— Nálunk nincsenek folyók, hegyek, nagy kiterjedésű erdők, mint Szerbia bizonyos részein, melyek közkedvelt turisztikai célpontok. Mivel a turisták érdeklődést mutatnak Tóthfalu iránt, elhatároztuk, hogy elhozzuk ide a folyókat, a hegyeket, és egy mini-Vajdaságot hozunk létre. Egyesületünk hagyományápolással, rendezvényszervezéssel, idegenforgalommal foglalkozik. Ingyenes kirándulásokat szervezünk Budapestre, Erdélybe, Temesvárra, Eszékre, Vukovárra és még számos helyre. Sok mindent láttunk, és úgy gondoltuk, mi is csinálunk valamit. Megkérdeztem a többieket, mit szólnának, ha a pályázaton nyert támogatást nem utazásra költenénk, hanem két éven át félretennénk, és belevágnánk tervünk megvalósításába. Ötletünket elmondtam Utasi Jenő atyának, aki kijelölt számunkra egy 25 x 50 méteres parcellát az egyház tulajdonából, ahol létrejöhet a mini-Vajdaság — mondta Faragó Zoltán ötletgazda, a kezdeményező Szabó Dénes Egyesület elnöke.

A tervrajz elkészítésére, a kerítés kialakítására és a sövények ültetésére tavaly nyertek eszközöket egy pályázaton. A megvalósításhoz vezető munkálatokat négy fázisra osztották, mely akár tovább-bővíthető. Az első fázis a tervrajz elkészítését foglalta magában, mely már megvalósult. A második fázis keretében a domborzatot alakítják ki.

— Ez a fázis a legnehezebb. Szükség van kézi erőre, így erre a fázisra, azaz a domborzat kialakítására önkénteseket toborzunk. Hirdetéseket adunk fel, a már itt járt diákcsoportokat megkérdezzük, volna-e kedvük önkéntes munkát vállalni. Magyarországon a középiskolásoknak az érettségihez feltétel a 40-50 órányi önkéntes munka, melyből valamennyit eltölthetnének nálunk. Civil szervezetként igazolást tudunk adni, hogy a diák nálunk önkéntes munkát végzett. A falusi turizmussal foglalkozó helyieknél szállásról, a kollégium konyhájában napi három étkezésről gondoskodnánk, a napi munka után pedig különböző szabadidős programokat szerveznénk. Elvinnénk őket Újvidékre, Szabadkára, az aracsi pusztatemplomhoz, Zentára, este pedig tábortüzet gyújtanánk. A toborzás már folyik, a második fázis munkálatai a tervek szerint július elejétől augusztus utolsó napjáig tartanának. Két hónapon át két helyi szakembert alkalmaznánk, akik irányítanák a munkálatokat. Naponta 5-10 önkéntesre lenne szükségünk, hétvégenként nem dolgoznánk — tudtuk meg.

A harmadik fázis a sétaösvények és a műtárgyak (padok, szemeteskukák, információs táblák, asztalok, kilátók) kialakítását foglalja magában, a negyedik fázis pedig a makettek elkészítését, a városok és a várak kicsinyített változatának létrehozását tartalmazza. A nagyobb vajdasági városok jellegzetes épületei (a többi közt a szabadkai városháza, az újvidéki Mária neve templom), jelenlegi és egykori várak (például a péterváradi vár, galambóci vár), hidak (régi római hidak, jelenkori hidak, a II. világháború alatt lebombázott hidak) is megtalálhatóak lesznek a mini-Vajdaságban, de természetesen nem hiányoznak a folyók sem, így a Duna, a Tisza, a Száva és a Dráva is ott hömpölyög majd a téglalap alakú területen.

— Az idelátogatók legalább másfél-két óra alatt járják be a mini-Vajdaságot, melyet mi Duna-makettnek is nevezünk, hiszen a Duna lesz a fő folyónk. A látnivalóknál helyi személyek várják majd a turistákat, és tájékoztatják őket arról, hogy éppen melyik nevezetességet látják, mit kell tudni arról az épületről, várról. Minden folyóhoz egy fél méter magas, szakállas, izmos szobor kapcsolódik, melyet a folyó szellemének neveztünk el. A szobrok egy vödröt tartanak, melyből a Duna a mederbe folyik. A folyókat egy 7000 literes tartály nyeli el, a búvárpumpa pedig a föld alatt, a csővezetéken át juttatja vissza a vizet a folyó szelleméhez. Télen leengedjük a vizet, a tartályt és a folyómedreket pedig kitisztítjuk. A területen szabadtéri történelem- és földrajzórát is lehet tartani. Rengeteg lehetőséget tartogat a mini-Vajdaság — ecseteli Zoltán.

Ha a munkálatok a tervek szerint haladnak, akkor a létesítmény három év múlva nyithatja meg kapuit a látogatók előtt. Az illetékesek a domborzat kialakítását tartják a legnehezebb feladatnak, hiszen méretarányosan kell megalkotni a Tarcal-hegyet, a Verseci-hegyeket a három csúccsal, az egyik tetején a kis tornyocskával, a verseci várral. A kertészek gondoskodnak róla, hogy a megfelelő növények az őket megillető helyre kerüljenek, köveket raknak le, sőt a szabadkai homok tetejére a Delibláti-homokpusztáról származó homok kerül. Mindennek pontosan olyannak kell lennie, mint a valóságban. A tóthfalusi templomküszöb egy szinten van a magyarkanizsai templom tornyán lévő kereszttel, amit a mini-Vajdaságban is érzékeltetni kell.

— Erre a projektumra sok minden építhető. A helyi fiataloknak tanácsoltam, hogy tanuljanak meg jobban szerbül, hiszen érkeznek ide magyarul nem beszélő diákcsoportok is, melyeket majd ők vezetnek körbe. Számításaink szerint ezzel is néhány új munkahelyet teremtünk majd, ami fontos a magyarság megtartása szempontjából. Nyaranként több turistacsoportot várunk majd, így a falusi turizmusra építő helyiek is jobban feltalálhatják magukat, az ő életük is könnyebbé válhat. Később állatsimogatóval kiegészült házi állatkertet is ki lehetne alakítani a mini-Vajdaság körül. A lakosok helyi termékeket állíthatnának elő, melyeket majd a turisták elfogyasztanának, megvásárolnának. A turizmus korlátlan lehetőségeket tartogat — mondta Faragó Zoltán, a mini-Vajdaság ötletgazdája, a Szabó Dénes Egyesület elnöke, a tóthfalusi helyi közösség turisztikai megbízottja.

Az önkéntes munkát vállalók a szabodenesegyesulet@yahoo.com címen vagy a 064/491-72-81-еs számon érdeklődhetnek.

Kattintson az alábbi képre, és olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Tibor