home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Útjaink elváltak, de a gyökér közös
Tomek Viktor
2010.11.24.
LXV. évf. 47. szám
Útjaink elváltak, de a gyökér közös

Pál Károlyt a közelmúltban Kunhegyes díszpolgárává avatták. Szerinte ez az elismerés mindazoknak szól, akik az elmúlt években valamilyen módon tettek azért, hogy Kunhegyes és Bácsfeketehegy újra egymásra találjon. Jóllehet kétségtelen, hogy Pál Károlynak elévülhetetlen érdemei vannak abban,...

Pál Károlyt a közelmúltban Kunhegyes díszpolgárává avatták. Szerinte ez az elismerés mindazoknak szól, akik az elmúlt években valamilyen módon tettek azért, hogy Kunhegyes és Bácsfeketehegy újra egymásra találjon. Jóllehet kétségtelen, hogy Pál Károlynak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy szoros kapcsolat épülhetett ki e két település között. Pál Károly, aki egyben a Vajdasági Magyar Szövetség ügyvezető alelnöke, a kishegyesi képviselő-testület elnöke, a bácsfeketehegyi művelődési élet egyik fáradhatatlan vezetője, a díj átvétele után nyilatkozott lapunknak. A két település - Kunhegyes és Bácsfeketehegy - közötti kapcsolt nem új keletű, ezt a viszonyt leginkább az a kettős kopjafa jelképezi, amely 1995-óta hirdeti a két nép közös eredetét.
- Mindenkinek tartoznia kell valakihez. Tartozni kell a családhoz, az utcához, a faluhoz, a közösséghez, ahol élünk, az egyházhoz, a vallási gyülekezethez. 225-éve 217 család a jobb élet reményében elhagyta Kunhegyes városát, s a kirajzottak Feketehegy-pusztát szemelték ki maguknak új otthonul. Májusban érkeztek ide, és mielőtt beköszöntött volna a tél, 210 házat építettek fel. A vagyontalan emberek új életet kezdtek itt. Művelték a földet, idővel templomot és iskolát is építettek, és 150 évig szinte semmilyen kapcsolat nem volt a két település között. Kunhegyes elöljárósága olyan döntést hozott, hogy - mivel ezek a lázongó emberek köszönés nélkül elmentek, s az adóikat sem rendezték - 20 pálcaütésre ítéli mindazokat, akik visszatérnek, sőt azokat is, akik befogadják őket.
* A két település mikor talált újra egymásra?
- Ágoston Sándor néhai református püspök úr 150 év után visszatért a faluba, hogy meghívja Kunhegyes vezetőséget arra az ünnepségre, amit a kirajzás 150. évfordulójára szerveztek Bácsfeketehegyen. Ez a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság idején történt, és sajnos a találkozó nem jött létre, mert az akkori hatalom nem engedélyezte a kunhegyesi küldöttségnek, hogy átlépje a határt. Ettől függetlenül Bácsfeketehegy magyar lakossága - a svábok az 1820-as években telepedtek le a faluban, majd a második világháború után elüldözték őket - megünnepelte a kirajzást. Azóta a két egyház között folyamatos a kapcsolat. Ez a kötelék később gazdasági szinten is megnyilvánult: a bácsfekethegyi mezőgazdasági birtok együttműködött a kunhegyesi termelőszövetkezettel. Cserelátogatásokat, csereüdüléseket szerveztek. A magyarországi rendszerváltás óta pedig szélesebb körben is kiteljesedett ez a kapcsolat. Ma már iskoláink és intézményeink között is szoros a kapcsolat. Kölcsönösen látogatjuk egymás rendezvényeit. Diákjaink minden évben egy hetet Kunhegyesre töltenek, az ottani fiatalok pedig ide jönnek. A célunk az, hogy ebből a kapcsolatból mindkét településnek haszna legyen.
* A kettős kopjafa mit jelképez?
- Kunhegyesen a református templom előtt áll a kopjafa, Bácsfeketehegyen pedig az országos református egyház központi otthonának, a valamikori árvaháznak a kertjében, egy jelképes kunhalmon. A kettős kopjafát, a történelmi jelképet Sárándi István feketicsi és Szelekovszky István kunhegyesi fafaragók készítették. A kétágú akácfából készült alkotás a Kunhegyesen maradtak és a Bácsfeketehegyre elszármazottak sorsának jelképe: útjaink elváltak, de a gyökér közös. A kopjafa egy kun lovast ábrázol, ami az egy törzsből fakadás, majd az elválás szimbóluma.
* Mi volt az Ön szerepe a kapcsolatteremtésben?
- Amikor a magyarországi rendszerváltozás után a kapcsolatfelvétel megtörtént, jómagam tanácselnöki tisztséget töltöttem be. Ekkor alapoztuk meg a kapcsolatot a két település között, és azóta ez elmélyült, hiszen nagyon sok ember és család, nagyon sok intézmény ápolja. Nagyon fontos az is, hogy kétszáz év eltelte után nagyon sokan megkeresték és meg is találták a másik településen élő családtagjaikat.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..