53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia

Több száz vezető politikus részvételével nemzetközi biztonságpolitikai konferenciát tartottak Münchenben. Az eseményen többek között a Microsoft alapítója is beszédet mondott. Bill Gates világméretű járványra figyelmeztetett. „A nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy valódi a veszélye egy világméretű járványnak, és a lehető leggyorsabban fel kell készülnie rá. A járványügyi szakemberek azt mondják, hogy egy levegőben terjedő vírus kevesebb mint egy év alatt 30 millió embert elpusztíthat, és valószínű, hogy a következő tíz-tizenöt évben fel fogja ütni a fejét egy ilyen járvány. Azáltal, hogy nem veszünk tudomást az egészségügyi és a globális biztonság közötti kapcsolatról, veszélybe sodorjuk magunkat” — hangsúlyozta. Bill Gates ezért arra kérte az országokat, hogy fektessenek be az olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyekkel néhány hónap alatt nagy mennyiségű vakcinát lehet legyártani. Ezenkívül azzal a felhívással fordult a nemzetközi közösséghez, hogy ugyanúgy készüljön fel egy világméretű járványra, mint ahogyan egy esetleges atomtámadásra készült a hidegháború idején.

Hírtelevíziót indít a visegrádi csoport

Jövőre megkezdi működését a visegrádi csoport közös, angol nyelvű hírtelevíziója — közölte Marcin Stefaniak, a projektumért felelős megbízott. Stefaniak arra is emlékeztetett, hogy a visegrádi csoport (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) tévéjének tervét Jacek Kurski, a lengyel közszolgálati televízió vezérigazgatója tavaly szeptemberben a dél-lengyelországi Krynicában szervezett kormányfői találkozón ismertette. Felidézte azt is, hogy a projektum meghirdetését Magyarország „rendkívül lelkesen” fogadta. Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: „Már tíz-tizenöt évvel ezelőtt szükség lett volna egy ilyen kezdeményezésre, és akkor hamarabb kikeveredhettünk volna a posztkommunista médiavilágból.” Stefaniak a magyar kormányfőnek azt a mondatát idézte szabadon, amely szerint ha megadnak egy számlaszámot, másnap „a magyar állami televízió küldheti az őt illető részt”. „Éppen ennek alapján döntöttünk úgy, hogy a csatornát mihamarabb meg kell alapítani” — fűzte hozzá Stefaniak. A csatorna a tervek szerint 2018-ban indul.

Ötszáz amerikai katona érkezett Romániába

Amerikai katonák érkeztek Románia fekete-tengeri kikötőjébe harckocsikkal és más felszereléssel a NATO délkelet-európai szárnyának megerősítésére. A bukaresti amerikai nagykövetség közölte, hogy a Harcoló Sasok nevű első zászlóalj, a nyolcadik gyalogezred Románia keleti részén, a Fekete-tengerhez közeli Mihail Kogălniceanu Légi Támaszponton fog állomásozni rotációs alapon. Hans G. Klemm amerikai nagykövet szerint a katonák telepítése azt mutatja, hogy az amerikai—román stratégiai partnerség nemcsak szavakban, hanem tettekben is erős. Az amerikai katonák jelenléte garancia a béke és a biztonság megőrzésére Európa délkeleti részében és a fekete-tengeri régióban. A NATO egyébként a Krím félsziget Oroszországhoz való csatolása óta növelte a kelet-európai hadgyakorlatainak számát, hogy megnyugtassa szövetségeseit.

Szabadkereskedelmi egyezmény az EU és Kanada között

Hamarosan, akár már áprilisban sor kerülhet az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény ideiglenes alkalmazására, hiszen a múlt héten az Európai Parlament megszavazta a megállapodást. Mivel a dokumentumot az Európai Bizottság tavaly nyáron úgynevezett vegyes egyezménynek nyilvánította, a végleges hatályba lépéshez a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk. A CETA-tárgyalások 2009 májusában kezdődtek és 2014 szeptemberéig tartottak, a szerződést tavaly október végén írták alá a brüsszeli EU—Kanada-csúcstalálkozón. A megállapodást 408 EP-képviselő támogatta, 254-en szavaztak ellene. Támogatói szerint a CETA — a vám és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató akadályok lebontása, illetve az áru, a szolgáltatások és a befektetések forgalmának növelése által — elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az unióban és Kanadában.

India több mint száz műholdat lőtt fel az űrbe

Az ázsiai ország egyetlen misszióval 104 műholdat juttatott a világűrbe, ami az indiai állami űrügynökség szerint világrekord. A 104-ből 101 szatellit külföldi volt, aminek az az oka, hogy a dél-ázsiai nagyhatalom a nemzetközi ügyfelek kiszolgálásával nagyobb részesedést szeretne a 330 milliárd dolláros globális űriparból. Az indiai űrkutatási szervezet irányította a fellövést, mely zavartalanul folyt, a helyi hírcsatornák élőben közvetítették. Narendra Modi államfő a Twitteren gratulált: „India üdvözli a tudósait!” Modi optimistán tekint országa űrprogramjára, dicsérte a tudósok munkáját, akik három éve kis költségvetésű misszió keretében a Marsra küldtek szondát, mely már az első próbálkozásra a vörös bolygó körüli pályára állt. Az indiai űrkutatási szervezet alacsony árai miatt nemzetközi ügyfelek kérésére tavaly 75 műholdat lőttek fel az Ándhra Prades állambeli Szriharikotából. A most felküldött 104 szatellit együttesen 650 kilogrammot nyomott. A 101 külföldi közül 96 amerikai, egy-egy pedig izraeli, kazahsztáni, holland, svájci és egyesült arab emírségekbeli volt.

A nyitóképen Bill Gates (MTI)