Festői szépségű környezet fogadta mindazokat a hét és tizenhárom év közötti gyerekeket, akik a nyárból öt napot az alsó-ludasi iskolában, a Ludas Matyi Művelődési Egyesület által 28. alkalommal megszervezett hagyományőrző és környezetismereti táborban töltöttek. A Ludasi-tó nyugodt víztükörrel, a nádasban élő madarak vidám csicsergéssel, a tábor vezetői és segítőik pedig nagy szeretettel fogadták a Ludasról, Hajdújárásról, Királyhalomról, Palicsról, Szabadkáról, Tavankútról, Kelebiáról, Oromról, Horgosról, Magyarkanizsáról, sőt Németországból és Ausztriából érkező 152 gyereket, akik előbb elámultak a mesés környezet láttán, majd játszva tanultak, és tettek szert új ismeretekre.
A tábor huszonnyolc évvel ezelőtt a ludasi szülők kezdeményezésére jött létre. A helyi gyerekek közül sokan nem jártak nyaralni, hiszen a falusi életmód, a mezőgazdaság és a jószágtartás ezt nem tette lehetővé, így a szülők úgy döntöttek, hogy gyermekeiknek saját tábort szerveznek. Az első években 20-25 fővel folytak a foglalkozások, majd a tábor híre egyre távolabbi tájakra is eljutott, így a létszám évről évre nőtt. Az idén a 152 gyerekkel nyolc csoportban és két helyszínen — az alsó-ludasi iskolában és a szomszédságában fekvő, az idén felújított Kosztolányi-házban — tartották a foglalkozásokat. Az öt nap alatt 32 önkéntes ügyelt a gyerekekre, a táborba 25 jeles szakember (tanár, pedagógus, író, történész, madarász, biológus, kézművesek stb.) látogatott el, akik előadásokat és ismeretterjesztő foglalkozásokat tartottak a gyerekek számára.
![]()
A kisebbek Vörös Imeldával csapatépítő játékokat játszottak
— A gyerekek a tábor minden napján rengeteg élménnyel gazdagodtak, sokat tanulhattak, hiszen oktató jellegű foglalkozások is szerepeltek a kínálatban — mondta a tábor negyedik napján tett látogatásunkkor Vásárhelyi Teréz, a Ludas Matyi Művelődési Egyesület elnöke. — A táborban, ahogy a neve is mondja, a környezet megismerésén és hagyományaink őrzésén van a hangsúly. Fontosnak tartjuk, hogy a táborozók megismerjék a Ludasi-tó állat- és növényvilágát, Ludas történelmét, az itt élő emberek életét, munkáját. Tegnap ellátogatott hozzánk Szikora Judit magyartanárnő, aki a Kosztolányikról mesélt, és a városi múzeum munkatársa, Horváth Andor, aki a régmúltról és Ludas történelméről tartott előadást. Ma délelőtt az egyik csoport egy helyi gazdaságba látogat, a többiek pedig kézműves-foglalkozásokon, csapatépítő és közösségformáló játékokban vehetnek részt, de itt van velünk Csurgó Károly is, aki mindenféle állatot tud fogni. A mi gyerekeink úgy fogják a pókot és a siklót, mint más a kiscicát. Hagyományaink ápolása és a gyerekekkel való megismertetése szintén fontos tartópillére a tábornak, így a kínálatban népdaloktatás, kézművesprogramok, népmese- és irodalmi, valamint drámai foglalkozás is szerepel. A gyerekeket meg kell dicsérnem, hiszen nagyon jól viselkednek, a foglalkozásokon csendben vannak, és figyelnek. Dicséret illeti önkénteseinket is, hiszen a tizennégy-tizenöt éves fiatalok már több foglalkozást vezetnek, a 20 fős csoport számára bármilyen játékot simán levezetnek. Sok, külföldön élő honfitársunk a tábor időpontjához igazítja évi szabadságát, és reggelente több osztrák és német rendszámtáblás autóból szállnak ki gyerekek. Ha kisgyerekem volna, én is idehoznám, hiszen itt minden feltétel megvan ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát.
![]()
Csurgó Károly a siklóról mesélt a gyerekeknek
Ottjártunkkor az egyik csoport Bicskei Klaudia vezetésével kézműves-foglalkozáson vett részt, a másik csoporttal Vörös Imelda különféle csapatépítő játékokat játszott, a harmadik csoport papírból katicabogarat készített, a kissé nagyobbak siklót simogattak, a többiek pedig egy ludasi gazdaságba látogattak.
![]()
Készül a katicabogár
A tizenkét éves, ludasi Vörös Romina már óvodás kora óta részt vesz a táborban.
— Szeretek ide visszajárni, mert rengeteg szép emléket lehet szerezni a táborban. Ezekre mindig nagyon jó visszagondolni, és sok barátom is itt tölti a szünidő egy részét. A foglalkozásokba be van építve a történelem, a földrajz és a biológia is, tehát a tábor közben szinte észrevétlenül tanulunk. Legjobban a pénteki napot várom, mert akkor kisebb csoportokban versenyzünk egymással, a barátnőimmel mindig jó csapatot alkotunk — mondta Romina.
A hajdújárási Haskó Maja másodjára látogatott el a ludasi táborba.
— Jól érzem magam a táborban, nagyon tetszik, hogy ilyen sokat kézműveskedünk. Kiváló a hangulat, rengeteg barátot lehet szerezni, a szabadidőben pedig jókat játszunk. Jövőre szeretnék újra visszajönni — mondta Maja.
Kozma Petra Tavankútról érkezett Ludasra. Elmondása szerint nagyon szeret alkotni és fényképezni.
— Az elején egy kicsit magányos voltam, de megérkezett az egyik barátnőm, akivel tavaly éppen ebben a táborban ismerkedtünk meg. A foglalkozások is tetszenek, és az étel is nagyon finom. Tegnap spagettit ebédeltünk, azt is nagyon szeretem, ahogy a nutellás kenyeret is. Jövőre is itt leszek — mondta a táborban második alkalommal részt vett Petra.
![]()
A tábor negyedik napján, a reggeli után, a foglalkozások megkezdése előtt
A táborsegítők éberen figyeltek a gyerekekre, akik óhajukkal, kívánságaikkal bármikor hozzájuk fordulhattak. Pisarov Iván korábban résztvevőként, az idén pedig először a kiscsoportok segítőjeként tevékenykedett.
— Senkit nem kellett büntetni, a gyerekek nagyon jól viselkednek, és hallgatnak ránk. Figyelünk rájuk, sorakozó alkalmával sorba állítjuk őket, reggelit készítünk számukra. Nagyon szeretek ide visszajárni, azért is vállaltam el a táborsegítői munkát, mert ilyen gyönyörű környezet máshol talán nincs is — mondta a reggeli osztása után Iván.
A Ludasi Környezetismereti és Hagyományőrző Tábort Szabadka Város környezetvédelmi titkársága és a tartományi művelődési titkárság támogatta.
Fényképezte: Tóth Tibor