home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Túl hosszú az egyenlőség felé vezető út
Bíró Tímea
2018.08.16.
LXXIII. évf. 32. szám
Túl hosszú az egyenlőség felé vezető út

A Létünk folyóirat olvasói 2018 első számát vehetik a kezükbe, megjelent ugyanis a legfrissebb lapszám.

A tartalom két témakörből áll: Az elköteleződésről és a Világpolitikai játszmákról szóló tanulmányok együtteséből.

A legújabb kiadványban Losoncz Alpár, Marosán Bence Péter, Merényi M. Miklós, Pap Tibor és Bertalan Péter mély lélegzetvételű munkái mellett Bálint István izgalmas tanulmányával találkozhat az olvasó. A népek önrendelkezési joga című tudományos írás aktuálisabb, mint azt elsőre gondolnánk. A szerző is úgy véli, hogy a népek önrendelkezési joga Európa egyik kulcsproblémája, melyre nehezen találnak megoldást. A tanulmányból kiderül, hogy eddig három hulláma volt a nemzeti önrendelkezés jogának, és most éljük a negyediket. Az első hullám az első világháború után kezdődött Európában, méghozzá két részben. Az egyik az októberi forradalomhoz kapcsolódik, a másik pedig a kontinensen belüli átrendeződéshez. Az előbbi szemléltetésére jó példa a bolsevikok esete, akik komolyan vették Lenin programját, és a forradalom győzelme után 122 nyelvet és nyelvjárást ismertek el, valamint a kötelezővé vált iskolai tanítás is ennyi nyelven folyt. Autonóm tartományok és azokon belül autonóm körzetek is alakultak a kisebb nemzetek önrendelkezésére.

A második világháború után beköszöntött az önrendelkezési jog alkalmazásának második hulláma. A háború előtt Afrikában és Ázsiában az európai hatalmak nagy területeket birtokoltak, melyeknek a megtartása csak erőszakkal volt lehetséges. Az elnyomás alatt élő nemzetek, népek sokkal nehezebben tudták kikiáltani a függetlenségüket, a szabadságukat.

A tanulmányban a harmadik hullámot a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesése jelöli. A negyedik hullám átélői mi vagyunk, és Bálint szerint az elméletben tanácstalanság, a gyakorlatban pedig zűrzavar uralkodik. Mint mondja, a „társadalmi szerződés” legteljesebb megfogalmazását Jean-Jaques Rousseau nyújtotta: „Meg kell találni az olyan társulási formát, amely közös erővel védené a társadalom minden tagjának személyét és javát, és amelynek révén mindenki mindenkivel társulna, de mégiscsak saját magát hallgatná, és ugyanolyan szabad maradna, mint korábban volt.” Nem volna szabad elfelejteni a társadalom alapelvét, vagyis azt, hogy minden ember szabadnak és egyenlőnek születik.

Érdekes, hogy minden nyelv különbséget tesz a nép és a nemzet között, valamint az is összetett jelenség, hogy a nemzetnek két értelmezése van. Az egyik szerint a nemzet szó az „államhoz tartozást” jelenti, a másik szerint pedig „a nyelv és a kultúra azonossága, közös származás és történelem” terméke. Ha az általános meghatározást vesszük figyelembe, akkor előbbi az államnemzet, utóbbi pedig a kultúrnemzet.

A nyugalmazott újságíró úgy véli, hogy a gond megoldása még várat magára. „...a nemzeti önrendelkezés kérdésével kapcsolatban az alapvető probléma az, hogy a nemzetközi közösségnek nincs megoldása a nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozóan.”

Nagyon fontos, hogy az ember bárhol él is, illetve bármely nemzetnek a tagjaként, mindenhol szabadnak és egyenlőnek születik.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..