home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Vihar egy emlékmű körül
Tóth Lívia
2011.03.23.
LXVI. évf. 12. szám
Vihar egy emlékmű körül

Barát István fotójaAmikor március 13-án Adán felavatták azt az emlékművet, melyen Damjanich János szerb származású mártír honvédtábornok domborműve látható, még senki sem gondolta, hogy ez az esemény mekkora ''vihart” vált ki. Simó Ágoston keramikus alkotását a magyarországi t...

Barát István fotója

Amikor március 13-án Adán felavatták azt az emlékművet, melyen Damjanich János szerb származású mártír honvédtábornok domborműve látható, még senki sem gondolta, hogy ez az esemény mekkora ''vihart” vált ki. Simó Ágoston keramikus alkotását a magyarországi testvértelepülés, Budakalász ajándékozta Ada községnek. Az ünnepségen többek között részt vett Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke is, aki beszédében a korabeli történésekre utalt, valamint a népek közötti bizalom, megértés és tolerancia fontosságát hangsúlyozta. Egyébként az emlékmű alapkövét még tavaly október 6-án, az aradi vértanúk tiszteletére tartott megemlékezésen helyezték el az adai önkormányzat és Budakalász város tisztségviselői.
A belgrádi média, vagy legalábbis egy része, március 15-e után kezdett el arról cikkezni, hogy az adai Damjanich-emlékművet a szerbek provokációnak tartják. Az egyik szerb nyelvű napilap március 16-án Botrány felcímmel jelentette meg az írását, amely - hatalmas betűkkel - ezt a címet viselte: Emlékmű a szerbgyilkosnak! Ebben többek között arról értesítik az olvasókat, hogy Adán emlékművet kapott ''János Jovan Damjanich magyar hős, aki a Szerbia elleni harcban vezette a seregét”. Sőt, az újságírónő szerint a honvédtábornok a következőket jelentette ki: ''A szerbeknek nem kellene létezniük, és nem nyugszom addig, amíg a világban az utolsó szerb is halott nem lesz. Amint ez megtörténik, magamat is megölöm.” A rövid, de annál célratörőbb összeállításban arról is szó van, hogy a Mérges Vipera gúnynévvel illetett Damjanichot a szerbek árulójának tartják. Ugyanez az újság a másnapi számában már nyíltan uszított az emlékmű ellen. Mert mi másnak nevezhetjük, ha egy szövegnek a ''Romboljátok le a szerbgyilkos emlékművét!” a címe? Pár nap múlva viszont hatalmas felfedezést tettek, rájöttek ugyanis arra, hogy Vajdaság több településén is létezik Damjanich utca.
Az adai polgármester a későbbiekben nem volt hajlandó nyilatkozni a témáról, de a szerb média első megkeresésére állítólag azt mondta, ő sem tudta, ki volt Damjanich.
A dombormű avatása után nemcsak a népszerű közösségi oldalon, a Facebookon hoztak létre csoportot Mi, akik úgy gondoljuk, Damjanich János szobra nem való Adára címmel, hanem elkezdtek érkezni a szerb pártok tiltakozó közleményei is. A Szerb Megújhodási Mozgalom vajdasági bizottsága azonnal a ''szobor” eltávolítását kezdeményezte, mivelhogy veszélyezteti a szerbek és magyarok jószomszédi viszonyát. A követeléshez csatlakozott a Szerb Haladó Párt adai községi bizottsága is. Stanka Mihajlov községi képviselő, a helyi pártszervezet elnöke szerint Damjanich János közismerten szerbellenes volt, amiről a történelemkönyvek is tanúskodnak. Bejelentette, aláírásgyűjtésbe kezdenek az emlékmű lebontása érdekében. A sorból nem maradt ki a Vajdasági Szociáldemokrata Liga sem, amely Egeresi Sándorhoz, a Tartományi Képviselőház elnökéhez, dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfőhöz és Bilicki Zoltán adai polgármesterhez intézett nyílt levelében fejezte ki nemtetszését: ''Amint ellenezzük, hogy Újvidéken szobra legyen a bizonyítottan gyilkos és antiszemita Jaša Tomićnak, ugyanúgy ellenezzük az adai Damjanich-emlékművet is, mert történelmi tény, hogy olyan személyről van szó, aki tábornokként a háborúban civileket, asszonyokat és gyerekeket ölt meg.”
Mint látható, mindenki a történelmi tényekre hivatkozik, de hogyan vélekednek maguk a történészek? Úgy tűnik, erre csak a magyar média kíváncsi. Zoran Janjetov belgrádi történész például kijelentette a Pannon Tv-nek, hogy az emlékhely állítása egyesek számára provokációnak tűnhet, de Damjanich János tetteit a saját idejében kell értékelni, hiszen az 1848-as magyar forradalom nemcsak a magyarokat gyűjtötte egybe, hanem más nemzetek képviselőit is.
Időközben megszólaltak az adai önkormányzat vezetői is. A Magyar Szó írása alapján Bilicki Zoltán polgármester (DP) és Világos Tibor polgármester-helyettes (VMSZ) nyilvánosságra hozta: az alapkőletétel óta eltelt fél évben senki sem tiltakozott, sőt, tavaly a községi képviselő-testület, melynek két tanácsnoka a Szerb Haladó Párt tagja, egyhangúlag megszavazta az emlékmű felállítását.
Stanka Mihajlov beismerte: elképzelhetőnek tartja, hogy korábban elfogadták a határozatot, de csak azért, mert nem tudták, kiről és miről szavaznak, illetve a községben többséget képező magyarság iránti tiszteletből. Hozzátette azt is, hogy nem akarják lebontatni az emlékművet, csupán azt kérik, hogy távolítsák el róla a Damjanich Jánost ábrázoló domborművet. Kerüljön a helyére egy másik híres magyar személyről készült alkotás, például Petőfi Sándor arcmása.
Ugyanez a követelés hangzott el azon a tiltakozó összejövetelen is, amelyet az SZHP hívott össze a hétvégén Adán. Pontosabban kiegészült azzal, hogy állapítsák meg az elöljárók felelősségét is. Stanka Mihajlovon kívül felszólalt Dragan Bajšanski, aki szintén a községi képviselő-testület SZHP-s tanácsnoka, Ladislav Tomić és Kismarton Ottó, a párt tartományi, illetve szerb parlamenti képviselője, valamint dr. Branislav Blažić, a párt egyik vezetője. Valamennyien arra hivatkoztak, nem ők azok, akik összetűzést kívánnak szítani a községben békében élő magyarok és szerbek között, mert a pártjuk nemcsak az országot, hanem a nemzetek közötti jó viszonyt is építeni akarja. De mivel megsértették a nemzeti büszkeségüket, azt elvárják, hogy az illetékesek minél előbb távolítsák el az emlékművet. Ha ez nem történik meg, akkor legközelebb sokkal tömegesebb nagygyűlést szerveznek. Többek között elhangzott az is, hogy a megoldás érdekében párbeszédet kezdeményeznek a Vajdasági Magyar Szövetséggel, és magyarázatot várnak Egeresi Sándortól, a tartományi parlament elnökétől.
A megmozduláson egyébként alig száz személy vett részt, miközben a magyarok kisebb csoportokban a háttérben szemlélődtek és beszélgettek. Néhányukat megkérdeztem, hogyan vélekednek az eseményről. Méreg ez a népnek - mondták egyszerűen, és hozzátették: a tiltakozók között alig láttak adait. Attól is félnek, hogy ezek után valakik megrongálhatják vagy össze is verhetik az emlékművet.
Hiszen mindannyian ismerjük a mondást: aki szelet vet, vihart arat.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..