Ismét megtartották a Máértet, avagy a Magyar Állandó Értekezletet, amely intézmény, mint ismeretes, igencsak parkolópályára került a szocialista kormányzás idején. A Máért egyébként a határon túli magyar nemzeti közösség demokratikus legitimitással rendelkező képviselője és a magyar-magyar együttműködés törvényes politikai összehangolója. A magyar kormány a Máért ülései alapján alakította ki egyebek között azokat a szakértői bizottságokat, amelyek a határon túli magyarsággal fenntartott oktatási, kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére készítettek ajánlásokat. Az üléseknek nagyon fontos jelképes, esetenként pedig kézzelfogható jelentőségük van, de mint jelen esetben is, ezek az értekezletek sokszor attól hangosak, hogy ki van jelen rajtuk, vagy hogy ki kit nem hívott meg rájuk, azaz melyik az a szervezet, amely felkerült vagy lekerült a meghívottak listájáról. A most megtartott ülésre a következő szervezetek kaptak meghívást: Romániából az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja, Szerbiából a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Horvátországból a HMDK és a Magyar Egyesületek Szövetsége, Szlovéniából a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Nyugat-Európából a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, az USA-ból az Amerikai Magyar Szövetség és a Magyar Emberi Jogokért Alapítvány (HHRF), Kanadából a Kanadai Magyar Kultúrközpont és a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, Latin-Amerikából a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége, Ausztráliából pedig az Új-dél-walesi Magyar Szövetség.
A legnagyobb visszhangot a szlovákiai Híd párt mellőzése keltette. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a magyar kormány felelős azért, hogy kit hívnak meg a Magyar Állandó Értekezletre. Kifogásolta, hogy ő nem hívták meg, bár elismerte, hogy Semjén Zsolt korábban jelezte neki: a Máértra csak etnikai alapú pártok kapnak meghívást, továbbá közölte vele, hogy a meghívott szervezeteknek is ez volt a kérésük. Bugár Béla sérelmezte Semjén Zsoltnak azt a kijelentését is, amely azt sugallja, hogy A Híd párt nem képviseli a magyarok érdekeit. Rámutatott: ma a Híd az egyetlen olyan párt Szlovákiában, amely képes a magyarok érdekekeit képviselni a parlamentben, és mint fogalmazott, ezt számos eddigi lépésük - például az állampolgársági ellentörvény módosítására vonatkozó javaslat - is tanúsítja. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint a Híd azért nem kapott meghívót, mert nemcsak a magyar érdekek képviselete végett alakult meg.
A meghívottakkal azonban Semjén Zsolt tudatta: az új Máért olyan, mint amilyen egykor volt, lényegi változás nem történt benne. Mind formailag, mind szellemiségében ugyanaz maradt, miközben egy asztalhoz ülhetnek a magyarországi és a határon túli politikai szervezetek. A legaktuálisabb témák között a státustörvény módosításának az előkészítése és a határon túlra irányuló oktatási-nevelési támogatással kapcsolatos kérdések szerepeltek, de szó esett Magyarország küszöbön álló uniós elnökségéről és a következő Máért ülésének lehetséges időpontjáról is.
Semjén Zsolt az értekezleten kijelentette: ''A magyar állam célja az, hogy a magyar emberek életminősége javuljon, és hogy a magyar nemzet fennmaradjon. Ha Románia megteheti, hogy havi tízezer útlevelet ad ki, nagyrészt Európai Unión kívüli románok részére, akkor Magyarország is megteheti ugyanezt. Tehát álláspontunk az, hogy nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más népnél sem. Amit más nemzeteknek szabad, azt nekünk is szabad.”
A magyar kormány éppen emitt indított egy honlapot (http://allampolgarsag.gov.hu/), melyről letölthetőek a kettős állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumok. A hat esztendőt követően megtartott magyar-magyar összejövetel Orbán Viktor miniszterelnök beszédével zárult.