Terrortámadás érte a francia fővárost

Két álarcos támadó tizenkét emberrel végzett Párizsban. Az áldozatok között két rendőr is volt. A terrortámadásra a Charlie Hebdo nevű szatirikus lap szerkesztőségében került sor, mely rendszeresen jelentetett meg karikatúrákat az iszlám világról és Mohamedről is. A terroristák Kalasnyikovval hatoltak be az épületbe. Az újság szerkesztőségében tíz embert lőttek agyon, a két rendőrrel pedig az utcán végeztek. Többen a tetőre menekültek, hogy túléljék a mészárlást. François Hollande francia elnök azonnal a helyszínre látogatott, és kijelentette: „Terrortámadás történt, mely sokkolta Franciaországot. Senki sem hajthat végre támadást a szabadság ellen, Franciaország pedig megtalálja az elkövetőket.” A francia fővárosban a tragikus események után a legmagasabb szintű terrorriadó lépett életbe.

Két túszejtő akció okozta az elkövetők vesztét

A francia hatóság két napon át üldözte a párizsi terrortámadás elkövetőit. A Kouachi testvérek a francia fővárostól északra fekvő Dammartin-en-Goele településen túszokat ejtettek, és elbarikádozták magukat egy épületben. Mindeközben Párizs keleti részén is kialakult egy túszejtő akció. A két túszdráma szorosan kapcsolódott egymáshoz. A vincennes-i elkövető, aki egy kóser szupermarketben ejtett túszokat, azzal fenyegetőzött, hogy megöli őket, ha a hatóságok megrohamozzák a Kouachi fivéreket. A francia rendőrség a fenyegetések ellenére lelőtte a testvérpárt, miután Cherif és Said Kouachi fegyverével tüzelve kitört abból a nyomdaipari épületből, amelyben elbarikádozta magát. A dzsihádisták által túszul ejtett ember sértetlenül kiszabadult. Ezzel egyidejűleg a rendőrök végeztek a kóser szupermarketben túszokat ejtő iszlamista fegyveressel is.

Felháborodás világszerte

A párizsi terrortámadás után Franciaország-szerte több millióan vonultak az utcára, hogy kifejezzék szolidaritásukat a Charlie Hebdo című szatirikus hetilappal. Közvetlenül a tragédia után a République téren a tömegben némelyek a lap karikatúráit ábrázoló transzparensekkel jelentek meg, mások ceruzákat és tollakat emeltek a magasba a sajtószabadságot jelképezve. A megmozduláson számos politikus is részt vett. A pártokon kívül a szakszervezetek, illetve médiumok is a szolidaritásra szólították fel az embereket. Hasonló megmozdulásokat tartottak Európa számos nagyvárosában is. Berlinben a Brandenburgi kapunál mintegy ötszázan gyűltek össze, „Je suis Charlie” (Charlie vagyok) feliratú papírlapokat feltartva. A német fővároson kívül tüntettek még Londonban, Brüsszelben, Amszterdamban és Madridban is. Európa országai mellett maga Ferenc pápa is határozottan elítélte a merényletet. A vatikáni Szent Márta-házban bemutatott szentmisén a párizsi merénylet áldozataiért imádkozott. „A párizsi merénylet elgondolkodtat, mekkora kegyetlenségre képes az ember!” — hangoztatta az egyházfő. Néhány nappal a terrortámadás után Franciaország-szerte ismét hatalmas tömeg vonult fel. A tüntetők között ötven ország állam- és kormányfője is jelen volt.

Az áldozatokról

A merényletben tizenkét személy vesztette életét, többsége karikaturista volt. Néhány mondat az elhunytakról. Bernard Maris 68 éves baloldali közgazdász volt, aki részvényesként és íróként dolgozott a lapnál. Bernard Verlhac 57 éves karikaturista volt, aki aktívan részt vett a Kofi Annan ENSZ-főtitkár által 2006-ban kezdeményezett Rajzolók a békéért nevű mozgalomban. Stéphane Charbonnier 47 éves főszerkesztő volt, aki külön rovatot vezetett Charb nem szereti az embereket címmel. Az elhunytak között voltak még Georges Wolinski, Jean Cabut és Philippe Honoré karikaturisták, továbbá Moustapha Ourrad tördelő, Frédéric Boisseau épületgondnok és Elsa Cayat esszéíró. Az áldozatok között két biztonsági ember is volt: Franck Brinsolaro, a különleges védelmi szolgálat tagja, egyike a szerkesztőség védelmére kijelölt rendőröknek, valamint Ahmed Merabet rendőr, aki a támadás idején éppen a környéken járőrözött.

Az interneten folytatódtak a harcok

A tragikus párizsi leszámolás a világhálón is folytatódott. Számítógépes kalózok ugyanis feltörték több francia város honlapját, illetve a Charlie Hebdo hetilapét is. A hackerek fenyegető szövegeket és az Iszlám Állam jelképeit is felrakták a honlapokra, továbbá a következő angol nyelvű szöveget: „Szabadságot Palesztinának, halál Franciaországra és Charlie-ra.” Mindeközben Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója arról beszélt, hogy nem enged a nyomásnak. Pontosabban nem hagyja, hogy a Facebookon ne lehessen szabadon véleményt nyilvánítani. „Néhány évvel ezelőtt pakisztáni szélsőségesek azt akarták elérni, hogy halálra ítéljenek, mert a Facebook nem volt hajlandó eltávolítani azokat a Mohamedet érintő posztokat, amelyek számukra sértőek voltak. Akkor azért álltunk ki az álláspontunk mellett, mert a különböző vélemények, még akkor is, ha sértőek, jobbá és érdekesebbé teszik a világot” — írta posztjában a párizsi vérengzésekkel kapcsolatban Mark Zuckerberg.

Nigérián is terror söpört végig

Miközben a világ Párizsra figyel, elképesztő öldöklés folyik Nigériában. Az elmúlt napokban a Boko Haram terrorszervezet tizenhat falut és egy várost égetett fel. A szélsőségesek bevettek egy Baga melletti katonai támaszpontot a Csád-tó partján, aztán megtámadták Kuayen Kuros, Mile 3, Mile 4, Doron-Baga és Bundaram halászfalvakat, valamint Baga városát. Több százan kényszerültek arra, hogy a Csád-tavat hajón vagy ladikon átszelve a szomszédos Csád területére meneküljenek. A faluégetésekben és a támadásokban vélhetően több százan vesztették életüket. Bizonyos információk szerint azonban akár 2000 ember is meghalhatott Bagában.