Ez azt mutatja, hogy az állampolgárok messzemenően jobban bíznak az euróban, a dollárban vagy a svájci frankban, mint a dinárban. A 8,6 milliárdos devizabetétek szerkezetét tekintve 2,1 milliárd a hosszú távra lekötött betétek értéke, a fennmaradó 6,5 milliárd pedig rövid távra lekötött devizabetétnek tekinthető. Januárban a lekötött betétek összege 8,7 milliárd euró volt, megfigyelhető tehát, hogy az év eleje óta növekedett a polgárok megtakarítása. Országunkban még mindig a bankbetét a legnépszerűbb takarékossági és egyúttal befektetési forma, annak ellenére, hogy a jegybank nálunk is monetáris lazításba kezdett, fokozatosan csökkentve az irányadó kamatlábat. Megtakarított pénzünket úgy kamatoztathatjuk a legegyszerűbben, ha bankbetétként helyezzük el. Emellett szól a biztonság és a kiszámíthatóság. Az állam garanciát is vállal. Vagyis ha a bankunk tönkremegy, az állam kifizeti a betéteseket — egy bizonyos összegig. Szerbiában a felső határ 50 000 euró, Magyarországon ennek a kétszerese.

Érdekes paradoxonként is tekinthetünk a tényre, hogy miközben Szerbiában a nemzetközileg is elfogadott mutatószámok alapján csaknem egymillió ember él szegénységben, a bankokban lekötött megtakarítások összege mintegy 9 milliárd euró. Tehát átlagban minden szerbiai állampolgárnak 1000 eurót meghaladó megtakarítása van. A betétek titkossága miatt azonban nem tudhatjuk, hogy ez kevés nagy betétből vagy sok kis betétből tevődik-e össze. Szerbiában nincs hagyománya a részvényeknek és a kötvényeknek, ezért az emberek többnyire bankbetétben tartják a megtakarított pénzüket. Az euró sem tekinthető azonban már biztos választásnak. Hosszú távon ugyan senki sem számít a közös európai pénz megszűnésére, de ettől még sebezhetővé válhat. A tapasztalatok szerint bizonyos időszakokban a svájci frankban vagy dollárban takarékoskodók jártak jobban, de néha azok is, akik dinárban tették félre a pénzüket. Ha itthoni körülmények között szeretnénk takarékoskodni, akkor tudni kell, hogy Szerbia 15 százalékos adót vetett ki a devizabetét kamatára, vagyis minden jóváírt 100 eurónyi kamat után az állam 15 eurónyi adóra tart igényt. Manapság már nálunk is alacsony a kamat. A lekötött betét esetében a dináralapú megtakarítás után legfeljebb évi 4-7 százalék, a devizaszámla esetében pedig 1,5-2 százalékra zsugorodott.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) december 5-én kötvényeket bocsátott forgalomba, 2,5 milliárd dinár értékben. A hároméves lejáratú értékpapír kamata változó, mivel a BELIBOR-hoz, azaz a hazai bankok által kínált kamatok átlagához van igazítva. A kötvény hozadéka a BELIBOR változó értékével egyenlő, megtoldva 0,4 százalékponttal. A kötvény lejárati ideje 2019. december 5-e, a kamatot pedig negyedévenként számolják el és fizetik ki. A 250 kötvény egyenkénti értéke 10 millió dinár. Mivel a kamat követi a pénzromlást, biztonságos befektetésnek számít ilyen értékpapírt vásárolni. Csak ajánlani lehet mindenkinek, akinek van tíz millája, és nem tud vele mást kezdeni…