* Egy évet töltött a Magyar Nemzeti Tanács alelnöki posztján. Milyen tapasztalatokkal vág neki a következő esztendőnek? Mivel elégedett, mik voltak a kedvező és kedvezőtlen fejlemények a munka során?
- Az MNT, mint ismeretes, 2002 óta létezik. Volt tehát egy előző tanács is, amely a szövetségi törvények által meghatározott hatáskörökkel volt felruházva. Ez a tanács az adott törvényi keretek között lerakta az alapjait annak a tevékenységnek, vagyis valójában elindította azt a munkát, amelyet az új MNT 2010-től folytatott, illetve még jobban kiteljesített. Az új testületnek sokat segített, hogy közvetlen választás útján választották meg, hiszen így kevésbé vált támadhatóvá. Ha területenként vizsgáljuk meg az új MNT hatékonyságát, akkor megállapíthatjuk, hogy különböző fokú előrelépések történtek. A Magyar Összefogás programjában elsősorban az oktatásra került a hangsúly, tehát a tudás fejlesztésének kellene hatékonyan működnie ahhoz, hogy érvényesülhessünk a szülőföldünkön. Úgy látom, hogy ezen a terülten volt a legnagyobb előrelépés. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy létrejött a közigazgatási hivatal, mivel általa még inkább intézményesedett a Magyar Nemzeti Tanács, azaz erőteljes humán-erőforrási háttérhez jutott. Talán ennek is köszönhető, hogy hihetetlenül aktív volt az MNT ebben az évben, szinte havonta ülésezett. Az oktatás területén - megkockáztatom az összehasonlítást - a Délvidék elmúlt kilencvenéves történelméhez képest jelentős elmozdulás történt. Nagy előrelépésnek tartom a felsőoktatási ösztöndíjcsomagot, melynek hála feladtuk az elmúlt évek nehezen követhető stratégiáját, hogy Magyarországon taníttassuk és vissza is várjuk a fiatalokat. Az új stratégia a szülőföldön való tanulásról szól, és volumenében is óriási, hiszen körülbelül 500 ösztöndíj lesz az első menetben kiosztva, és már érezhetően növekszik a magyar tanulók száma a felsőoktatásban. Emellett itt volt még a beiskolázási kampány, amely az első osztályosokat érintette. Igaz, hogy kevesebb diákot érintett, de a szórványban ezáltal olyan helyeken is létrejöttek tagozatok, amelyeken korábban megszűntek, például Hertelendyfalván, vagy olyan helyeken, amelyeken évtizedek óta nem folyt magyar oktatás, például Bácspalánkán. A szórványban tehát - figyelembe véve a lakosság csökkenését - többen fognak magyar iskolába iratkozni. Ez óriási eredmény.
Kitérnék még a kultúra és a tájékoztatás területére is. A kulturális ügyek kapcsán talán kevésbé történtek látványos eredmények. Ez egyebek közt annak tulajdonítható, hogy a kultúra támogatása az elmúlt évtizedekben is hatékonyan működött, és a legjobban megszervezett szférának számított. Fontos új kezdeményezés volt azonban a Magyar Nemzeti Színház megalakításának a tervbevétele. A tájékoztatás ügye viszont nagyon kényes ügy, ez egyértelműen bebizonyosodott. Úgy látom, hogy ez az a terület, amelyet az elmúlt években nem igazán mertek továbbgondolkozni. Ez az a terület, amely politikailag is annyira kényes, hogy nagyfokú figyelmet és hosszú távú tervezést követel. Szükség lenne egy olyan kompromisszumra, amely a közösség és az érintettek szempontjából egyaránt előnyös lenne.
Végezetül nagyon fontos még megemlíteni a nyelvhasználat kérdését, mely kulcsfontosságú a kisebbség szempontjából. Az MNT ez ügyben megalakított egy irodát, mely nemcsak fogadja a panaszokat, hanem el is jár a fontosabb ügyekben.
Összességében nézve a dolgokat a Magyar Nemzeti Tanácsnak az a feladata, hogy állhatatosan, következetesen kikövetelje, kiharcolja a jogokat, és sikeresen megoldja a különféle ügyeket. Itt a Balkánon ugyanis, sok esetben hiába vannak szavatolva bizonyos jogok, ha nincsenek valóban kihasználva és megvalósítva.
* Köztudomású, hogy érdeklődési köréhez tartoznak a civilszervezetek és azok működése. Az MNT Civil Konzultatív Testületének is az elnöke. Mi a helyzet a civilszervezetekkel, mi változott, amióta az új felállású MNT működik?
- El kell mondanom, hogy kissé meglepett, amikor engem választottak meg az MNT alelnöki posztjára, hiszen köztudomásúan nem a politikai szférához, hanem a civil szférához és kezdeményezésekhez kötődtem. Ezzel azonban bebizonyosodott, hogy a Magyar Összefogás, illetve az új Magyar Nemzeti Tanács kiemelt szerepet tulajdonít a civil szférának. Az MNT Civil Konzultatív Testülete ennek tükrében elkezdte kidolgozni a magyar civilszervezetek stratégiáját. Minden ilyen szervezetet megkértünk vagy felkértünk rá, hogy vegyen részt benne. Fontos megemlíteni, hogy valóban minden lényeges civilszervezet, illetve civil szférával foglalkozó tapasztalt és ismert személy elfogadta a felkérést. Stratégiai szempontból egyébként az már most megállapítható, hogy az identitást ápoló polgári szervezeteken kívül egyre-másra megjelennek az újabb típusú civil kezdeményezések, amelyek már nem kizárólag az identitásmegőrzéssel foglalkoznak. Nem szabad ezt a két tábort ,,összemosni” vagy versenyeztetni, hiszen mindkettőre szükség van. Továbbra is nagyon fontosak tehát az identitásápoló szervezetek, de a közösség modernizálása végett szükség van például a szociális, gazdasági, vállalkozásfejlesztési, környezetvédelmi vagy más hasonló jellegű civilszervezetek tevékenységére is. Ezenkívül érdemes megemlíteni, hogy a Civil Konzultatív Testület elvégezte a Szülőföld Alap és a Szekeres László Alapítvány pillanatnyi támogatáspolitikája reformjavaslatának az elkészítését, és a javaslatokat el is jutatta a megfelelő szervezetekhez.