Mint azt a történelemből tudjuk, II. Rákóczi szabadságharca (1703—1711) az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt elbukott ugyan, de megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg Birodalomba, és az ország rendi alkotmánya — ha látszólagosan is, de — fennmaradt. A törökországi emigrációba kényszerült hadvezér példaképpé vált a magyarok számára. Ezt bizonyára még sokszor fel fogjuk idézni, hiszen erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából a Magyar Országgyűlés 2019-et II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította.

Zentai „rákóczis” diákok

A harminc évvel ezelőtt, 1989-ben létrejött Rákóczi Szövetség célja a Kárpát-medencei magyarság sokoldalú támogatása a megmaradásáért folytatott küzdelmében, valamint II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem szellemi örökségének népszerűsítése. Kiemelten fontosnak tartja a szomszédos országok területén kisebbségben élő magyarság oktatásügyének, kultúrájának segítését, valamint a Kárpát-medencei magyarság összetartozás-tudatának erősítését. A szövetség egyfajta hálózatot alkot, hiszen a mintegy 500 helyi — ezen belül a 300 középiskolai szervezete — 25 000-es tagságot számlál.

A Rákóczi Szövetség Zentai Ifjúsági Szervezete a „fiatalabbak” közé tartozik, hiszen mindössze fél évvel ezelőtt, 2018. augusztus 28-án alakult meg. Elnöke Homolya Ákos, a Szegedi Tudományegyetem történelem—földrajz szakos végzős hallgatója. Mint mondta, már csak a szakmai gyakorlatot kell befejeznie, és kezdődhet számára a nagybetűs Élet. Ha ugyanis minden a tervei szerint halad, akkor júniusban kézhez kapja az oklevelét.

Zentai „rákóczis” diákok és vezetőjük a Gloria Victis — 1956 rendezvényen (forrás: a Rákóczi Szövetség Zentai Ifjúsági Szervezetének Facebook-oldala)

Arra a kérdésemre, hogy miért éppen ennek a civil szervezetnek a megalakítását érezte szükségesnek, Ákos elmesélte, egy tanár kollégája, a csókai Mészáros Kiss Tibor hozta meg a kedvét, aki egyébként a Rákóczi Szövetség ottani ifjúsági szervezetének a vezetője.

— Sokat mesélt a munkájukról, én pedig csatlakoztam hozzájuk, és néhány évig náluk tevékenykedtem, abban a csapatban tapasztaltam meg, milyen is „rákóczisnak” lenni. Felvetődött bennem, hogy a jóval nagyobb Zentán, ahol több magyar él, mint a Tisza túlpartján levő Csókán, miért nincs helyi szervezet. Mivel többen biztattak, hogy alakítsam meg, bele is vágtam. 

Baráth László tárogatózik a csókai Rákóczi-szobornál (a szerző felvétele)

* Vajdaságban milyen erős a Rákóczi-kultusz?

— A Rákóczi Szövetség helyi és ifjúsági szervezetei Felvidék, Erdély és Kárpátalja után kezdték meg működésüket a Délvidéken is. Habár a szervezet nálunk is hatalmas erőfeszítéseket tesz a magyar oktatás érdekében, és különféle módokon segíti azokat a családokat, ahol a szülők anyanyelvű tagozatra íratják a gyermeküket, még mindig érzek egy nagy űrt és bizonyos fokú informálatlanságot. Ezt próbáljuk mi is eloszlatni, amikor bemutatjuk, elmagyarázzuk, hogyan működik a szövetség, és milyen célokat képvisel. Hangsúlyozzuk, hogy nem politikai, hanem civil szervezetről van szó, melynek a művelődés és az oktatás a prioritása. Helyi szinten Magyarkanizsán, Törökkanizsán, Csókán, Zentán, Adán, Topolyán, Szabadkán, Óbecsén, Törökbecsén, Nagybecskereken és Temerinben tevékenykedik a szövetség, valamint megemlíteném még Csókán a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő magyar művelődési egyesületet és férfikórust is. Az oktatásban nyújtott támogatás mellett a Rákóczi Szövetség tevékenysége Magyarországon főként a nemzeti ünnepekre szervezett közös megemlékezésekhez kapcsolódik, továbbá közismertek a diákutaztatási és diaszpóraprogramjai, a nyári táborai, vezetőképzései… 

* Az elmúlt fél évben a zentai ifjúsági szervezetnek milyen akciókat sikerült szerveznie, és mik a további tervek?

— Arra törekszünk, hogy jelen legyünk a községi, illetve a zentai művelődési életben, hogy a polgárok lássanak bennünket, halljanak rólunk. Decemberben, a Karácsonyi Kavalkád egyik napján ingyenes teát és süteményt kínáltunk az eseményre látogatóknak, közben pedig elbeszélgettünk azokkal, akik megálltak az asztalunknál. A kezdeményezésnek nagy sikere volt, végül háromszor annyi teát főztünk, mint amennyit terveztünk. A magyar kultúra napja alkalmából fogalmazásíró pályázatot hirdettünk az általános iskola felsőseinek. Erről úgy gondoltuk, községi szintű lesz, de nagy örömünkre és meglepetésünkre négy településről negyven pályamunka érkezett. Az idén jótékonysági akciók rendezését is fontolgatjuk, valamint a helyi megmozdulásokon kívül szeretnénk eljutni a budapesti központi programokra is. Az alakuló ülésen mintegy húsz fiatal és néhány felnőtt vett részt, tehát van tagságunk, de folytatni kell a toborzást. A megalakulás előtt elsősorban pedagógusokat szólítottam meg, hiszen egyetemi hallgatóként még nem vagyok kapcsolatban a diákokkal, és örömmel mondhatom, találtam olyan tettre kész tanügyi dolgozókat, akik szívesen csatlakoztak, illetve népszerűsítik a szervezetet a diákjaik körében is. Az idei emlékév apropójából mindenképp szeretnénk megemlékezni II. Rákóczi Ferencről. Egyrészt a nyár elejére egy nagyszabású művelődési műsort szerveznénk, az őszre pedig vetélkedőt, melynek témája a Rákóczi-szabadságharc és a nagyságos fejedelem alakja lesz. Egyébként a Rákóczi Szövetség pályázatot hirdetett a Kárpát-medencei helyi és ifjúsági szervezetei számára, hogy az emlékév alkalmából minél több településen, intézményben emlékezzenek meg a nagyságos fejedelemről. 

* Miért fontos nekünk II. Rákóczi Ferenc?

— Ha a történelmünkben visszatekintünk a forradalmakra és szabadságharcokra, a Rákóczi-felkelés volt az első szervezett megmozdulás, melynek során a magyarság kinyilvánította a szabadságvágyát. Sikerült összekovácsolni a népet, kialakítani a magyarságtudatot, és harcolni az elnyomó hatalom ellen. Ebből a szellemi örökségből merítettek erőt 1848/49 és 1956 hősei, forradalmárjai is, hiszen a szabadság iránti vágy és küzdelem végigkísérte a XIX. és a XX. századot is. A Rákóczit övező tiszteletet át kell adni a következő generációknak, hogy ők is őrizzék az emlékét. A magyar történelem tele van olyan jeles eseményekkel és szereplőkkel, amelyekről/akikről illendő megemlékezni. A fiataloknak meg kell ismerniük ezeket a kiemelkedő személyiségeket.