Tízéves a Dúdoló

Tízéves a Dúdoló

Léteznek fellobbanó, majd kialvó lángok, aztán ott vannak az öröklángok és a kisebb-nagyobb tábortüzek.

A Dúdoló énekcsoport — azóta, hogy először dalra lobbant — folyamatosan ég. És tagjai immáron tíz éve énekelnek. A jubileumi műsoron, ahogyan az egy jó szülinaposhoz illik, ott voltak vendégségben a barátok és a családtagok, a dalcsokrok mellett pedig rózsacsokor is megillette a hölgyeket.

Az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör hölgyei nem sztárvendégeket hívtak ünnepi műsorukba fellépni, nem volt ott sem Sebestyén Márta, sem a Sebő Együttes. Eljöttek azonban a falrepesztő hangú temerini férfiak, azaz a Temerini Dalárda, valamint a még falrepesztőbb hangú óbecsei Botra férfikórus. (Szerencse, hogy csak külön-külön léptek fel, még ránk döntötték volna hangjukkal a kultúrkör oldalát.) Fellépett emellett a Mórahalmi Parasztkórus, melynek tagjai egy különleges születésnapi üdvözléssel köszöntötték a dúdolós asszonyokat, az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, melynek tagjai citeráztak, énekeltek és köcsögdudán muzsikáltak, valamint a híres, óbecsei Fokos együttes is készült a hölgyek születésnapjára, hiszen az utolsó dalt közösen énekelték, muzsikálták.


A szerző felvétele

Kisimre Szerda Anna a csapat vezetője. Elsőként arról kérdeztem, hogyan alakult meg a Dúdoló.

— 2007-ben Óbecsén tartották meg a Durindót és a Gyöngyösbokrétát. Ezen a rendezvényen a Szelence énekegyüttes lépett fel a kultúrkör színeiben. A becsei asszonyok közül ezt többen is látták, ezért másnap már meg is kerestek, hogy ők úgy gondolják, hiányzik a körből egy asszonykórus, és mit szólnék hozzá, ha létrehoznánk egyet, az én vezetésemmel. Erre annyit válaszoltam, hogy ha legalább tíz főt összegyűjtenek, akkor vállalom. 2008. február 28-án került sor az első összejövetelünkre, az első próbánkra, melyre egy nagyon lelkes társaság érkezett.

* Csak nyugdíjasokból áll a Dúdoló tagsága?

— A csoportnak fiatalabb asszonyok is tagjai, akik úgy érzik, ez egy olyan aktív időtöltés, kikapcsolódás, amelyre minden hétvégén szükségük van. Számukra nagyon fontos a Dúdoló, egy nagy családnak érzik. Itt kibeszélgetik magukat, a szülinapokat is megünnepeljük, és sokat utazunk. Minden együtt töltött perc igen jó hangulatban telik el. Soha nincs olyan, hogy valaki nyűgösködne, vagy azt hangoztatná, hogy már menne haza, miközben még tart a mulatság. Mindenki jól érzi magát.

* Csak népdalokat adtok elő?

— A fellépéseken nyilván igen, viszont szívesen énekelünk együtt nótákat, táncdalokat és operetteket is.

* Ha valaki jelentkezik a csapatba, előbb meghallgatod, hogyan énekel? Vagy bárki jöhet?

— Az újaktól mindig kérem, hogy énekeljenek el egy dalt, mert ebből meg tudom állapítani, hogy milyen a hangszínük, hangmagasságuk. Tehát kipróbálom őket, viszont ilyen idős korban már nehezebb fejleszteni a hangot. A sok gyakorlás azonban megteszi a hatását. Mindig ugyanabból a hangnemből énekelünk, s ez rögzül is. Megtörténik persze, hogy kiderül, valakinek nem való egy magasabb hangnem. Ilyenkor meg szoktam kérni az illetőt, hogy ott egy picit halkabban énekeljen. Egyébként nagyon jó hangú társaságról beszélünk, a tagok nagyon szeretnek énekelni.

* A műsorban fellépő csapatokkal valóban ilyen nagy barátságot ápol a Dúdoló?

— Igen. Főleg a Temerini Dalárdával, melynek énekeseivel a kishegyesi Durindón ismerkedtünk meg. Sok népzenei találkozóra utazunk, és közben barátságok is létrejönnek. Mórahalommal már régebb óta ápol kapcsolatot a kultúrkör. Korábban a Szelence énekcsoport utazott, most azonban már az asszonyok, hiszen ott is fölnőttcsoportok, asszony- és férfikórusok vesznek részt a találkozókon.

* Most sokkal több itt a dalos kedvű asszony, mint régebben.

— Húsz főre emelkedett a létszámunk, aminek nagyon örülök. Ezek szerint van híre a csoportnak, az asszonyok egymást hívják. Jó a közösség, ezért is szeretnek ide járni. Jó volna még sokszor tíz évet megünnepelni.

* Így is lesz. Ilyen hangokkal és lelkesedéssel ez nem is kérdés.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Felülkerekedni az ezerarcú kóron
Interjú
Játékos múzeumigazgató
Interjú
Facebook

Támogatóink