Tusványos huszonötödször

Huszonötödik alkalommal rendezték meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort Erdélyben. A jubileumi szabadegyetem a Történetekből történelem címet kapta. Mint ismeretes, az első rendezvényt 1990-ben tartották meg. Az idén a szabadegyetem ötletgazdái és alapítói felkeresték az eredeti helyszínt a közeli Bálványosfürdőn, és pódiumbeszélgetésen értékelték a Tusványos közéleti hatását. A rendezvénynek ezúttal is a tusnádfürdői kemping és sportpálya adott otthont. A huszonöt rendezvénysátorban több száz politikai, kulturális, ismeretterjesztő és szórakoztató program várta az érdeklődőket. A szabadegyetemen ezúttal is jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök, és a jóléti állam, valamint társadalmi rendszer végnapjairól beszélt. „A provincializmus a Nyugat másolása, amelyen túl kell lépnünk, egyébként megöl bennünket” — hangoztatta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök emellett eszmecserét folytatott a külhoni magyar politikusokkal. A határon túli magyar vezetők, közöttük Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az elmúlt négyéves kormányzati ciklusban megkezdett nemzetpolitikai építkezés folytatását kérték a budapesti kormánytól.

Nemzeti gyász Hollandiában

Nemzeti gyászt hirdettek Hollandiában a malajziai repülőgép ukrajnai katasztrófája miatt. A lelőtt gép 298 áldozata közül 193 holland állampolgár volt. Az emberek országszerte egyperces néma csenddel emlékeztek meg az elhunytakról. Az összes állami és önkormányzati hivatal, valamint diplomáciai és kereskedelmi képviselet épületén félárbocra eresztették a nemzeti zászlót. A központi gyászszertartást Vilmos Sándor holland király, Maxima királyné és a kormányfő jelenlétében tartották meg Eindhovenben. Ebbe a városba érkezett meg ugyanis az a két katonai repülőgép, amellyel a katasztrófa áldozatainak holttestét szállították haza. Hollandiában egyébként legutóbb több mint ötven évvel ezelőtt hirdettek nemzeti gyászt, amikor Vilma királynő elhunyt.

A gázai vérontás képe az űrből

Alexander Gerst, a Nemzetközi Űrállomás legénységének egyik tagja olyan képet tárt a nyilvánosság elé, amelyet a Gázai övezet felett készített. A vérontás még az űrből is jól kivehető. A kép egy éjszakai légi felvétel, mely attól szomorú, hogy készítője tudja, ott lent mennyien szenvednek. A robbanások felvillanásai és a rakéták fénye is láthatóak az űrből. „Ez a legszomorúbb kép, amelyet valaha készítettem. Mi a Nemzetközi Űrállomásról tisztán látjuk a robbanásokat és a rakétákat Izrael és Gáza fölött” — mondta a német űrhajós. A izraeli konfliktus az elmúlt napokban mindkét oldalon rengeteg áldozatot szedett. Egy izraeli légitámadás során találat ért egy kórházat, valamint egy iskolát is a Gázai övezetben. Több beteget az ágyában ért a bombatámadás. A Hamász viszont gyakran élő pajzsnak használja a térség lakosait, iskolák és kórházak épületéből indít rakétákat Izrael felé.

Újra hódít a „nemzeti sport” az ukrán parlamentben

Ki tudja már, hogy hányadik alkalommal estek egymásnak az ukrán parlament képviselői. Ukrajnában már-már hagyomány, hogy a küldöttek nem csupán verbálisan ütköztetik érveiket. Az ukrán—orosz válság miatt az elmúlt napokban elsőként a szabadság pártiak verekedtek össze a Viktor Janukovics —posztjáról eltávolított államfő — hivatali idejében kormányzó Régiók Pártjának tagjaival. Ezután pedig a nacionalisták a kommunistákkal csaptak össze. A verekedés Aleksij Kajdának, a Szabadság Párt képviselőjének felszólalása után tört ki. A honatya arra hívta fel a figyelmet, hogy Petro Szimonyenko, a Kommunista Párt vezetője az egyik orosz tévécsatornának nyilatkozva azt állította, hogy a Kelet-Ukrajnában folyó terrorellenes művelet során a kijevi vezetőség „ukránok ezreinek életét oltotta ki”. Azt is mondta, hogy a harcok övezetében „kiveszik a halott civilek szerveit”. Ezután a Szabadság Párt tagjai követelték, hogy a kommunista frakció tagjait távolítsák el az ülésteremből.

Ideiglenes kormányfő Ukrajnában                                              

Az egyébként is bonyolult ukrán helyzetet tovább bonyolítja a jelenlegi kormánykoalíció felbomlása. Miután az ukrán törvényhozásban a képviselők nem tudták megszavazni az energiaügyi törvényt és a hadsereg finanszírozásának növelését célzó jogszabályt, a nacionalista Szvoboda és a Vlagyimir Klicsko vezette Udar, vagyis az Ütés párt kilépett a kormánykoalícióból. Ezután Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök lemondott tisztségéről. Pozícióját ideiglenesen Volodimir Hrojszman eddigi miniszterelnök-helyettes vette át. A lemondott miniszterelnök rendkívül borúlátóan nyilatkozott a távozása után. Szerinte a koalíció összeomlása akadályozza a kormányzati kezdeményezéseket. „Ami ma a parlamentben történt, annak nagyon bonyolult, ha nem drámai következményei lesznek az országra nézve” — vélte. Továbbá arra is figyelmeztetett, hogy nincs pénz a fizetésekre, a hadseregre, illetve a páncélozott szállító járművekre.

Magyar olimpikon lehet Paks polgármestere

Kozmann György olimpiai bronzérmes és ötszörös világbajnok sportoló lesz a Fidesz polgármesterjelöltje Pakson. Mint ismeretes, a 36 éves Kozmann György aktív sportolóként ötször nyert világbajnokságot, négyszeres Európa-bajnok, megbecsült tagja Paks közéletének, a város díszpolgára, tagja a Magyar Olimpiai Bizottság környezetvédelmi bizottságának. A polgári oldal jelöltje egyébként jó eséllyel indulhat az őszi választáson, figyelembe véve, hogy a városnak eddig is Fidesz—KDNP-s többsége volt a képviselő-testületben, valamint hogy a várost Hajdú János személyében hosszú ideje jobboldali politikus irányította.

A tizedik tájfun tombol Kínában

Kínában az idei esztendő immáron tizedik tájfunja tombol. A Matmo névre keresztelt ciklon eddig tizenhárom emberi életet követelt, és körülbelül 2,5 millió lakosnak okozott kárt. A tájfun nyolc tartomány 185 megyéjében pusztított, 289 000 embert kellett elköltöztetni a lakhelyéről, közülük 37 000-en vannak kiszolgáltatott helyzetben. A távol-keleti országban a Matmo előtt a Rammasun tombolt, amely az elmúlt négy évtized legnagyobb trópusi ciklonja volt. Halálos áldozatainak és sebesültjeinek együttes száma meghaladta a nyolcvanat. 862 000 embernek kellett elhagynia az otthonát, és 38 milliárd jüan, avagy 4,6 milliárd euró közvetlen anyagi kárt okozott. Kínában az idén a természeti katasztrófák, árvizek, jégesők, tájfunok és földrengések következtében csaknem 120 millió embert ért anyagi kár. A halálos áldozatok száma 533, és 97 embert eltűntként tartanak nyilván.