikeres fejlődésének egyik alapja, és ugyanez az alaptőkéje a fenntartható mezőgazdaságnak is. A falusi turizmus a családi gazdaságok számára fontos bevételi forrás lehet, mivel egyre több gazda értékesíti közvetlenül a megtermelt és feldolgozott saját termékeit. Ha a családi gazdaságok nem élnek az új lehetőségekkel, akkor néhány éven belül el fognak sorvadni, vagy beolvadnak valamelyik nagyobb gazdaságba.
- A falusi turizmushoz nem kell nagy befektetés, de annál fontosabb az összefogás, hiszen a vendégeknek az ellátást, a programokat egy család nem tudja, vagy csak nehezen tudja biztosítani. Ezért úgy gondolom, hogy a sikeres falusi turizmushoz több ember szükséges. Ebben a térségben Észak-Vajdaság a programok szempontjából a legmegalkalmasabb, hiszen számos látnivaló van itt.
Az Észak-vajdasági Földműves-egyesület, az Ostorka Polgárok Egyesületével karöltve a Róka-tanyán június 17-e és 24-e között falusi turizmussal kapcsolatos képzést szervezett. Az első nap egy elméleti képzésben részesültek a hallgatók, június 24-én pedig gyakorlati képzés lesz. A szervezők olyan jelentkezőkre számítanak, akik falusi turizmussal szeretnének foglalkozni és az alapfeltételekkel is rendelkeznek.
Az Észak-vajdasági Földműves-egyesület úgy gondolja, hogy a falusi turizmus egy önálló gazdasági ágazattá fejleszthető, s így sok helyen segítheti a mezőgazdasági termelés fenntartását.