home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Új szemlélet, alternatív lehetőségek
Gyurkovics Virág
2016.10.16.
LXXI. évf. 41. szám
Új szemlélet, alternatív lehetőségek

Beszélgetés dr. Nyers József egyetemi tanárral, műszaki fejlesztővel

Az alternatív energiaforrások használata a környezettudatosságon kívül gazdaságosabb is — igaz, ez csak több évtized után megtérülő befektetés. A harminc-negyven évre megvásárolt nyugalom azonban felbecsülhetetlen.

Egy ilyen alternatív energiaforrással, a hőszivattyúk telepítésével foglalkozik Szabadkán és Vajdaság területén, illetve a szélesebb régióban dr. Nyers József műszaki fejlesztő, az Óbudai Egyetem és a Szent István Egyetem tanára is, aki a geotermális energia előnyein kívül más alternatív lehetőségekről, illetve a jövő energiaforrásáról is beszélt.

* Mindenekelőtt melyek a hagyományos energiaforrások, és miért szükséges ezek mellett/helyett alternatívakat találni?

— A hagyományos energiaforrások mindenki számára jól ismertek, azok a fosszilis tüzelőanyagok: szén, fa, mezőgazdasági hulladék, de ide tartozik a nafta és annak származékai is, tehát a kőolaj. Ezek elapadóban vannak, igaz, gyerekkorunk óta mondják, hogy kiürülnek a tartalékok, ehhez képest még most is több millió köbmétert termelnek ki naponta. De minden kimerül egyszer, ezért hoztak új szemléletet a megújuló energiaforrások használatával. Ezekkel meg az a gond, hogy meglehetősen magas kezdeti befektetéssel járnak, hiszen ezeknek az energiaforrásoknak mind az energiasűrűségük, mind az energiaszintjük igen alacsony, tehát nagy mennyiségű tömeget kell felhasználni, ezért a berendezések elég drágák.

* Melyek a nálunk is elérhető alternatív fűtési lehetőségek?

— Forrásként említeném a biomasszát, de nem abban az értelemben, ahogy most használjuk. A biomassza alapja bármi lehet, az istállótrágyától kezdve szalma, szár és mindenféle mezőgazdasági maradék. Viszont itt nem égetésről, oxidációs folyamatról van szó, hanem egy fermentációs — tehát biológiai — folyamatról, mikroorganizmusok lebontásával. Ezáltal metángáz képződik, és rendkívül jó minőségű humusz, biotrágya. Nagyon fontos lenne Vajdaságban, hogy ebbe az irányba mozduljanak a befektetések, hogy a politika felfigyeljen erre. Ez meglehetősen költséges, mert egy teljes üzemről van szó: fermentációs berendezés kell hozzá, nagy méretű, gáz- és hőszigetelt tartály, melyben ez a folyamat lejátszódik, illetve gáztároló és egy gázmotoros villamosáram-fejlesztő berendezés. Mindezzel együtt már egy nagyon korszerű biomassza-feldolgozó üzemről beszélhetnénk, mely hő- és villamos energia előállítására alkalmas.

* Önök viszont a föld hőjét hasznosítják a berendezéseik által.

— A geotermális energia megint csak nagyon fontos. Ennek a kiaknázása kétféleképpen történhet: vannak mély és alacsony furatok. Az előbbi esetében körülbelül 500 méter mélyen található meleg víz, de ez a rétegektől függ, van, ahol már 350 méternél is van langyos víz, például Szabadkán, a Kiserdőnél. Ami viszont most szerencsére nagyon elterjedőben van Vajdaságban is, az a hőszivattyúk alkalmazása. Ezek sekély furatok (40 méterig), melyekből ki lehet aknázni a vizet, majd visszasajtolva azt egy másik nyelőkútba felhasználni a hőszivattyút. Ez egy rendkívül gazdaságos, viszonylag alacsony szintű beruházást igényel, viszont az energia- és a gazdasági hatékonysága meglehetősen nagy. 1 kWh villamos energiából legalább 3-4 kWh hőenergiát lehet előállítani. A különbség a talajból jön. Nem perpetuum mobiléről van szó, mint azt eleinte gondolták, hanem egyszerűen arról, hogy a talajból kinyerjük azt a hőt, amely lényegében a magmában képződik egy nukleáris folyamat következtében, és amely úgyis veszendőbe megy, kisugárzódik az éterbe. Most az történik, hogy ezzel a berendezéssel bizonyos ideig fenntartjuk ezt a hőt. A hőszivattyús berendezéseket már évek óta gyártjuk, az elsőt 1982-ben telepítettem, mely azóta is működik itt, a pincében.

* Mi a helyzet a szél- és a napenergiával?

— A napenergia esetében közvetlen sugárzással jövő energiáról van szó. Panelok, illetve kollektorok segítségével gyűjtik be, és kétféleképpen lehet hasznosítani: meleg vizet állíthatunk elő belőle, ezzel lehet fűteni és hűteni, másik formája pedig a villamosenergia-előállítás. Az egyetlen gond itt is az, hogy meglehetősen költséges a berendezés, az élettartama pedig korlátozott, legfeljebb 15 év, azután kiégnek a fotoelektronikus cellák. A legkevésbé a szélenergiát lehet hasznosítani, egyúttal ez a legdrágább is, nálunk alig terjed. Összetett berendezések kellenek hozzá. Villamos energiát kell előállítani, majd betáplálni a hálózatba. Kötelező lenne központilag átvenni, de kérdés, hogy kifizetik-e, vagy sem. Megújuló energiaforrásként megemlíteném még a nukleáris energiát, mely a jövő energiaforrása. Igaz, nem ebben a formában, melyet most használnak, nem fisszióval, vagyis hasadással, hanem fúzióval, tehát magegyesítéssel. Ennek az a hatalmas előnye, hogy nincsen sugárzás- és robbanásveszély. Ez a folyamat rendkívül magas hőfokon megy végbe, és ha bármilyen baj történne, akkor nem indul be egy láncreakcióval, illetve robbanással végződő nukleáris folyamat, hanem egyszerűen csak leáll a rendszer. Gamma-sugarakat bocsát ki, melyeket már egy félméteres betonfallal le lehet szűrni. Ez a jövő, megoldja az energiapótlást, semmi másra nem lesz szükség, de körülbelül harminc év múlva várható.

* Vajdaságban a polgárok jellemzően a legolcsóbb fűtési lehetőségeket keresik. Anyagi szempontból melyik befektetést ajánlaná?

— Egyértelműen a hőszivattyút, sekély furatokkal. Vannak persze előfeltételei a használatának: mindenekelőtt az épületek hőszigeteltsége, de erre manapság már egyébként is nagy gondot fordítanak. Jó hőszigeteltség esetén egy 200 négyzetméteres házban az egész rendszernek a kialakítása 6500-7000 euró. Nálunk ez soknak számít, de negyven évre nyugodt az ember. Önműködő vezérlője van, mely a belső hőmérsékletváltozásra reagál. Tökéletes a fűtés és hűtés szempontjából is, ezenkívül másra nincs is szükség.

* Milyen a népszerűsége régiónkban a megújuló energiaforrásoknak, és mi az oka annak, hogy nem terjedtek el még nagyobb arányban a környékünkön?

— Az emberek eleinte meglehetősen bizalmatlanok voltak ezen a téren. Az első padlófűtést 1978-ban építettem be. Szerbiában az elsők között volt, de akkoriban még nem hittek benne. A hőszivattyúról nem is beszélve. Az intézmények esetében a magáncégek már érdekeltek, de a politika nem. Nem alkalmazzák a szakembereket, és egyáltalán nem érdekli őket az energetika, pedig sokat lehet vele spórolni. Ott van például az épülő színház. Nemcsak a kinézete, de az energetika szempontjából is tragédia, a hatalmas üvegfelületek miatt. Gyártanak már olyan üvegeket, amelyekkel 1/20-ára csökkenthető a hőveszteség, de kétlem, hogy a színházban ilyen van, úgyhogy annak az épületnek a hőigénye meglehetősen magas lesz.

* Az alternatív energiaforrások újításaiban és fejlesztésében hol tartanak a vajdasági mérnökök, mennyire versenyképesek?

— Mint minden szakmában, itt is vannak, akik jók, követik a fejlesztéseket, és vannak, akik hagyománytisztelők, önfejűek, és fogalmuk sincs az egészről. Vannak fejlesztések, mi is csinálunk új dolgokat, most például optimalizációval foglalkozunk. Ez tudományos munka, melyben ezen a területen valóban vezetők vagyunk. Most készítem az akadémiai doktorit, és azon belül a doktoranduszaimmal is ezt a témakört dolgozzuk fel. Nyers Árpád, a fiam, most fogja megvédeni a doktori disszertációját, a munka egyik részét vele végeztük el. Egy másik ágon ehhez a témához kapcsolódik majd Pék Zoltán is. Arról van szó, hogy a hőszivattyúhoz egy keringtetőt és egy további szivattyút kell illeszteni. Megvan, hogy mennyi az energiaoptimum, vagyis milyen teljesítményűnek kell lennie ahhoz, hogy a legnagyobb energiahatékonysággal működjön a rendszer, ezt optimalizálni kell. Amikor hat-hét éve elkezdtem ezzel foglalkozni, azt gondoltam, nem lehet megoldani. Mára viszont sikerült levezetni a számítást, és bizonyítanunk is. Komoly cikkeink jelentek meg a témában a legmagasabb impaktfaktorú folyóiratokban, ami világviszonylatban is jelentős.


A nyitóképen dr. Nyers József (Szabó Attila felvétele)


Kattints az alábbi képre, és tekintsd meg a szerző adatlapját is:
Gyurkovics Virág

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..