Hárman háromféleképpen

A magyar hatóságok több mint kilenc hónapig állták a rájuk nehezedő nyomást. Délen, a zöldhatáron illegális bevándorlók tízezrei érkeztek az országba. A magyar kormány emiatt úgy döntött, hogy hermetikusan lezárja a magyar—szerb határt. Ezután az illegális bevándorlók irányt változtattak, és a horvát határszakasz, pontosabban Tovarnik térsége lett számukra a célpont. Azóta a magyar kormány kényszerű lépése, illetve szükségszerű manővere egyre terebélyesebb diplomáciai háborút indukált. A háromfrontos csatározás először Magyarország és Szerbia, utána Magyarország és Horvátország, majd Szerbia és Horvátország között folyt, illetve folyik jelenleg is. Úgy tűnik, a menekültkérdés rendkívüli módon megosztja a térség országait, továbbá nagymértékben mérgezi a hosszú-hosszú évek alatt, hatalmas erőfeszítések árán kialakított jó viszonyt. A horvát—szerb diplomáciai csatára, a közelmúlt borzalmas történelmi eseményei fényében különösképpen oda kellene figyelni. A nyugat-európai politikusok azonban továbbra is csak hiú ábrándokat kergetnek a menekültügyben, és ugyanazt a tehetetlen, elkésett, önpusztító magatartásmódot alkalmazzák, mint a balkáni háborúk idején. Miközben Európa egyértelműen a saját sírját ássa, Kelet-Közép-Európa országai sajnos egyre erőteljesebben ugranak egymásnak. Horvátország ultimátumot adott Szerbiának, és határzárat rendelt el. A horvátok szerint kilencezer illegális bevándorló túl sok egy napra, és ezen változtatni kell. A horvát kormányfő kijelentette, hogy a menekülteket vagy Magyarországra kell küldeni, vagy Szerbiában tartani. Nehéz logikus és összefüggő gondolatokat keresni az egyre sötétebb helyzet kapcsán bármelyik politikai térfélen. Ettől függetlenül a horvát államfőnek valahogyan mindig sikerül a legellentmondásosabb nyilatkozatokat megfogalmaznia. Egy nappal azután, hogy Horvátországban ezerszámra jelentek meg a menekültek, azt a Magyarországot vádolta menekültellenességgel, amely kilenc hónapja regisztrálja, szállítja és látja el menekültek százezreit. Most pedig arra szólítja fel Szerbiát, hogy a menekülteket ne az egyetlen horvát határszakaszra szállítsa, hanem újra Horgosra. Számára természetesen lényegtelen, hogy Magyarország továbbra is négy-öt határátkelőhelyen fogadja a menekültek tízezreit Horvátország irányából.

A tiltakozó jegyzékek időszaka

Miután Zágráb lezárta a belépő teherforgalom előtt az egyetlen, még nyitva álló határátkelőhelyet Szerbia és Horvátország között, a szerb külügy tiltakozó jegyzéket adott át a horvát nagykövetnek. A belgrádi külügyminisztérium honlapján olvasható leírás szerint a szerb diplomácia a következőképpen fogalmazott:
„A Horvát Köztársaság rendvédelmi szerveinek ilyenfajta intézkedéseire — a szerb útlevéllel érkező utasok elválasztására a többi utastól — nem volt példa a civilizált világban. Diszkrimináció szempontjából az intézkedés csak a múltbeli, a fasiszta Független Horvát Állam intézkedéseihez hasonlítható. Horvátország ezzel az intézkedéssel súlyosan sérti az Európai Uniónak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európa Tanácsnak és más olyan nemzetközi szervezeteknek az alapelveit, amelyeknek tagja.”

A tiltakozó jegyzék szerint a szerb kormány azt kéri a horvát szervektől, hogy azonnal hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal. A belgrádi horvát nagykövet nem volt hajlandó átvenni a tiltakozó jegyzéket, a horvát belügyminiszter pedig továbbra is fenyegetéssel reagált, pontosabban arra utasította Szerbiát, hogy küldje az illegális bevándorlókat Horgosra. Ez az érvelés egyébként „összhangban” áll azzal, amit a horvát kormányfő napok óta hangoztat, vagyis hogy Horvátország humánus, befogadó és áteresztő ország. Azaz nem áll a menekültek útjába. Nem úgy, mint az a csúnya Magyarország, amely jelenleg is négy-öt határátkelőhelyen fogadja, regisztrálja és szállítja tovább a menekülteket. Ha a horvátoknak sikerül rávenniük a szerbeket, hogy Horgosra vigyék a bevándorlókat, akkor szinte minden teher ismét Magyarországra zúdul majd. Mindebből jól látszik a horvát kormányfő rendkívül különös „humanista” felfogása.
Összegezve tehát: a helyzet egyre válságosabb, és vélhetően még sok-sok tiltakozó jegyzék fog megszületni. Csak reménykedhetünk benne, hogy egyéb lépésre nem fog sor kerülni.