Új társulati tag a Kosztolányiban

Új társulati tag a Kosztolányiban

Ha június, akkor az iskolák és a színházak egy rövid időre bezárják kapuikat. Azaz a nyárra. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház csapata is hasonlóan tett, az Urbán András rendezte A démonok városa című előadással, lángossal és borral búcsúzott a 2014/15-ös évadtól. Urbán András rendező elmondta, nem volt könnyű évaduk.

* Hogyan értékeled az elmúlt évadot a magad és a KDSZ szemszögéből?

— Az elmúlt évadban rengeteget dolgoztam rendezőként, emellett a Kosztolányi-színházat is — gyakran távolról, de — vezettem. Ha ott vagyok, ha nem, mi az irodában dolgozunk, gőzerővel folyik a pályázás és a szervezés. Azt hiszem, mindkét szemszögből sikeres évadot tudhatok magam mögött, illetve tudhatunk magunk mögött. Rendezőként a Kosztolányi Dezső Színházban kezdtem az ősszel, bemutattuk a Spanyol menyasszonyt, mely Lovas Ildikó regényéből készült. Aztán következett Katona József Bánk bánja az Újvidéki Színházban, majd Belgrádba utaztam, és a Bitef Színházban megrendeztem a Rövid történet az Antikrisztusról című előadást. Ezután Rijekába (Fiumébe) „költöztem”, ahol az Állatfarmot rendeztem a Horvát Nemzeti Színházban, és az évadot Mariborban, a Szlovén Nemzeti Színházban zártam a Drakula című előadással. Ami engem illet, ezek voltak az állomások az évadban.

* Egészen szépen körüljártad a volt jugoszláv tagállamokat az elmúlt években. A Kosztolányiban is volt még két bemutató.

— Így van. A Kosztolányi-színházban három bemutatóra került sor, a Spanyol menyasszonyt már említettük, emellett egy fiatal rendező, Andrej Boka állította színpadra a Csend című előadást, illetve Kovács Frigyes Molnár Ferenc Liliom című művét. Ami az anyagiakat illeti, talán soha nem volt még ennyire bonyolult a bürokrácia, mint az idei évtől kezdve. Az embernek sokszor csak ahhoz van kedve, hogy mindent abbahagyjon, ami színházigazgatással kapcsolatos, hiszen belefulladunk a bürokráciába. Nehezen is győzzük a színházban, egy ilyen típusú túlterheltség folyamatosan érezhető. Novemberben megtartottuk a hatodik Desiré Central Station Fesztivált, mely szerintem továbbra is pozitív tendenciát mutat, fejlődik, bekerült az Európa a fesztiválokért, a fesztiválok Európáért nevű projektumba, illetve Todor Manojlović-díjban is részesült, szóval szerintem a színház igen jó évadot zárt. Lehet, hogy nem a legsikeresebbet, hiszen bizonyos fesztiválokon nem voltunk jelen, de másokon, egészen újakon igen. A cetinjei MIT fesztivál vagy a belgrádi Štrih fesztivál is meghívta az előadásainkat, tehát vendégjátékokban az idén sem volt hiány.

* Kucsov Borisz lett az új társulattag, hiszen Mezei Kinga az Újvidéki Színházban kezdett el dolgozni.

— Így van. Borisz már több előadásunkban játszott, korábban jelezte is, hogy érdekelné a színházunk, de szabadúszóként dolgozik, amíg üresedés nem lesz. Ez most megtörtént. Már ő képviselte a színházat Mészáros Gábor mellett a Via Negativa Manipulációk című előadásában, mely több ország művészével készült koprodukcióban. Egyértelmű volt, hogy ha lehetőségünk adódik, akkor ő lesz a színház új tagja. Hozzáteszem, hogy lesznek még változások a társulat összetételében, de ez majd csak az ősszel fog kiderülni.

Tekintse meg a Kosztolányi Dezső Színház évadzáró műsorán készült fotókat is: http://hetnap.rs/galeria/A-Kosztolanyi-Dezso-Szinhaz-evadzarojan-2591.html

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A végzet asszonya(i)
Színház
Minek a szív…
Színház
Facebook

Támogatóink