A reformáció emlékévéhez kapcsolódóan jelent meg a Vajdasági protestáns kataszter a MILKO örökségvédelmi egyesület kiadásában, a Reformáció Emlékbizottság megbízásából, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő jóvoltából. A könyv külön-külön fejezetekben mutatja be a bácskai és a bánáti református egyházmegye és az Evangélikus Keresztyén Egyház mellett a Szlovák Evangélikus Egyházat is.

* Milyen adatokat tartalmaz a kiadvány?

— Kérdőívezés alapján készült a könyv. Az adatgyűjtés nagy munka volt, de nagyon hasznos adatokra leltem. Az volt az elképzelés, hogy a történeten túl a könyvben megjelenjen hasznos és naprakész adat is. A gyülekezetek történetén kívül — melyet nyilván máshol is megtalálhatunk — minden esetben kitérünk a templom, illetve az imaház történetére is, arra, hogy milyen az állapota. Azontúl, hogy most, 2016-ban a gyülekezet keretében működik-e bármiféle intézmény — például női szövetség, óvoda stb. —, a könyvben az adatok közül kiemelkedik az is, hogy hol találhatóak a születési, elhalálozási és házassági anyakönyvek. Ez azért fontos, mert ha valaki családkutatással szeretne foglalkozni egy-egy gyülekezeten belül, akkor megtudhatja, hogy a gyülekezetben megtalálható-e bizonyos anyakönyv. Vannak olyan alapinformációk, mint az istentiszteleti alkalmak időpontja, elérhetőségek stb. Aki kezébe veszi ezt a kiadványt, egy teljes képet kap arról, hogy egy-egy gyülekezeten belül milyen helyzet uralkodik. A munka közben úgy vettem észre, hogy maguk a gyülekezetek is örültek neki, hogy elkészülhet egy számvetés arról, hol tart a református és az evangélikus egyház 2016-ban.

* Kik segítették a munkát?

— A szerkesztés rám hárult. Akinek viszont nagyon sokat köszönhetek, az Móricz Árpád bácskossuthfalvi református lelkész, aki az egyházon belül az összes többi gyülekezetet mozgósította: felhívta figyelmüket, hogy keresni fogom őket. Említhetnék még sok embert, például Szilágyi Zoltán hertelendyfalvi lelkészt, aki Erdélyből költözött ide. Ő elképesztő munkát végez, noha manapság már eléggé kicsi a református, illetve a magyar közösség a faluban. Kiemelhetném Zombort is, ahol már alig van hívő, és ahová Pacsérról utaznak istentiszteletet tartani. A könyv felkeltette az elmúlt időszakban lelkészként tevékenykedők családjának érdeklődését is. Sokan vették a fáradságot, és egy egész szép összefoglalót írtak Zomborról. De Maradékot sem szabad kifelejteni. Ott is vannak nagyon aktív emberek, akikkel a mindennapokban nem biztos, hogy találkozunk, mégis nagyon sokat tesznek a gyülekezetükért.

* A történelem során tűntek-e el templomok, egyházi épületek?

— Igen, ez volt a fájó pont a munka során. Vajdaság-szerte rengeteg gyönyörű, elsősorban református templom van szörnyű állapotban. Pancsován például egymással szemben helyezkedett el a református és az evangélikus templom, két gyönyörű épület, mely már nem látható a városban. Van még jó néhány ilyen példa. Viszont még aggasztóbb, hogy milyen állapotban vannak a még álló templomok, melyeken felújításokat végeztek az elmúlt években. Bácsfeketehegyen, Bácskossuthfalván és Zomborban az evangélikus egyház részéről folyik a felújítás, viszont vannak olyan templomok, amelyekkel — nyilván a pénztelenség miatt — egyáltalán nem törődnek. Azt is tudni kell, hogy a háború idején is sok templomot meggyaláztak, szétloptak és tönkretettek. A könyvből azonban az is kiderül, hogy vannak olyan templomok, amelyekben 150 éves orgona van jobb vagy rosszabb állapotban. Ezek a hangszerek műemléknek számítanak.

* Mekkorára tehető a Vajdaságban élő protestánsok száma?

— A 2002. évi felmérés szerint a Vajdaságban élő magyarok csaknem hat százaléka protestáns. Mintegy 15 000-en reformátusok, 10 000-en pedig evangélikusok. Ide lehet sorolni még — igaz, hiányosabb adatokkal — a szlovák evangélikus egyházat is, mely szintén szerepel a könyvben, és melynek 49 000 hívője van. De mivel 2002. évi adatokról van szó, az elvándorlás miatt óvatosan kell kezelni őket.

A Vajdasági protestáns kataszter a MILKO Egyesületben vásárolható meg. A kiadvány ára mindössze 150 dinár.

A nyitókép a szerző felvétele