Sajnos nemcsak a palicsi helyi közösségben okoz gondot a homok bányászása, mint már korábban beszámoltunk róla, hanem Szabadka területén több illegális homokbánya is működik. A Tartományi Energia- és Ásványinyersanyag-ügyi Titkárság szerint az utóbbi időben egyetlen bányászati engedélyt sem adtak ki. A kelebiai helyi közösség vezetősége a polgárok kezdeményezésére a minap tanácskozást tartott, amelyre meghívta a Vojput, a Palics-Ludas Közvállalat képviselőjét is illetve a felügyelőség munkatársait. Az értekezleten jelen volt Csordás Róbert városi környezetvédelmi felügyelő, Milka Stojanović köztársasági környezetvédelmi, Mirjana Čović mezőgazdasági felügyelő, Slobodan Stojilković, a Vojput munkatársa, Vesna Vider, a Palics-Ludas Közvállalat környezetvédelmi szakcsoportjának vezetője, illetve a kelebiai helyi közösség vezetőségének tagjai közül: Antal István, a közösség közgyűlésének elnöke és Kovács Erzsébet, a szabadkai városi képviselő-testület tagja, helyi tanácstag. Az összejövetelt az előzetes híresztelésekkel ellentétben zárt ajtók mögött tartották meg, a helyszínen megjelent újságírókat egyszerűen kitessékelték a tanácsteremből. A köztársasági felügyelő kérésére zárták ki a médiát. Döntését azzal indokolta, hogy nem kapott a minisztériumtól felhatalmazást arra, hogy a sajtónak nyilatkozzon. Némiképp érthető ez a hozzáállás, hiszen megmagyarázhatatlan, hogy egy természetvédelmi övezetben mi módon bányászható mértéktelen mennyiségben és ellenőrizetlenül a homok.
A köztársasági felügyelő mintegy 50 perces késésének köszönhetően a tanácskozás megkezdése előtt alkalom nyílt arra, hogy a sajtó munkatársai elbeszélgessenek a tanácskozás többi részvevőjével. Csordás Róbert városi környezetvédelmi felügyelő például azt mondta, hogy a homokkitermelés nem a bányászati titkárság hatásköre tartozik, hanem a mezőgazdaságiéba. A földterület használatának megváltoztatására (promena namene poljoprivrednog zemjišta) az engedélyeket a város szakszolgálata adja ki, és a mezőgazdasági titkárság jóváhagyása szükséges hozzá. A felügyelő elmondta, hogy a legnagyobb gondot az okozza, hogy több vállalkozó is az engedélyezett 2 méter mélység alá megy, vagyis sok esetben a munka után 4-5 méter mély gödrök maradnak. Emellett az is gond, hogy a munkálatokat végzők nem hozzák rendbe a földterületet. A felügyelő szavaiból kiderült, hogy a homokkitermelés nem számít homokbányászásnak, még akkor sem, ha a Tartományi Energia- és Ásványinyersanyag-ügyi Titkárság pont az ellenkezőjét állítja. Slobodan Stojilković, a Vojput munkatársa elmondta, hogy vállaltuk a telket, ahol a kitermelés folyik a szabadkai Tejgyártól vásárolta meg. Mielőtt a talaj felső rétegének eltávolításába kezdtek volna, különféle vizsgálatokat végeztek el, illetve a terület rekultivációját fázisokban fogják elvégezni. Szerinte a rekultiváció nem feltétlenül azt jelenti, hogy csak 2 méter mélységig hatolhatnak le a munkagépek, egyes esetekben, akár 4-5 méterig is eltávolíthatják a homokot. Mint mondta, a Vojput a rekultiváció elvégzéséhez minden szükséges engedéllyel rendelkezik (vagyis a bányászáshoz szükséges engedélyekkel nem rendelkezik). Antal István, a kelebiai helyi közösség közgyűlésének elnöke hozzátette: habár a szabadkai önkormányzat már több éve tervezi, hogy egy központi homokbányát nyit, ez még nem történt meg. A kelebiai helyi közösség 4 homokbányáról tud, de ezeken kívül még több tucatnyi bánya van az erdőben. Kovács Erzsébet lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy szeretnék a nagyobb környezeti katasztrófát megelőzni, ezért jó lenne, ha rendeződne a homok kitermelése.
- Mindent meg kell tenni azért, hogy rendezett homokbányája legyen Szabadkának. A városi felügyelőség még májusban megígérte, hogy Tavankúton megnyílik a központi bánya, de ez még nem történt meg - nyilatkozta Kovács Erzsébet.
Antal István szerint sem a minisztérium, sem az önkormányzat nem áll a helyzet magaslatán.
- Ennek a problémának a megoldása már évek óta húzódik, és nem hiszem, hogy a közeljövőben rendeződik a helyzet. Az évek óta tartó illegális homokkitermelésből nincs haszna sem az országnak, sem a városnak, a helyi közösségeknek pedig kifejezetten kárt okoz. Azt gondolom, hogy ez megengedhetetlen a XXI. században - mondta Antal István.
Információink szerint a tanácskozás után a felügyelők körüljárták a területet, megnézték a régi és az új homokbányákat. A mezőgazdasági és a környezetvédelmi felügyelő jelentést készít majd a látogatásról, s ezt eljuttatják az illetékesekhez, illetve a kelebiai helyi közösségnek.
A homokkitermelését végző vállalkozók a törvényes kiskapukat kihasználva, az illetékes szervek hallgatólagos beleegyezésével jelentős haszonra tesznek szert. Azzal egyelőre még senki sem számolt, hogy a mértéktelen homokkitermelésnek milyen káros környezeti hatásai lehetnek.