home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Van-e óvodaügy Csókán?
Tóth Lívia
2008.12.03.
LXIII. évf. 49. szám
Van-e óvodaügy Csókán?

A csókai óvoda épületeCsóka községben, a nyolc településen, hat óvoda működik, szolgáltatásaikat 385 gyermek veszi igénybe. Az idén, a választások utáni koalíciós megállapodás értelmében az intézmény a Demokrata Párt hatáskörébe került. Ezzel érdekes helyzet állt elő. Az igazgatói teendőket...

A csókai óvoda épülete

Csóka községben, a nyolc településen, hat óvoda működik, szolgáltatásaikat 385 gyermek veszi igénybe. Az idén, a választások utáni koalíciós megállapodás értelmében az intézmény a Demokrata Párt hatáskörébe került. Ezzel érdekes helyzet állt elő. Az igazgatói teendőket ugyanis két éven át Cs. Berák Benitta látta el, aki korábban a VMSZ támogatásával került erre a tisztségre. Természetesen azonnal megkezdődtek a suttogások, mi lesz az igazgatónő sorsa, hiszen mindenki tudja, hogy ilyen esetekben nálunk nem a szaktudás számít, hanem a párttagság. A felszín alatti háborgás november második feléig tartott, amikor a jelenlegi igazgatónő lemondott, a hatalmon levők pedig kinevezhették a saját emberüket.
- Talán ott kezdeném - mondja Cs. Berák Benitta -, hogy a község által elfogadott költségvetés kicsinek bizonyult, azaz az óvoda pénzellátásából két hónapi fizetés hiányzott. Ez már az év elejétől nyilvánvaló volt, de bíztunk alapítónk, az önkormányzat segítőkészségében és jóindulatában. Reméltem, nem hagynak bennünket cserben, hiszen az 52 dolgozó igen felelősségteljes munkát végez. A választások előtti kampányban, április 21-én a polgármester aláírta a kollektív szerződést, amely hangsúlyozta az óvónők és a többi alkalmazott fizetésemelésének fontosságát. A dokumentumnak később egyetlen pontját sem tartották be. A csókai önkormányzat nem ismerte el számunkra a tanügyben alkalmazott pontszámokat, a jövő évi költségvetésünket is a régi szorzószámokkal kellett kialakítanunk.
Azt is mondhatnám, hogy szinte az utcán, mendemondákból értesültem az új koalíciós megállapodásról. Aztán a Demokrata Párt emberei beállítottak az irodámba, és közölték velem, hogy most már az ő igazgatójuk vagyok. Hamarosan kiderült, mi mindent várnak el tőlem. Például a ,,racionalizáció' végrehajtását, ami egészen pontosan azt jelentette, hogy öt óvónőnek fel kellett volna mondanom. Sőt, azt is hozzátették, ha nem teszem meg, nem lesz fizetés. Mi, a nevelőtestülettel karöltve, júniusban megformáltuk a csoportokat. A minőségi munka érdekében arra törekedtünk, hogy az óvónők ne 30-40 gyermekkel foglalkozzanak. Minden dolgozóra szükségünk van, de különben sem tartom helyesnek, hogy évközben ilyen változásoknak tegyük ki a ránk bízott kicsinyeket. Azt javasoltam a polgármesternek, legalább az első félévben maradjon a jelenlegi helyzet, aztán majd kitalálunk valamit, de ő nem értett egyet velem.
* Kiknek kellett volna felmondani? Kapott-e erre vonatkozó ''jó tanács”-ot?
- Az önkormányzatnak van egy programja, amely a munkaerő-feleslegre vonatkozik. Ennek keretében tavaly egy embert engedtünk el végkielégítéssel, az idén két óvónő ment el és egy könyvelő. Megpróbáltam felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy továbbra is ezt a módszert kellene alkalmazni, ők viszont azt javasolták, mondjak fel a legfiatalabbaknak. Tudni kell, hogy Csóka kétnyelvű község, a magyar lakosság száma, ha nem is sokkal, de még mindig ötven százalék felett van. Ezzel szemben, az elődömnek ,,köszönhetően', 18 szerb és 13 magyar óvónő dolgozik nálunk, az utóbbiak közül két óvónőjelölt. Az ilyen felosztást a gyermekek aránya sem indokolja, mert az egész községben csak hússzal nagyobb a szerb óvodások száma. Sajnos, a két magyar óvónőjelöltünk nincs állandó munkaviszonyban, így az elbocsátás veszélye őket érinti leginkább, ami azt jelentené, hogy még kevesebb magyar óvónő maradna. Ráadásul az egyikük hódegyházi és helyben dolgozik, a másikuk csókai, de naponta ingázik Tiszaszentmiklósra, ahol az idén két magyar csoportot sikerült formálni. Mi ennek is nagyon örültünk, de mások észre sem vették. Csak zárójelben teszem hozzá: nálunk az óvónők többsége naponta utazik egyik faluból a másikba, autóbusszal, hőségben, hóban-fagyban egyaránt, amit szintén jobban meg kellene becsülni. De visszatérve a jelenlegi ügyre: mivel inkább a lelkiismeretemre hallgattam, addig jutottunk, hogy november 25-én az emberek még nem kapták meg az októberi fizetésüket. A hangulat nagyon feszültté vált, megkezdődött a fűtési idény, mindenki tele van kölcsönökkel, de egyébként is szegény községben élünk. Az az igazság, hogy én mint igazgató sem álltam oda eléjük, mert nem gondoltam, hogy elmennek a végsőkig, és tényleg nem adják meg a járandóságunkat. Azt is fájlalom, hogy a VMSZ vezetőségéből a koalíciós megállapodás után senki sem kereste fel az óvodát. Szeptemberben és októberben az alpolgármester kijött ugyan néhányszor hozzánk, meghallgatott bennünket, de őszintén megmondta, ez nem az ő hatásköre.
* Úgy érzi, szándékosan tartották vissza a személyi jövedelmekre szánt pénzt?
- Az önkormányzat és az óvoda is tudta már az év elejétől, hogy nincs elég pénz. Elő kellett volna teremteni, mint minden másra. Azt hiszem, ez csak bizonyos személyek jóindulatán múlott.
* Mivel márciusra babát vár, időközben aktuálissá vált a helyettesítésének a kérdése is. A szülési szabadság előtt terhességmegőrzésre írták ki. Ekkor mi történt?
- Kezdetben azt mondták a községben, jogom van kijelölni a helyettesemet, amit én meg is tettem. A nevelőtestületi ülésen előterjesztettem a javaslatomat, s mindenki támogatta. Döntésünket írásban megküldtük a polgármesteri hivatalnak, de azóta sem érkezett rá válasz. Megjegyzem, március óta nem volt igazgatóbizottságunk, ami szintén hátráltatta a munkánkat, de most gyorsan megalakították. Nem részletezném, mi történt ennek az ülésén, de az elhangzottakat övön alulinak, sőt zsarolásnak éreztem, ezért egyszerűen lemondtam, átadtam a helyemet. Ezen látszólag egy kicsit meglepődtek, de a bejelentésemet elfogadták, és azonnal volt javaslatuk a megbízott igazgató személyére. Két nap múlva, a következő összejövetelen ki is nevezték.
* Azt a személyt nevezték ki, akit Ön, illetve a nevelőtestület megfelelőnek tartott?
- Természetesen nem. Akit én ajánlottam, nem tagja egyik pártnak sem, az utódom viszont a Demokrata Párthoz tartozik. Egyébként mindketten szerbek, és itt dolgoznak az óvodában. A megbízott igazgatónő azonnal megkezdte a munkát, a községi képviselő-testület legutóbbi ülésén már ő képviselte az óvodát. Úgy tudom, napirenden volt a pótköltségvetés is, amelyből az óvodának előirányoztak egy fizetést.
* Ez azt jelenti, hogy amint a ''megfelelő” személy került az igazgatói székbe, azonnal lett pénz a személyi jövedelmek kifizetésére? Vajon a felmondások is elkezdődnek?
- Erre én is kíváncsi vagyok. A politika nagyon belemártotta a kezét az oktató-nevelő munkába, legalábbis az óvoda esetében. Nem helyénvaló, hogy hozzá nem értő emberek döntenek ezekben a fontos kérdésekben. Igaz, hogy engem meg a VMSZ támogatott, de tele voltam tervekkel, ötletekkel, nagy kihívást láttam a pozícióban. Például úgy gondoltam, itt az ideje, hogy a magyar kultúrával is megismerkedjenek a csókai óvodások. Sajnos, az önkormányzat támogatása nélkül nem létezhetünk. Jók a pályázatok és a donációk, de azokat csak meghatározott dolgokra lehet fordítani. A Szülőföld Alaptól kapott pénzen audiovizuális eszközöket vásároltunk, a tartománytól kapott egymillió dinárt pedig fából kialakított játszóterek építésére használtunk fel mind a hat óvodánkban. Az egyéb forrásainkat, mint például a szülők pénzét, az alapvető szükségletek kielégítésére fordítjuk, mint amilyen az étkeztetés, áram stb. Az önkormányzattól tulajdonképpen csak a fizetéseket kapjuk. Az oktatási és a sportminisztérium a négyórás programot finanszírozza, a tartományi szociálpolitikai és demográfiai titkárság pedig a harmadik és a negyedik gyermek költségeit törleszti. Mindenkinek a saját hivatása a legfontosabb, de úgy érzem, az iskoláskor előtti intézmények esetében hiányzik a társadalmi elismerés. Legalábbis nálunk, Csókán. Az emberek többségét egyébként nem érdekli, ki az igazgató vagy a polgármester, csak az a fontos, van-e fizetés, biztosítva van-e a megélhetésük.
* Most elsősorban a születendő kisbabának, a bővülő családnak kellene örülnie, de azért megkérdezem: mi lesz a szülési szabadság után?
- Óvónőként visszamehetek, de majd megfontolom, ha eljön az ideje. Nekem tanítói diplomám is van, a tanulmányaimat is szeretném folytatni. Nehéz lesz elfelejteni, milyen keserű tapasztalatokkal jöttem el, de az ember mindig tanul, a saját kárán főként. Most sem panaszkodni akartam, de úgy éreztem, ami velem történt, nemcsak az én problémám. Meg kellene fontolni, érdemes-e a politikai hovatartozást előtérbe helyezni, vagy inkább a szakmai tudást kellene értékelni. Én már tudom a választ. Pártszínekben lettem ugyan igazgató, de okultam belőle.
Végszó
Az objektív újságírás szabályai megkövetelnék, hogy megkérdezzük és közöljük a másik fél, ebben az esetben a polgármester vagy a községi tanács oktatással megbízott tagjának a véleményét is. Engedelmükkel ettől most eltekintettem! Úgy gondoltam, legyen ez egy tanulságos történet, amelyből mindenki levonhatja a maga következtetését. Természetesen a témát ezzel még nem zártuk le, hiszen a beszélgetés óta zajlanak az események. A következő számunkban ezekről is igyekszünk beszámolni, és a folytatásban bizonyára mások is megszólalnak.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..