A falu nyugati bejárata
Mottó: ''Egyedül félszárnyú angyalok vagyunk, s csak úgy tudunk szárnyalni, ha összekapaszkodunk.” (Ismeretlen)
Ürményháza (Jermenovci) egy viszonylag fiatal dél-bánsági, zömében (69,11%) még mindig magyarlakta falucska, amelynek egyaránt viharos múltja és jelene a benne élok megmaradási vágyáról tanúskodik. Telepítését a krónikák 1817-re teszik, nevét pedig arról az Ürményi József kincstári jószágigazgatóról kaphatta, akit - habár a falu lakosaira Szeged környéki kirajzásuk ellenére sohasem volt jellemzo az ''ö”-zo nyelvjárás - jobbára ''Örményi”-nek mondtak. Táptalajt adva ezzel a Trianon utáni új ''keresztapák” tévedéséhez, holott a szerb fordításban szereplo örmények (Jermeni) sohasem éltek a kézi munkával megásott Mária Terézia-csatorna (ma DTD-csatorna) bal oldalán. Csupán egy olyan ide telepített - majd itt felejtett -, szívósságában is többszörösen bizonyító nép töredéke, amely sikeres munkájához még ma is a Teremto közbenjárását kéri. Innen az az obligátnak napjainkban már aligha mondható pillanatkép, hogy falubúcsú napján dologidoben is megtelik a Szent Anna-templom, melynek alapkövét százhuszonnégy évvel ezelott, 1886. június 17-én helyezték el. A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Ürményházán 817 felnott élt, ami papíron még napjainkra is több mint ezer benne élo, tíz-egynéhány nemzethez tartozó polgárt jelent. Egyes becslések szerint a faluban ma csaknem kétszáz embernek van állandó munkahelye! Persze, ilyen számadatok nyilvánosságra hozásakor az is helytálló kérdés, hogy a saját földjükön gazdálkodó földmuvelok besorolhatók-e egyáltalán ebbe a kategóriába. A Zichyfalva (Plandište) községhez tartozó falunak 2909 hektár megmuvelheto területe van, a mezogazdasági magánszférában dolgozók száma pedig meghaladja a százat.

Faluközpont községházával és rózsafákkal
Adatközlo beszélgetotársunk Soós István, az ürményházai helyi közösség tanácselnöke volt, aki nemcsak a legutóbbi nemzeti tanácsi választásokon is indult Humentis civil szervezetnek az elnöke, hanem több magánvállalkozás tulajdonosa is, s aki a muanyag csomagolóeszközök gyártására szakosította magát. Csúcsidoben, hírlik, olykor 170-en is dolgoztak nála.
- Munkahelyek híján még a legszívósabbak is elhagyják a falut, jobb, könnyebb megélhetés után nézve. Itt most nem feltétlenül tömeges elvándorlásra kell gondolni, de ilyen kis közösség esetében hosszú távon bizony jelentos vérveszteség minden ilyen lépés. Ráadásul a helyben maradó fiatalok is egyre nehezebben hajlanak a családalapításra, s ha vállalnak is gyereket, legfeljebb kettot. És ez már eleve megfelezheti a falu népességét pár évtizeden belül!
Merész terveket dédelgetünk, egyelore csak annyit árulnék el, hogy egy holland partner beruházási projektummal kopogtat nálunk. Egy olyan új, koleszterinmentes sertéshús-eloállítási technológiát kíván behozni a faluba, amely minden szempontból eleget tesz majd a HACCP szigorú követelményeinek. A projektum elso szakaszában minden kooperáns a saját objektumait használná a termelésben, a késobbiekben pedig akár a farmépítés is számításba jöhet. Állatorvosi ellátással, modern takarmánykeverovel, a legszigorúbb higiéniai követelményeknek megfelelo vágóhíddal és húsfeldolgozó üzemmel... Egy falubelink családi vállalkozásában már folyik ez a munka, de ha lesz rá ''vevo”, akkor akár további 30-40 új munkahelyrol is hírt adhatunk a közeljövoben.
A zömmel agrárorientáltságú Ürményháza határában 1952. november 9-én tört fel elsoként a koolaj a Vajdaságban, új perspektívákat kínálva az elszigeteltségébol hirtelen kibontakozó falunak. Ipari vágány épül a falutól alig pár kilométerre, a középületek villanyáramot kapnak, megalakul a földmuves-szövetkezet, majd az pénzeszközök társításával a mozi- és a színházterem építése is megindulhat. A múlt század hatvanas éveiben felhúzott takarmánykeverot mára már csak a hazatéro gólyák veszik igénybe, s az ugyancsak akkortájt épült, a falut a szomszédos szlovák Újsándorfalvával (Janošik) összeköto betonhíd 2001-tol már egyfajta turisztikai látványosság s. Az alibunari községgel együttmuködve ezen a ponton kerül minden év szeptemberében megrendezésre egy nemzetközi jellegu horgászverseny. Régi fájdalom viszont, hogy a néhai önigazgatási párthatalom csak nagyon rövid idore engedélyezte a koolajkutatások során felbukkanó, ásványokban és jódban gazdag termálvízzel való gazdálkodást a faluban. A gyógyvíz korszerubb körülmények közötti intézményesített hasznosítására pénz híján mindmáig nem kerülhetett sor. S az sem elhanyagolható, hogy az olajkutakon dolgozók idosebbjei immár napi készültségben várhatják a könyörtelen végzést: eddig volt!
Házigazdámnak a nyilvánossággal megosztandó gondolatai között természetesen ott szerepeltek a kommunális és infrastrukturális gondok is. A szemét kihordását a zichyfalvi kommunális vállalat végzi, a szolgáltatás megfizettetése háztartásonként történik, alkalmanként pedig a falu nyolc utcája aszfaltburkolatának a javítására is sor kerül.
- A falu építési és fejlesztési stratégiájában a katolikus templomra, a helyi általános iskola épületére, a néhai községi Agrobanat MIK tulajdonát képezo kultúrházunk renoválására és bovítésére, valamint az új artézi kút fúrására helyeztük a hangsúlyt. Hadd ne mondjak számokat, de a Tartományi Nagyberuházási Alapnál pályázat útján megnyert pénzösszeg többmilliós tételre rúg.
A falu templomának renoválása hat évvel ezelott kezdodött el, eddig új tetore és mennyezetre futotta, valamint szigetelésre és a belso falak újravakolására. A falu elso iskolája 1833-ban épült meg, annak a helyére 1874-ben került új épület, amiben, csekély változtatásokkal, még ma is folyik a foggal és körömmel visszahozott, minden megpróbáltatás dacára helyben tartott nyolcosztályos oktatás. Az idei tanévben mindössze nyolc diák ballagott, de a tanulók kis létszáma miatt, sajnos, már hosszú ideje kombinált tagozatokon folyik a munka az alsó tagozatokon.
- Az ürményházi Petofi Sándor Muvelodési Egyesület 1996-ban jegyeztette be magát újra - kapcsolódott be a beszélgetésbe a feleség, Soós Valéria is, aki az egyesület gyermekcsoportját vezeti. Karácsony táján a dél-bánsági régió Betlehemes találkozóin lépnek fel, de évközben is várják a közönséget színvonalas alkalmi irodalmi összeállításokkal. - Örömünkre szolgál, hogy gyerekeink már 5-6 éves korukban bekapcsolódnak a helyi muvelodési életbe, ezzel is vállalva nyelvü(n)ket, magyarságu(n)kat. A felnottek közül legfeljebb 15-20 ember aktív részvételérol adhatunk számot házon belül. Évi rendszerességgel szerepelünk továbbá a dél-bánsági magyar muvelodési egyesületek szemléjén is, amire dr. Virág József készíti fel fiataljainkat.
Egyébként e vándor jellegu szemlének, a 9., illetve 19. alkalomkor Ürményháza adott otthont, s a helyi események palettájára az Ürményházi Ifjúsági Klub rendezvényei is megannyi gazdag színárnyalatot vittek fel! Sajnos, újságkivágások orzik csupán a valamikori pezsgo kulturális életet, amikor felnott és gyermek citeracsoport és asszonykórus is muködött. Nemkülönben az 1996 és 1998 között szervezett Dél-bánsági Népzenei és Nyelvmuvelo Tábor, s megannyi más helyi, közösségépíto megmozdulás emlékét. Amelyekhez, már félszárnyúságu(n)kból eredoen is, minden idoben szükség volt az összekapaszkodásra. Ürményházán is.