Vajdasági könyveket a polcokra! (1.)

Vajdasági könyveket a polcokra! (1.)

Kiadóink az elmúlt évben sem ültek ölbe tett kézzel, rengeteg új könyvvel ajándékozták meg az olvasókat. Most ezekből szemezgetünk.

Először is a legnagyobb könyvkiadó, a Forum polcán néztünk körül, s ajánljuk kedves olvasóinknak is, hogy tegyenek így, szerezzék be azokat a műveket, amelyek felkeltették érdeklődésüket. Olvassunk több „hazait” 2019-ben!

A Forum Könyvkiadóból a tavalyi év során több mint húsz könyv került ki. Következzen ezek listája, s némelyikről egy pici leírás is.

Silling István—Silling Léda: Nyugat-bácskai Szűzanya-emlékek; Laura Barna: Vörösmetszés (fordította: Bognár Dorottya); Bálint Sándor: A közös sors felelőssége; Aracs — Arača; Srpski kao nematernji jezik. Zbirka tekstova i zadataka za nastavnike i učenike srednje škole; Losoncz Alpár: A hatalom(nélküliség) horizontja; Úton szőtt mesék (szerkesztette: Ondrejcsák Eszter, Horváth Futó Hargita); A 2016. évi Gion Nándor Novellapályázat antológiája; Ronan de Calan–Donatien Mary: Karl Marx kísértete (fordította: Kocsubej Alexander); Jean Paul Mongin–Marion Jeannerot: Szent Ágoston vallomásai (fordította: Szabó Marcell); Bordás Győző: A mi porunk; Jelena Lengold: Vásári mutatványos (fordította: Orovec Krisztina); Igor Marojević: Belgrádi csajok (fordította: Glavinić Vékás Éva); Csík Mónika: Szekrénylakók.

 

Mészáros Anikó: Epreskerti mesék

„Mészáros Anikó könyvének főhősei modern lány- (és nő)alakok, akik már nem a népmesék megmentendő királylányai, hanem sorsuk alakítói. Szerelemre áhítoznak, habos kakaót kortyolgatnak, baldachin alatt szunyókálnak, és mindennek nagy feneket kerítenek. Laktózérzékenység, expressz galambposta, szerdai bál és esti társasjáték — valódi mai mese, mely a régi és egyúttal az új »hagyomány« rózsaszín receptjét követi. A meseszöveg eper- és boldogságillatú, valódi menedék — akárcsak Eperke házikója.” (Herédi Károly)

 

Ivo Andrić: Jelek az út mentén (fordította: Radics Viktória)

Ha ezek a kicsiny, zavaros jelek nem is mentenek meg bennünket a bolyongástól és a megpróbáltatásoktól, könnyíthetnek rajtuk, és legalább annyiban segíthetnek, hogy meggyőznek bennünket: bármi történjék velünk, nem vagyunk egyedül, nem vagyunk sem az elsők, sem az utolsók.

 

Marko Čudić: Áthangolódások

„Az itt összegyűjtött elméleti, történeti és »nyelvközi« tanulmányok messzemenően igazolják tézisemet, hogy a műfordítást gyakorolni annyi, mint elgondolkodni a világ cifra dolgain. Marko Čudić kifejezőképessége — mindkét nyelven — tanulmányíróként is kitűnő. Szaktanulmányokként izgalmas gondolatmeneteket kapunk, amelyeknek regionális, és gyakran egyetemes érvényük is van. A műfordító és tanár egyszersmind nyitott, kritikai szellemű, faggatózó értelmiségi, aki fogalmakat tisztáz, de az égető kultúrpolitikai kérdésekhez sem rest hozzászólni.” (Radics Viktória)


„Negyedik, lendületes tanulmánykötetében Marko Čudić a szerb irodalom világbajnokainak munkásságát olyan szemszögből figyeli meg, ahonnan kevésbé látnak rá még a szakavatott kutatók is: a műfordítás prizmáján át. És nem pusztán tolmácsolásról esik szó ebben a kivételes érzékenységgel, finom észrevételekkel teli, olvasmányos stílusban, ám szakmailag magas szinten megírt könyvben, hanem a kultúra közvetíthetőségének örömeiről és akadályairól.” (Orcsik Roland)

 

Ricz Géza: PERIPHERIA 

Ricz témáit legtöbbször régi emlékek, az elmúlás, a pusztulás és az elhagyatott környezet inspirálják. Mindezek nosztalgikus és gyakran melankolikus hangulatot kölcsönöznek a műveknek. Egyes munkái gyermekkorának kelet-európai politikai és szociális atmoszférájához köthetőek. Született vonzódása a külvárosi és az ipari környezethez erősen meghatározza képi világát. Számos műve a természetes és a mesterséges környezet politikai, kulturális változások hatására bekövetkező küzdelmét tanulmányozza. Az Európai Unió és a Balkán határán felnövő művész korai munkáira nagy hatással volt ez a periferikus lét. A posztkommunista pusztulás és gyermekkori emlékei a háború sújtotta Jugoszláviából nyújtották az elsődleges inspirációt korai festményeihez, A határvidék fantomjai sorozathoz és több installációhoz…

 

Gobby Fehér Gyula: Mintha más írta volna

„Mintha az egész életem mással történt volna. Más járt a Hágliba pecázni, más turkálta föl a hatalmas tölgyek alját Cili nénivel gomba után kutatva, más puszilta meg Icuka nedves száját, miközben a fölnőttek verték a blattot a szabó asztalán. Mintha más írta volna ezeket a történeteket. Én csak szájtátva bámulom mindazt, ami történt, s közben múlik körülöttem az élet, szerencsére unatkozni nincs idő, mert újabb történet kezdődik, valaki azt is majd megírja, mintha maguktól születnének ezek az esetek, s magától alakulna könyvvé a róluk szóló szöveg.” (Gobby Fehér Gyula)

 

Vladislava Vojnović: Kecskefül (fordította: Rajsli Emese)

Pikareszk történet a fennmaradás módozatairól a világméretű szociális válság peremén. Stojanka, a nő, az anya, a nagymama már rég feladta ifjúkori álmait, két lábbal áll a földön a dél-bánáti végek egyik apró falujában: a gyerekei világgá mentek, egyedül neveli két unokáját a második millennium elejének zavaros időszakában. Az 1968. évi tüntetések idején a Beatles Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band című albumát hallgatva sodorja magával a szerelem, de a sors és saját döntése nyomán furcsa fordulatot vesz élete. Terhesen tér vissza a falujába, gyorsan férjhez megy, és tudja: hátralevő életében harcolnia kell a kishitűség, az önmegcsalás, a képmutatás, a kispolgári manírok, a patriarchális környezet, a meg nem értés és az aljasság ellen.

 

Szűgyi Zoltán: A lélek elindul

Szűgyi Zoltán válogatott költeményeinek gyűjteménye lírai önéletrajz „fehérben és énekelve”. Koncepciójában újraértelmeződnek az elmúlt negyven év darabjai, a táj- és istenközpontú vallomásversek, a barátsiratók, a gondnokfilozófiák, az EKG-szonettek és a pillangóhaikuk. A lélek elindul a lassú csendteremtés felé törekvő verseket foglalja magában, melyek hangtalan hangon, a vagyok időtlenségével hatnak olvasójukra.

 

Szegedi-Szabó Béla: Balzsam

A regény a középkorban, a Délvidéken, a Csecs-tónál játszódik. A mű a Balzsam család sorsát meséli el. A falualapító Simont magával ragadja egy számára addig ismeretlen, új identitás: a kőfaragás misztériuma. A gyönyörű Tara Mavra és Murcia Saturnius doktor alkimista tevékenységei közepette Balzsam Simon a saját útját járja, elvándorol egészen Ragúzáig. A falu azonban, melyet korábban ő maga hozott létre, aligha képes nélküle életben maradni. Kérdés, hogy sikerül-e neki még idejében visszatérnie? Erre csak Murcia Saturnius tudja a választ…

 

Sinkovits Péter: Verkli

„Voltaképpen talány, hogyan és mikor kerül az ember kezébe egy-egy könyv. Olykor találomra érkezik, szinte rejtélyes módon, egy cím kelti fel talán a figyelmünket, esetleg életrajzrészlet vagy egy szövegfoszlány; beleolvastunk valahol, elsőre fel se tűnt, s csak később tudatosul, hogy azonnal megrendített, amire persze ma már oly kevés a példa. És akkor nyomozni kezdesz megfeszített emlékezettel.” (Sinkovits Péter)

 

Igor Kolarov: Pingvinkalauz (fordította: Orovec Krisztina)

Pingvinkalauz (Priručnik za pingvine) szövegei vidámak, viccesek és edukatív jellegűek. Abszurd humorukkal mind a gyermekek, mind a felnőttek számára izgalmasak. A néhány soros, meghökkentő történetek elgondolkodtatnak, a szeretet, az önzetlenség szépségét, az életöröm és a derű gyógyító erejét hirdetik. Igor Kolarov a Vreme hetilapnak adott interjújában így nyilatkozott a gyerekirodalomról: „Lényegi mivolta az építő jellegben ragadható meg. Ha a felnőtteknek írt irodalom lyukakat ás a már létező rendben, a gyermekirodalom facsemetéket és virágpalántákat ültet ezekbe.”

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A cipő mint szülőföld
Irodalom
A csendélet hálójába szőtt versek
Irodalom
Facebook

Támogatóink