Az alternatív energiaforrások használata a környezettudatosságon kívül gazdaságosabb is — igaz, ez csak több évtized után megtérülő befektetés. A harminc-negyven évre megvásárolt nyugalom azonban felbecsülhetetlen.
Egy ilyen alternatív energiaforrással, a hőszivattyúk telepítésével foglalkozik Szabadkán és Vajdaság területén, illetve a szélesebb régióban dr. Nyers József műszaki fejlesztő, az Óbudai Egyetem és a Szent István Egyetem tanára is, aki a geotermális energia előnyein kívül más alternatív lehetőségekről, illetve a jövő energiaforrásáról is beszélt.
* Mindenekelőtt melyek a hagyományos energiaforrások, és miért szükséges ezek mellett/helyett alternatívakat találni?
— A hagyományos energiaforrások mindenki számára jól ismertek, azok a fosszilis tüzelőanyagok: szén, fa, mezőgazdasági hulladék, de ide tartozik a nafta és annak származékai is, tehát a kőolaj. Ezek elapadóban vannak, igaz, gyerekkorunk óta mondják, hogy kiürülnek a tartalékok, ehhez képest még most is több millió köbmétert termelnek ki naponta. De minden kimerül egyszer, ezért hoztak új szemléletet a megújuló energiaforrások használatával. Ezekkel meg az a gond, hogy meglehetősen magas kezdeti befektetéssel járnak, hiszen ezeknek az energiaforrásoknak mind az energiasűrűségük, mind az energiaszintjük igen alacsony, tehát nagy mennyiségű tömeget kell felhasználni, ezért a berendezések elég drágák.
* Melyek a nálunk is elérhető alternatív fűtési lehetőségek?
— Forrásként említeném a biomasszát, de nem abban az értelemben, ahogy most használjuk. A biomassza alapja bármi lehet, az istállótrágyától kezdve szalma, szár és mindenféle mezőgazdasági maradék. Viszont itt nem égetésről, oxidációs folyamatról van szó, hanem egy fermentációs — tehát biológiai — folyamatról, mikroorganizmusok lebontásával. Ezáltal metángáz képződik, és rendkívül jó minőségű humusz, biotrágya. Nagyon fontos lenne Vajdaságban, hogy ebbe az irányba mozduljanak a befektetések, hogy a politika felfigyeljen erre. Ez meglehetősen költséges, mert egy teljes üzemről van szó: fermentációs berendezés kell hozzá, nagy méretű, gáz- és hőszigetelt tartály, melyben ez a folyamat lejátszódik, illetve gáztároló és egy gázmotoros villamosáram-fejlesztő berendezés. Mindezzel együtt már egy nagyon korszerű biomassza-feldolgozó üzemről beszélhetnénk, mely hő- és villamos energia előállítására alkalmas.
* Önök viszont a föld hőjét hasznosítják a berendezéseik által.
— A geotermális energia megint csak nagyon fontos. Ennek a kiaknázása kétféleképpen történhet: vannak mély és alacsony furatok. Az előbbi esetében körülbelül 500 méter mélyen található meleg víz, de ez a rétegektől függ, van, ahol már 350 méternél is van langyos víz, például Szabadkán, a Kiserdőnél. Ami viszont most szerencsére nagyon elterjedőben van Vajdaságban is, az a hőszivattyúk alkalmazása. Ezek sekély furatok (40 méterig), melyekből ki lehet aknázni a vizet, majd visszasajtolva azt egy másik nyelőkútba felhasználni a hőszivattyút. Ez egy rendkívül gazdaságos, viszonylag alacsony szintű beruházást igényel, viszont az energia- és a gazdasági hatékonysága meglehetősen nagy. 1 kWh villamos energiából legalább 3-4 kWh hőenergiát lehet előállítani. A különbség a talajból jön. Nem perpetuum mobiléről van szó, mint azt eleinte gondolták, hanem egyszerűen arról, hogy a talajból kinyerjük azt a hőt, amely lényegében a magmában képződik egy nukleáris folyamat következtében, és amely úgyis veszendőbe megy, kisugárzódik az éterbe. Most az történik, hogy ezzel a berendezéssel bizonyos ideig fenntartjuk ezt a hőt. A hőszivattyús berendezéseket már évek óta gyártjuk, az elsőt 1982-ben telepítettem, mely azóta is működik itt, a pincében.
* Mi a helyzet a szél- és a napenergiával?
— A napenergia esetében közvetlen sugárzással jövő energiáról van szó. Panelok, illetve kollektorok segítségével gyűjtik be, és kétféleképpen lehet hasznosítani: meleg vizet állíthatunk elő belőle, ezzel lehet fűteni és hűteni, másik formája pedig a villamosenergia-előállítás. Az egyetlen gond itt is az, hogy meglehetősen költséges a berendezés, az élettartama pedig korlátozott, legfeljebb 15 év, azután kiégnek a fotoelektronikus cellák. A legkevésbé a szélenergiát lehet hasznosítani, egyúttal ez a legdrágább is, nálunk alig terjed. Összetett berendezések kellenek hozzá. Villamos energiát kell előállítani, majd betáplálni a hálózatba. Kötelező lenne központilag átvenni, de kérdés, hogy kifizetik-e, vagy sem. Megújuló energiaforrásként megemlíteném még a nukleáris energiát, mely a jövő energiaforrása. Igaz, nem ebben a formában, melyet most használnak, nem fisszióval, vagyis hasadással, hanem fúzióval, tehát magegyesítéssel. Ennek az a hatalmas előnye, hogy nincsen sugárzás- és robbanásveszély. Ez a folyamat rendkívül magas hőfokon megy végbe, és ha bármilyen baj történne, akkor nem indul be egy láncreakcióval, illetve robbanással végződő nukleáris folyamat, hanem egyszerűen csak leáll a rendszer. Gamma-sugarakat bocsát ki, melyeket már egy félméteres betonfallal le lehet szűrni. Ez a jövő, megoldja az energiapótlást, semmi másra nem lesz szükség, de körülbelül harminc év múlva várható.
* Vajdaságban a polgárok jellemzően a legolcsóbb fűtési lehetőségeket keresik. Anyagi szempontból melyik befektetést ajánlaná?
— Egyértelműen a hőszivattyút, sekély furatokkal. Vannak persze előfeltételei a használatának: mindenekelőtt az épületek hőszigeteltsége, de erre manapság már egyébként is nagy gondot fordítanak. Jó hőszigeteltség esetén egy 200 négyzetméteres házban az egész rendszernek a kialakítása 6500-7000 euró. Nálunk ez soknak számít, de negyven évre nyugodt az ember. Önműködő vezérlője van, mely a belső hőmérsékletváltozásra reagál. Tökéletes a fűtés és hűtés szempontjából is, ezenkívül másra nincs is szükség.
* Milyen a népszerűsége régiónkban a megújuló energiaforrásoknak, és mi az oka annak, hogy nem terjedtek el még nagyobb arányban a környékünkön?
— Az emberek eleinte meglehetősen bizalmatlanok voltak ezen a téren. Az első padlófűtést 1978-ban építettem be. Szerbiában az elsők között volt, de akkoriban még nem hittek benne. A hőszivattyúról nem is beszélve. Az intézmények esetében a magáncégek már érdekeltek, de a politika nem. Nem alkalmazzák a szakembereket, és egyáltalán nem érdekli őket az energetika, pedig sokat lehet vele spórolni. Ott van például az épülő színház. Nemcsak a kinézete, de az energetika szempontjából is tragédia, a hatalmas üvegfelületek miatt. Gyártanak már olyan üvegeket, amelyekkel 1/20-ára csökkenthető a hőveszteség, de kétlem, hogy a színházban ilyen van, úgyhogy annak az épületnek a hőigénye meglehetősen magas lesz.
* Az alternatív energiaforrások újításaiban és fejlesztésében hol tartanak a vajdasági mérnökök, mennyire versenyképesek?
— Mint minden szakmában, itt is vannak, akik jók, követik a fejlesztéseket, és vannak, akik hagyománytisztelők, önfejűek, és fogalmuk sincs az egészről. Vannak fejlesztések, mi is csinálunk új dolgokat, most például optimalizációval foglalkozunk. Ez tudományos munka, melyben ezen a területen valóban vezetők vagyunk. Most készítem az akadémiai doktorit, és azon belül a doktoranduszaimmal is ezt a témakört dolgozzuk fel. Nyers Árpád, a fiam, most fogja megvédeni a doktori disszertációját, a munka egyik részét vele végeztük el. Egy másik ágon ehhez a témához kapcsolódik majd Pék Zoltán is. Arról van szó, hogy a hőszivattyúhoz egy keringtetőt és egy további szivattyút kell illeszteni. Megvan, hogy mennyi az energiaoptimum, vagyis milyen teljesítményűnek kell lennie ahhoz, hogy a legnagyobb energiahatékonysággal működjön a rendszer, ezt optimalizálni kell. Amikor hat-hét éve elkezdtem ezzel foglalkozni, azt gondoltam, nem lehet megoldani. Mára viszont sikerült levezetni a számítást, és bizonyítanunk is. Komoly cikkeink jelentek meg a témában a legmagasabb impaktfaktorú folyóiratokban, ami világviszonylatban is jelentős.
A nyitóképen dr. Nyers József (Szabó Attila felvétele)
Kattints az alábbi képre, és tekintsd meg a szerző adatlapját is:
Gyurkovics Virág